A Monetáris Tanács állásfoglalása a makrogazdasági folyamatokról és monetáris politikai helyzetértékelése
1) A Monetáris Tanács a 2013. december 17-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2013. december 18-i hatállyal 3,20%-ról 20 bázisponttal 3,00%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2014. január 8-án 14 órakor jelenik meg.
2012 augusztusa óta a Monetáris Tanács számottevő mértékben csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét
Az alapkamat mérséklését az alacsony inflációs környezet, a középtávon is mérsékelt inflációs nyomás és a gazdaság kihasználatlan kapacitásai indokolták, miközben az ország kockázati megítélésének alakulása támogatóan hatott. A Monetáris Tanács megítélése szerint az eddig megvalósított, összességében jelentős mértékű monetáris lazítás hozzájárult a hazai gazdasági növekedés erősödéséhez, és segíti az inflációs cél középtávú elérését. A Monetáris Tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. A monetáris politika mozgásterét befolyásolhatja az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós elmozdulása.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás
Az elmúlt hónapokban a fogyasztóiár-index és a jegybank inflációs alapmutatói is historikusan alacsony dinamikát mutattak. Az alacsony inflációs alapfolyamat a visszafogott belső kereslet, a mérséklődő külpiaci inflációs nyomás és az inflációs várakozások fokozatos alkalmazkodásának együttes eredménye. Az alacsony inflációs dinamikához, a kedvező inflációs alapfolyamatok mellett a szabályozott árak idén több lépcsőben végrehajtott csökkentése is érdemben hozzájárul. A laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve mérsékelt bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását. Összességében az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat, az infláció a horizont végén kerülhet összhangba az inflációs céllal.
A Monetáris Tanács szerint a magyar gazdaság 2013-ban növekedési pályára állt és a Tanács előretekintve is a gazdasági növekedés folytatódására számít
A magyar gazdaság növekedése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat. A növekedés egyik forrása az export élénkülése lehet, amit a külső konjunktúra erősödése mellett a növekvő piaci részesedés is segíthet a termelésbe bekapcsolódó autóipari kapacitások révén. Másrészt a belső kereslet is bővülhet a következő években. A beruházások élénküléséhez az EU források növekvő felhasználása is hozzájárul. A vállalati beruházások a bíztató konjunkturális kilátásokhoz és a Növekedési Hitelprogram következtében is enyhülő hitelkorlátokhoz kötődően növekednek. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás a reáljövedelmek bővülése mellett is csak fokozatosan élénkülhet. A válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a lassan javuló hitelezési feltételek miatt a megtakarítási hajlandóság magas maradhat.
Folytatódhat külső egyensúlyi pozíciónk javulása
A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete idén tovább növekedhet, amit a külkereskedelmi egyenleg – részben a javuló cserearányok hatására bekövetkező – emelkedése, a jövedelemegyenleg várhatóan enyhén mérséklődő hiánya és az EU-transzferek emelkedő felhasználása magyaráz. Az előrejelzési horizonton a külső finanszírozási képesség magas szintje fennmaradhat, a külkereskedelmi többlet stabilizálódhat, miközben a transzferek – az EU új költségvetési periódusa miatt – kismértékben mérséklődő egyenlege is meghaladhatja a korábbi évekre jellemző szintet. A magas külső finanszírozási képességgel párhuzamosan folytatódhat a külföldi kötelezettségek leépülése, amely csökkenti az ország sérülékenységét.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az árstabilitás középtávú elérése és a reálgazdaság helyzete további óvatos monetáris lazítást tesz lehetővé
A Monetáris Tanács megítélése szerint az idei év során beérkezett adatok arról tanúskodnak, hogy a gyenge belső kereslet és a laza munkapiac erősen fegyelmezi a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit. Az inflációt ugyan átmeneti hatások is érdemben csökkentik, azonban az alapfolyamatok alakulása középtávon is mérsékelt inflációs nyomásra utal, melyet a visszafogott külpiaci infláció és az inflációs várakozások fokozatos mérséklődése is támogathat. A magyar gazdaságot továbbra is a termelő kapacitások optimálistól elmaradó kihasználtsága jellemzi, a kibocsátási rés változatlanul negatív. A kibocsátási rés az előrejelzési horizont végére bezárulhat, elsősorban az exportszektor teljesítményének és az élénkülő beruházásoknak köszönhetően. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás csak lassan erősödhet, így a reálgazdasági tényezők csökkenő mértékben, de összességében dezinflációs hatásúak maradnak. Az aktuális előrejelzés szerint az infláció jövőre is számottevően a cél alatt, míg 2015-ben a kibocsátási rés záródása mellett is az árstabilitásként értelmezett növekedési ütemmel összhangban alakul. Az alacsony inflációs környezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját erősebben horgonyozza a jegybank inflációs célja.
Az elmúlt negyedévben a globális pénzügyi környezet összességében támogatóan alakult. A befektetői hangulat ugyanakkor a globálisan is meghatározó jegybankok nemkonvencionális eszközeinek jövőjével kapcsolatos bizonytalanság következtében változékonyabbá vált, ami óvatosabb hazai monetáris politikát indokol.
A makrogazdasági kilátásokat változatlanul többirányú bizonytalanság övezi
A Monetáris Tanács a decemberi inflációs jelentés alappályája körül több alternatív forgatókönyvet azonosított, melyek közül kettő jelent a monetáris politika jövőbeli vitele szempontjából releváns kockázatot. A Monetáris Tanács értékelése szerint egyrészt az alacsonyabb inflációs környezet lehetőségével, másrészt a külpiaci folyamatok hatására esetlegesen felerősödő befektetői kockázatkerüléssel számoló alternatív forgatókönyvek járnak az alappályától eltérő monetáris politikai irányultsággal. Ezeken túlmenően a Monetáris Tanács a vállalati hitelezés élénkülésével és a Növekedési Hitelprogram gazdaságösztönző hatásával összefüggésben felfelé mutató növekedési kockázatot érzékel.
Az alacsonyabb inflációs környezetet feltételező alternatív forgatókönyvben a termelésbe bevonható hazai és külpiaci kihasználatlan kapacitások aránya az alappályában feltételezettnél nagyobb lehet, ami visszafogottabb hazai bérdinamikával és erősebben mérséklődő külső inflációs nyomással járhat, így az inflációs cél tartósan lazább monetáris kondíciók mellett érhető el. A kedvezőtlen külső környezettel és magasabb befektetői kockázatkerüléssel számoló alternatív pályában az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi megváltozása szigorúbb monetáris politika irányába mutat. A hitelezés alappályában feltételezettnél erősebb élénkülése a termelő beruházások ösztönzésén keresztül a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját is javíthatja, így nem jár az alappályában feltételezettől érdemben eltérő monetáris politikai reakcióval.
A Monetáris Tanács a fentiek alapján az alapkamat 20 bázispontos csökkentése mellett döntött
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakul, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A decemberi inflációs jelentés alapján az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat. Az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés javulását is figyelembe véve sor kerülhet még kamatcsökkentésre, azonban indokolttá válhat a csökkentés ütemének mérséklése.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács