Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2019. augusztus 27-i üléséről

nyomtatás

1. A Monetáris Tanács a 2019. augusztus 27-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. augusztus 28-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz Kamatláb mértéke Korábbi mérték (százalék) Változás (bázispont) Új mérték (százalék)
Jegybanki alapkamat   0,90 nem változott 0,90
O/N jegybanki betét Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont -0,05 nem változott -0,05
O/N fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont 0,90 nem változott 0,90
Egyhetes fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont 0,90 nem változott 0,90

 

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. szeptember 11-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyságot mutatnak, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

Az MNB várakozásainak megfelelően az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban csökkenésnek indult. 2019 júliusában az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. Mind az iparcikkek, mind a piaci szolgáltatások inflációja lassult a megelőző hónaphoz képest. A tartósabb inflációs folyamatok összességében a vártnál is alacsonyabban alakultak.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton emeli a fogyasztóiár-indexet. Az intézkedés másodkörös inflációs hatásokat nem okoz, így nem befolyásolja az adószűrt maginfláció alakulását. Az elmúlt hónapok várttól elmaradó inflációs alapfolyamatai és a külső konjunktúra folytatódó romlása a hosszabb távú inflációs kilátások esetében a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik.

2019 második negyedévében a hazai gazdaság 4,9 százalékkal bővült, amihez a piaci szolgáltató ágazatok, az ipar és az építőipar járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A felhasználási tételek esetében tovább folytatódhatott a belső kereslet növekedése. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakult. A folyó fizetési mérleg többlete 2019 első negyedévében is fennmaradt. A külkereskedelmi többlet az elmúlt negyedévekben főként a dinamikusan bővülő import következtében csökkent, amelynek hátterében elsősorban a vállalatok élénk beruházási aktivitása áll.

A gazdasági növekedés az idei év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal növekszik. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta idén tovább emelkedik és a következő években is magas szinten stabilizálódik. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.

A monetáris politika mellett az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetési törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja.

A Magyar Állampapír Pluszból indulása óta 1650 milliárd forintot meghaladó jegyzés történt. A vásárlások több mint fele az állam számára új forrásként jelentkezett. A jövő évi költségvetési törvény alapján a költségvetés GDP-arányos hiánya jelentős tartalékok fenntartása mellett 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad. A bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez.

A világgazdaság romló növekedési kilátásainak következtében a globálisan meghatározó jegybankok az elmúlt időszakban egyre lazább irányultság felé mozdultak el. A kedvezőtlen európai konjunktúra adatokkal és a változatlanul visszafogott inflációs folyamatokkal összhangban az Európai Központi Bank júliusi előretekintő iránymutatásában megjelent a kamatcsökkentés lehetősége. A piaci szereplők ezzel összhangban már szeptemberben monetáris lazításra számítanak. A Federal Reserve júliusban 2008 óta először mérsékelte irányadó rátáját, miközben a piaci szereplők további lazító lépéseket várnak az év során. A japán jegybank előretekintő kommunikációjában jelezte, hogy szükség esetén készen áll további lazító intézkedéseket tenni.

Az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat romlott. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok lépései és a jövőbeli intézkedéseikre vonatkozó várakozások, az olasz belpolitikai feszültségek, valamint a Brexitre vonatkozó hírek befolyásolták. Az olajárak csökkentek az elmúlt időszakban.

A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. A Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) a Tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A vállalati kötvénykibocsátások felfutására várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program szervesen kiegészíti a hitelezés egészségesebb szerkezete érdekében 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót, amelynek keretében a részt vevő hitelintézetek július végéig 219 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

A Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. Továbbá a Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon. Ennek megfelelően az átlagos kiszorítandó likviditás elérése érdekében az elmúlt időszak során a forintlikviditást nyújtó devizaswapeszköz állománya emelkedett.

A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A tartósabb inflációs tendenciák esetében a lefelé mutató kockázatok erősödtek, amelyek mértékének megítéléséhez a második félévben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei. Ezeknek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2019. augusztus 27.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem