Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2020. november 17-i üléséről

nyomtatás

1) A Monetáris Tanács a 2020. november 17-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2020. november 18-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz

Kamatláb mértéke

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamat

 

0,60

nem változott

0,60

O/N jegybanki betét

Jegybanki alapkamat – 0,65 százalékpont

-0,05

nem változott

-0,05

O/N fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 1,25 százalékpont

1,85

nem változott

1,85

Egyhetes fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 1,25 százalékpont

1,85

nem változott

1,85

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2020. december 2-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját.

A globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul leginkább a koronavírus-járvány fejleményei és az oltóanyag fejlesztésével kapcsolatos hírek alakítják. A nagy gazdaságok teljesítménye a 2020 második negyedévi csökkenést követően a harmadik negyedévben jelentős korrekciót mutatott, ugyanakkor éves összevetésben továbbra is elmarad az egy évvel korábbi szintektől. Október közepétől számos ország fertőzési görbéje számottevően emelkedett, ezért a kormányok korlátozó intézkedések bevezetéséről határoztak. A bevezetett egyre jelentősebb szigorítások várhatóan a gazdasági kilábalás elhúzódását okozzák, így a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Az elmúlt időszakban a globális pénzpiaci hangulat változékonyan alakult. Ennek hátterében elsősorban a járványhelyzet alakulása, a korlátozó intézkedések újbóli bevezetése és szigorítása, valamint az amerikai elnökválasztással kapcsolatos fejlemények álltak. A nagy jegybankok nem változtattak a monetáris kondíciókon. A piaci várakozások szerint az euroövezet inflációja 2021 elejéig negatív tartományban maradhat, miközben a nyári hónapokban tapasztalt gazdasági helyreállás ősszel megtorpant és a kilábalás várhatóan elhúzódik. Az EKB a decemberi előrejelzés ismeretében dönthet újabb lazító lépésekről vagy eszközeinek módosításáról. A régiós jegybankok nullaközeli szinten tartották az irányadó rátákat, a lengyel és a román jegybank folytatta állampapír-vásárlási programját. Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak.

A harmadik negyedévre vonatkozó adatok alapján a gazdasági aktivitás az április-májusi mélypontot követően nagymértékben korrigált. A KSH előzetes adatközlése szerint a hazai GDP 11,3 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, míg éves összevetésben 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. A kiskereskedelmi forgalom áprilisi mélypontját követő helyreállása szeptemberben megtorpant, miközben az ipari termelés gyors korrekciója folytatódott. A munkanélküliségi ráta 2020 harmadik negyedévében a megelőző negyedévhez viszonyítva csökkent, nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony szinten, 4,4 százalékon alakult. A koronavírus-járvány kihívásaira a vállalati szektor a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően eddig főként a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának növelésével reagált. A gazdasági kilábalás a koronavírus-járvány második hullámának megjelenésével lelassult, a járvány megfékezésére bevezetett újabb jelentős korlátozó intézkedések a gazdasági növekedés helyreállításának elhúzódását okozhatják.

A járvány második hullámának hatására 2020 negyedik negyedévében a gazdaság helyreállása némileg megtorpan, majd 2021-ben folytatódik. Az MNB szeptemberi előrejelzése szerint 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.

2020 októberében az éves összevetésben számított infláció 3,0, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalék volt. Az előző hónaphoz képest mindkét mutató értéke csökkent. A nyári hónapok magasabb átárazásait követően szeptembertől a dezinflációs hatások erősödése volt megfigyelhető. Ezzel összhangban az őszi hónapokat fokozatosan csökkenő árdinamika jellemezte, ami elsősorban a piaci szolgáltatásokhoz, az élelmiszerekhez és az üzemanyagokhoz kötődött.

Az inflációs alapfolyamatok alakulását továbbra is a keresleti-kínálati súrlódások áremelő és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. A koronavírus-járvány következtében az árazási döntések nagyobb változékonysága és a szokásostól eltérő szezonális mintázata a következő negyedévekben is jellemző marad. Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is jelentőséggel bír, amit a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kísér.

A költségvetési hiány az októberi EDP-jelentés szerint a GDP 8 százaléka körül alakul 2020-ban. Az államadósság-ráta 2020-ban átmenetileg emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek.

A Monetáris Tanács megítélése szerint – összhangban a szeptemberi Inflációs jelentés kiemelt kockázati pályájával – változatlanul a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.

Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. A jegybank ennek biztosítása érdekében kezdte meg 2020 szeptemberében a devizalikviditást nyújtó swapeszközének újbóli alkalmazását. Az aktív jegybanki jelenlét következtében a harmadik negyedév végén nem jelentek meg feszültségek a swappiacon. A hozamgörbe rövid oldalán végrehajtott lépések hozzájárulnak a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

Az MNB a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra, amivel a gazdasági növekedés helyreállását is támogatja. A jegybankmérleg nagysága az elmúlt években szűkült, megfelelő beavatkozási potenciált teremtve a gazdasági kihívások tartós kezelésére. Az MNB mérlege az idei évben jelentős bővülés mellett is régiós összehasonlításban változatlanul átlagos méretűnek tekinthető. Az MNB a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését és a fenntartható növekedés gyors helyreállítását kész mérlege további növelésével támogatni.

A Monetáris Tanács mai ülésén végrehajtotta az állampapír-vásárlási program technikai felülvizsgálatát. A Monetáris Tanács sikeresnek ítéli a programot. 2020. májusa óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 700 milliárd forinttal nőtt. A jegybanki vásárlások hozzájárultak az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítették a monetáris transzmisszió hatékonyságát. A Magyar Nemzeti Bank folytatja a programot és változatlanul tartós piaci jelenlétre rendezkedik be az állampapírpiacon. Az MNB a vásárlásokat a szükséges mértékben a szükséges ideig fogja használni. A jegybank heti vásárlásainak összegét rugalmasan alakítja, a vásárlásokat a hosszabb futamidőkre koncentrálva. A Tanács továbbra sem határoz meg keretösszeget az állampapír-vásárlási program esetében. Az eszközvásárlási program végrehajtásának folyamatos nyomon követése mellett a Monetáris Tanács legközelebbi technikai felülvizsgálatát a 2000 milliárd forintos állomány elérésekor hajtja végre.

A Növekedési Hitelprogram Hajrá kihasználtsága november közepére meghaladta az 1000 milliárd forintot, ezért a Monetáris Tanács a mai ülésén a program keretösszegének 1000 milliárd forintos megemeléséről is döntött. Az NHP Hajrá kiemelt fontosságú a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompításában, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőséggel biztosít olcsó és kiszámítható kamatozású forrást a kkv-szektornak. Az NHP Hajrá iránt az áprilisi indulás óta jelentős érdeklődés mutatkozik a vállalkozások oldaláról, a konstrukció keretében november közepéig tizenötezer vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz. A Monetáris Tanács a gazdasági helyreállítás során kiemelt fontosságúnak tartja a kkv-k folyamatos működésének biztosításához és beruházásaik megvalósításához szükséges források biztosítását.

2020. október végéig több mint 260 vállalat regisztrált a Növekedési Kötvényprogramba. Az időszak végéig 35 vállalat 40 kötvénysorozat sikeres kibocsátását hajtotta végre, 680 milliárd forintot meghaladó forrást bevonva ezáltal. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,60 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. Az MNB a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. Ezért a Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2020. november 17.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem