1) A Monetáris Tanács a 2017. október 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. október 25-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki kamatláb

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamatláb

0,90

nem változott

0,90

Egynapos jegybanki betét kamatlába

-0,15

nem változott

-0,15

Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába

0,90

nem változott

0,90

Egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába

0,90

nem változott

0,90

 

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. november 8-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás 

A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.

2017 szeptemberében az infláció 2,5 százalék, míg a maginfláció 2,9 százalék volt. Az infláció némileg alacsonyabban alakult várakozásunknál, az eltérést a volatilis árazású feldolgozatlan élelmiszerek árának csökkenése okozta. A maginfláció megegyezett a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével. Az alapfolyamatot jellemző mutatók enyhén emelkedtek az előző hónaphoz képest, ugyanakkor továbbra is érdemben elmaradnak a maginflációtól. A hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták. Ennek költségnövelő hatását ellensúlyozza az év eleji munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Várakozásunkkal összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható. A globális infláció év eleji emelkedése megtorpant, egyes gazdaságokban a fogyasztóiár-index csökkent. A külső környezet inflációja, különösen az eurozónában, hosszabb ideig alacsony maradhat.

A következő hónapokban a fogyasztóiár-index a jelenlegi szintről 2017 végére újból a toleranciasáv aljára csökken. A maginfláció a dohány- és tejtermékek árváltozásához köthető átmeneti hatások kifutásával a jövő év második felében mérséklődik. Az inflációs alapfolyamat mutatóink előretekintve 2 százalék körül alakulnak. A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják. Előrejelzésünk szerint az inflációs cél 2019 közepére érhető el fenntarthatóan.

2017 harmadik negyedévében a beérkező havi adatok alapján folytatódott a magyar gazdaság növekedése. Augusztusban az ipari termelés bővült. Az ipari kibocsátás nyári hónapokban tapasztalt ingadozása mögött elsősorban a gyárleállások elmúlt évitől eltérő ütemezése állhat. Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom növekedése gyorsult. A munkaerő iránti kereslet továbbra is erős, 2017 nyarán a foglalkoztatottság historikus csúcson alakult. A munkanélküliségi ráta alacsony szinten maradt. A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a Kormány növekedésösztönző programjai.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében kedvező volt. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták. A Fed esetében a piac által várt alapkamatpálya érdemben nem változott. Az Európai Központi Bank részéről továbbra is tartósan laza monetáris kondíciók várhatók, a piaci szereplők a korábbiaknál későbbre várják az első kamatemelést. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező. A régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek.

A hazai pénzpiaci hozamokra továbbra is jelentős hatást gyakorolt a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás. Emellett a Monetáris Tanács céljával összhangban a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapállomány tovább emelkedett, és az állomány átlagos eredeti futamideje is nőtt. A három hónapos BUBOR új historikus mélypontra csökkent. A bankközi és állampapírpiaci hozamgörbe lejjebb tolódott. A hosszú állampapírpiaci hozamok összességében csökkentek az előző kamatdöntés óta. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a hozamgörbe meredeksége továbbra is magas, ami azt jelzi, hogy van még tér a hosszú hozamok további csökkentésére.

A Monetáris Tanács értékelése szerint a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. Ezzel a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik, amelynek célja, hogy a lazító hatás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán érvényesüljön. A Monetáris Tanács a jövőben rendszeres időközönként dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ehhez igazítja a jegybanki swapeszközök állományát.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács értékelése szerint ugyanakkor a szeptemberi Inflációs jelentésben jelzett lefelé mutató inflációs kockázatok megvalósulásának valószínűsége emelkedett. A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az alacsony kamatkörnyezet kedvező hatása minél hosszabb ideig érvényesüljön. Ehhez a hosszú lejáratú hozamok és ennek következtében a hozamgörbe meredekségének csökkentése szükséges, ami a hosszú kamatfixálású hitelek elterjedését is támogatja. A Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására, és ezzel összhangban vizsgálja az alkalmazandó nemhagyományos eszközöket.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2017. október 24.