Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2018. június 19-i üléséről

nyomtatás

Közlemény a Monetáris Tanács 2018. június 19-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2018. június 19-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2018. június 20-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki kamatláb Korábbi mérték (százalék) Változás (bázispont) Új mérték (százalék)
Jegybanki alapkamatláb 0,90 nem változott 0,90
Egynapos jegybanki betét kamatlába -0,15 nem változott -0,15
Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,90 nem változott 0,90
Egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,90 nem változott 0,90

 

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2018. július 4-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank 2001-ben tért át az inflációs célkövetés rendszerére. Az inflációs célkövetés olyan monetáris politikai keretrendszer, amelyben a jegybank elsődleges célja az árstabilitás megvalósítása, amire a nyilvánosan bejelentett inflációs cél elérésével törekszik. A Magyar Nemzeti Bank 2007 óta a fogyasztói árak 3 százalékos emelkedésében határozta meg az árstabilitással összhangban lévő középtávú inflációs célt. Az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció stabilan a cél közelében marad. 2013-tól a megelőző években végrehajtott fiskális fordulat lehetővé tette az inflációs célkövetés hatékonyságának növelését. A 2015 márciusában bevezetett ±1 százalékpontos toleranciasáv átmeneti költségsokkok esetén lehetővé teszi a Monetáris Tanács számára, hogy áttekintsen az infláció céltól való eltérésén, ezáltal mérsékelje az árstabilitás elérésének és fenntartásának reálgazdasági költségeit. A Monetáris Tanács által figyelembe vett időhorizont 5-8 negyedév.

A rugalmas inflációs célkövető stratégia az árstabilitási cél elsődlegessége mellett egy olyan keretet biztosít, amiben a jegybank nemcsak az inflációra összpontosít, hanem mandátumának megfelelően figyelembe vesz pénzügyi stabilitási és reálgazdasági szempontokat is. 2013 után az infláció jelentősen a 3 százalékos cél alá csökkent, ezért a pénzügyi stabilitás erősítése és a reálgazdaság élénkítése az alapfolyamatokon keresztül teljesen összhangban volt az inflációs cél elérésével és nem veszélyeztette azt. A jegybank mikro- és makroprudenciális jogkörének bővítése, a devizahitelek forintosítása, az Önfinanszírozási program, a Növekedési Hitelprogram, majd a Piaci Hitelprogram sikeresen járultak hozzá a válság során megsérült monetáris transzmisszió helyreállításához, a pénzügyi stabilitás erősítéséhez és a reálgazdaság megfelelő ösztönzéséhez. 2018 során ugyanakkor az infláció újra a cél közelében alakul, így a jegybanki politika fókusza visszahelyeződik az elsődleges mandátumra, az inflációs cél elérésére és fenntartására.

A Magyar Nemzeti Bank, a monetáris politika időhorizontján az inflációt befolyásoló, valamennyi tényezőt figyelembe veszi. Ilyen tényezők lehetnek a nyersanyagárak alakulása, a külső inflációs környezet változása, a munkaerőpiaci feltételek, a reálgazdaság helyzete, az árfolyam és a hitelpiaci kondíciók alakulása. Mindezek összességét figyelembe véve értékelhető az árváltozások várható nagysága és tartóssága, ami a monetáris politika reakcióját is meghatározza. A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től fokozatosan lassul. Az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható.

2018 májusában az infláció 2,8 százalék, míg a maginfláció 2,4 százalék volt. Az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagár növekedése magyarázza. Az alapfolyamatot jellemző mutatók a jegybanki várakozásnak megfelelően, továbbra is 2 százalék körül alakulnak és elmaradnak a maginflációtól. A hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták, ami az idei év első negyedévében is jellemző maradt. Ennek költségnövelő hatásait ellensúlyozzák a fokozatos munkáltatóijárulék-csökkentések és a társasági adókulcs 2017. évi csökkentése. A jegybank várakozásával összhangban a bérek oldaláról jelentkező inflációs hatás továbbra is mérsékelt. A tavaszi hónapokban az olajárak jelentősen emelkedtek és érdemben a tavalyi szint fölött alakulnak. Ugyanakkor az eurozónában az inflációs alapfolyamatok az EKB előrejelzései szerint az elkövetkező években is visszafogottak maradnak.

