Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2021. február 23-i üléséről

nyomtatás

1) A Monetáris Tanács a 2021. február 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. február 24-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz

Kamatláb mértéke

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamat

 

0,60

nem változott

0,60

O/N jegybanki betét

Jegybanki alapkamat – 0,65 százalékpont

-0,05

nem változott

-0,05

O/N fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 1,25 százalékpont

1,85

nem változott

1,85

Egyhetes fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 1,25 százalékpont

1,85

nem változott

1,85

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. március 10-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját.

A globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul leginkább a koronavírus-járvány fejleményei alakítják. A második hullám az ipari termelésre egyelőre kevésbé hat negatívan, a szolgáltatások azonban továbbra is jelentősen kitettek a járványügyi intézkedések hatásainak. 2020 negyedik negyedévében az amerikai GDP ismét növekedni tudott, miközben az euroövezet és a régió gazdasági teljesítménye érdemben meghaladta az előzetes várakozásokat. Ugyanakkor a járvány harmadik hulláma miatt fenntartott korlátozások a gazdasági kilábalás elhúzódását okozzák. A vakcinák alkalmazása a vártnál lassabb ütemben történik, így a világgazdaság helyreállításának üteme körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Az elmúlt időszakban a kockázatvállalási hajlandóságot változatlanul a koronavírus elleni vakcina egyre szélesebb körű alkalmazása, az amerikai gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások, a reflációs aggodalmak, valamint az olajpiaci hírek alakították. A fejlett piaci tőzsdeindexek és a fejlett országok hosszú hozamai is jellemzően emelkedtek. Az olaj ára jelentős mértékben, 65 dollár környékére nőtt.

A Federal Reserve januári kamatdöntő ülésén fenntartotta a laza monetáris kondíciókat, és az Európai Központi Bank is folytatta az eszközvásárlási programját. Régiónkban a februári döntéseik során a cseh és a lengyel jegybank nem változtatott az alapkamaton. Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan továbbra is tartósan fennmaradnak.

A járvány második hullámával szemben válságállónak bizonyult a magyar gazdaság. A hazai GDP az előző negyedévhez képest ismét növekedni tudott. A korlátozó intézkedések mellett éves összevetésben 2020 negyedik negyedévében a hazai gazdasági aktivitás 3,7 százalékkal csökkent, míg 2020-ban az év egészében összességében 5,1 százalékkal zsugorodott. A beérkezett GDP adat a decemberi előrejelzésnél kedvezőbben alakult, ami alátámasztja a magyar gazdaságban meglévő gyors helyreállási képességet.

Az elmúlt év végén is folytatódott éves összevetésben az ipar bővülése, azonban az építőipari termelés volumene kismértékben mérséklődött. A koronavírus-járvány kihívásaira a vállalati szektor a kormányzati támogatásoknak és a hitelpiacot élénkítő lépéseknek köszönhetően főként a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának növelésével reagált. A munkanélküliségi ráta 2020 decemberében bár az előző hónaphoz képest kismértékben emelkedett, azonban nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony szinten, 4,3 százalékon alakult. A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. A GDP növekedés 2021-ben várhatóan a jegybank decemberi Inflációs jelentésben közölt 3,5-6,0 százalékos előrejelzési sávjának felső, gyorsabb kilábalást mutató tartományában alakul.

2021 januárjában az éves összevetésben számított infláció 2,7, a maginfláció 4,2, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció nem változott, míg a maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett. Ennek hátterében döntően az alkohol és dohánytermékek januári jövedékiadó-emelése állt. Idén januárban összességében a tavalyinál alacsonyabb átárazás valósult meg.

Az árazási döntéseket a következő negyedévekben is nagy változékonyság jellemzi. A dohánytermékek jövedéki adójának év eleji emelkedése és bázishatások következtében a fogyasztóiár-index a tavaszi hónapokban várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakul. Az indirektadó-változások összességében az inflációt 2021-ben 0,8, míg 2022-ben 0,1 százalékponttal emelik. Ezzel szemben a mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat. Összességében az infláció 2021-ben a 3,5–3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a jegybanki cél körül alakul. A járványhelyzet időbeli lefutása és a gazdaság várható helyreállása a továbbiakban is változékony árazási mintázatokat eredményezhet, ezért a tartósabb inflációs hatások megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosság indokolt.

Az S&P és a Fitch legutóbbi hitelminősítése szerint Magyarország relatíve erős gazdasági teljesítménnyel és helyreállítási potenciállal, valamint biztos adósságtörlesztési képességgel rendelkezik. Bár 2020-ban a költségvetés eredményszemléletű hiánya az előzetes pénzügyi számla adatok szerint a GDP 8,1 százaléka körül alakulhatott a koronavírus-járvány miatt, azonban az idei évtől a költségvetési deficit újból csökkenhet. A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos mérséklődés után 2020-ban átmenetileg a GDP 81 százalékára emelkedett, azonban a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan előretekintve ismét csökkenő pályára áll. Az adósság finanszírozása stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak. A tőkemérleg többlete hozzájárul az ország tartós, pozitív külső finanszírozási képességének fenntartásához, amelynek hatására az ország nettó külső adóssága a következő években tovább mérséklődik.

A Monetáris Tanács megítélése szerint változatlanul a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.

A jegybankmérleg a 2020 előtti években GDP arányosan szűkült, megfelelő beavatkozási potenciált teremtve a gazdasági kihívások tartós kezelésére. Az MNB 2020-ban a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra, amivel a gazdasági növekedés helyreállását is támogatja. Az MNB mérlege a jelentős bővülés mellett is régiós összehasonlításban átlagos méretű. Az MNB a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését és a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását kész célzott módon, mérlege további növelésével támogatni.

Az elmúlt időszakban a Monetáris Tanács januári döntésével összhangban az MNB heti 30 milliárd forintról 10 milliárd forintra csökkentette a fedezett hiteleszközön keresztül nyújtott új likviditást, miközben az állampapír-vásárlási program heti vásárlásainak összegét 60 milliárd forintra emelte. 2020 májusa óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1300 milliárd forinttal nőtt.

Az elmúlt hónapban az MNB kiterjesztette az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is, ezzel biztosítva a folyamatos állampapírpiaci likviditást a hozamgörbe középső szakaszán. A jegybank heti állampapír-vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja, ami során a korábbinál nagyobb arányban hajt végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat. Az MNB az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni és továbbra is kiemelt fontosságúnak tekinti a hosszabb futamidők súlyának növelését az államadósság lejárati szerkezetében.

A Monetáris Tanács szerint az NHP Hajrá kiemelt fontosságú a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompításában. A konstrukció keretében 2021. február közepéig több mint 26 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vette igénybe a kedvező finanszírozási lehetőséget, 1700 milliárd forintot meghaladó összegben. Emellett a nagyvállalatok a Növekedési Kötvényprogram kezdete óta február közepéig összesen közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,60 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az MNB ezért március végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart. Az aktív piaci jelenléttel az MNB tompítja a nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. Az MNB a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. Ezért a Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2021. február 23.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem