1) A Monetáris Tanács a 2015. július 21-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2015. július 22-i hatállyal 1,5%-ról 15 bázisponttal 1,35%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

 2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2015. augusztus 5-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet – bár csökkenő mértékben, de – továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső kereslet élénkülése ellenére, külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

Júniusban a fogyasztói árak továbbra is alacsony dinamikát mutatva éves és havi alapon kismértékben növekedtek. A beérkező inflációs adat a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével és a piaci várakozásokkal is összhangban alakult. A maginfláció nem változott az előző hónaphoz képest. A rövid távú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, az importált infláció alacsony szintje és a kihasználatlan kapacitások nagysága. Az alacsony költségkörnyezet hatásának kifutásával, illetve az élénkülő belső keresletnek és az emelkedő béreknek köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet. A hazai reálgazdasági és munkaerő-piaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony inflációs környezet tartósan fennmaradhat, így a mérsékelt inflációs alapfolyamatok következtében az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a hazai gazdaság növekedése élénk ütemben folytatódhat, az erőteljes növekedéshez a belső és a külső kereslet egyaránt hozzájárul. Felhasználási oldalon folytatódhatott a belső kereslet bővülése. A külkereskedelmi többlet a májusi adatok alapján érdemben meghaladta az egy évvel korábbi értékét. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokban stabilan alakult, a termékek széles körében bővült a forgalom. Az ipari teljesítmény a májusi adatok alapján, éves alapon némileg lassabb dinamikával bővült a korábbi hónapokhoz képest. Az alacsony infláció következtében növekvő reáljövedelmek, a mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer, illetve a növekvő foglalkoztatás egyaránt támogathatják a lakossági fogyasztás növekedését. A beruházások a konjunktúra erősödésének, illetve a Növekedési Hitelprogramnak és annak kiterjesztésének köszönhetően fokozatosan élénkülhetnek. A munkanélküliség az aktivitási ráta változatlansága mellett csökkent májusban.

A nemzetközi befektetői hangulat összességében kedvezőtlenül alakult az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban, a kockázati indexek emelkedtek, a főbb tőzsdeindexek csökkentek. A globális befektetői hangulatra az időszak első felében negatívan hatott a Görögország államadósságának finanszírozásával és az euroövezetből történő esetleges kilépésével kapcsolatos feszültség, valamint a kínai tőkepiaci zavarokkal kapcsolatos félelmek felerősödése, az időszak második felében azonban javult a globális kockázatvállalási hajlandóság. A forint euróval szembeni árfolyama érzékelhető ingadozás mellett, a nemzetközi tényezőkhöz köthetően kezdetben gyengült, majd a befektetői hangulat javulásával érdemi erősödést mutatott. A hazai CDS-felár az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban nem változott érdemben, míg a hosszú államkötvény hozamok esetében csökkenés volt megfigyelhető. A magyar gazdaság sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A reálgazdaság a monetáris politika horizontján dezinflációs hatású marad, a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat.

A beérkezett adatok alapján csökkent az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjéből adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázata. A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2015. július 21.