A júniusi előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett a fogyasztóiár-index a következő hónapokban az olajár-növekedés miatt átmenetileg enyhén 3 százalék fölé emelkedik. Az alacsonyan horgonyzott inflációs várakozások mellett a magasabb olajárakból másodkörös hatásokra nem számítunk. Középtávon az erősödő fogyasztás az inflációs alapfolyamatok fokozatos emelkedéséhez vezet. Ugyanakkor az árszínvonal növekedését a mérsékelt külső inflációs alapfolyamatok és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a többlépcsős munkáltatóijárulék-mérséklés, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják. Az olajár-növekedés közvetlen hatásainak kifutásával az inflációs ráta újból csökken és az inflációs alapfolyamatok emelkedése biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt.

2018 első negyedévében a hazai gazdaság dinamikusan, 4,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez felhasználási oldalon a fogyasztás mellett elsősorban a beruházások járultak hozzá. Áprilisban nőtt az ipari termelés, az építőipari termelés volumene az utóbbi időszak kiugró adatait követően némileg lassabb ütemben emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom érdemben nőtt. A szolgáltató szektor teljesítménye az ágazatok széles körében bővült és egyre nagyobb mértékben járult hozzá a gazdaság növekedéséhez. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős. A munkanélküliségi ráta historikus mélypontra csökkent. Áprilisban a vállalati és a háztartási hitelezés bővülése egyaránt folytatódott.

A gazdasági növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben tovább folytatódik. Előretekintve a kibocsátás alakulásában továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az új exportkapacitások kiépülése és a szolgáltatásexport gyorsulása hozzájárul a kivitel bővüléséhez és ezzel az exportpiaci részesedésünk emelkedéséhez. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege hosszabb távon is pozitív tartományban marad. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az európai uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács szerint a GDP bővülése 2018-ban a tavalyinál magasabban, 4,4 százalékon alakul, majd – az előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett – 2019-től fokozatosan lassul. Az idei növekedéshez nagyban hozzájárulnak a Magyar Nemzeti Bank és a Kormány programjai.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen változó volt. A kockázatvállalási hajlandóságot a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások, az európai belpolitikai események, illetve a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények befolyásolták. A Fed folytatta a monetáris kondíciók fokozatos szigorítását. Az elmúlt hónapokban a dollár jelentősen felértékelődött, az USA hosszú hozamai tovább emelkedtek. Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság, ami a volatilitás általános emelkedése mellett egyes országok esetében heves reakciót váltott ki és hatással volt a kelet-közép-európai régió piacaira is. Az EKB decemberben leállítja az eszközvásárlási programját, így a hozamgörbe hosszú oldalára kisebb közvetlen hatást fog gyakorolni. Ugyanakkor az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euroövezetben továbbra is laza maradhat. Az EKB döntése jelentős hatást gyakorolhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára.

A nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacokon is megemelkedett az eszközárak volatilitása. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt. A várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges. Ennek érdekében a Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta.

A Monetáris Tanács fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját. Emellett a Tanács a 2018 harmadik negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. Mindezen túl a Tanács rögzítette, hogy a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a laza monetáris kondíciók fenntartását. A Magyar Nemzeti Bank növelte a finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát. A Monetáris Tanács legközelebb 2018 szeptemberében dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A Monetáris Tanács júniusban a monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első három negyedévében rendelkezésre álló keretösszegét 900 milliárd forintban határozta meg. A jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. A Monetáris Tanács sikeresnek ítéli a jelzáloglevél-vásárlási programot. Az intézkedés következtében jelentősen mérséklődtek és átlagosan negatívba fordultak a jelzáloglevelek állampapírpiaci hozamokhoz számított felárai. A finanszírozási költség csökkenése ösztönzőleg hatott az elsődleges piaci kibocsátásokra, elősegítve ezáltal a fix kamatozású hitelek térnyerését is.

A magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik. Dinamikus gazdasági növekedés mellett az ország külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége tartósan magas. A fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. A devizaadósság aránya jelentősen csökkent. Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás elősegíti a lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható növekedését.

A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció. Az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges. A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel. A Monetáris Tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2018. június 19.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem