Közlemény a Monetáris Tanács 2022. február 22-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2022. február 22-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. február 23-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. március 9-én 14 órakor jelenik meg.
   
   

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

2021 negyedik negyedévében a gazdasági kilábalás országonként eltérő képet mutatott: Kínában lassult, míg az Egyesült Államok és az euroövezet esetében gyorsult a gazdaság növekedési üteme. A koronavírus-járvány és az eltérő kilábalási mintázatok továbbra is kockázatot jelentenek a globális gazdaság helyreállása szempontjából. Az elmúlt hónapokban az infláció a legtöbb ország esetében több évtizedes csúcsra emelkedett, amelyet a nyersanyag-, a termény- és az energiaárak tartós növekedése mellett az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is súlyosbítottak.

A globális befektetői hangulat az előző kamatdöntés óta változékonyan alakult. A kockázatvállalási hajlandóságot az emelkedő inflációs folyamatok, a jegybankok monetáris politikai lépései, a nyersanyag- és az energiaárak alakulása, az erősödő geopolitikai feszültségek, valamint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fejlemények határozták meg. A kőolaj világpiaci árfolyama februárban hétéves csúcsára emelkedett és meghaladta a 95 dolláros hordónkénti árat. Az európai áramárak szintén nőttek, míg a gázárak mérséklődtek. Az árak mindkét esetben érdemben meghaladják a koronavírus-járvány kitörése előtti szinteket.

A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai irányultsága szigorodott. A Federal Reserve januári kommunikációja alapján az irányadó ráta emelése hamarosan megkezdődhet. Az Európai Központi Bank 2022 márciusában lezárja vészhelyzeti eszközvásárlási programját (PEPP). Régiónkban a cseh, a lengyel és a román jegybank is tovább emelte irányadó rátáját.

2021 negyedik negyedévében folytatódott a magyar gazdaság élénk növekedése, a hazai GDP a várakozásokat meghaladva 7,2 százalékkal bővült. A növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá. Decemberben az ipari kibocsátás újra felülmúlta a járvány előtti szintjét, míg az építőipari termelés már meghaladta a válság előtti trendet. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben változatlanul alacsony. A magyar gazdaság erőteljes helyreállást mutatott 2021 során. A hazai GDP 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett, ami európai élmezőnyhöz tartozó bővülésnek számít.

A magyar gazdaság növekedési képessége erős. A GDP-növekedés 2022-ben 5 százalék körüli bővüléssel folytatódhat. A gazdasági növekedés szerkezetét kettősség jellemzi, amely a következő időszakban is fennmarad. A tovább erősödő belső kereslet ellensúlyozza a nemzetközi termelési láncok zavaraiból, valamint az emelkedő nyersanyag-, termény- és energiaárakból adódó negatív növekedési hatásokat. Folytatódik a háztartások fogyasztásának emelkedése, amit a minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A minimálbér emelése mellett a feszes munkaerőpiac is az élénk bérdinamika fennmaradása irányába hat. Bár a magasabb nyersanyag- és energiaárak, valamint a mérsékeltebb külső kereslet 2022-ben visszafogják a vállalatok beruházási aktivitását, ugyanakkor a beruházási ráta – EU-s összevetésben is – magas szinten stabilizálódik. A külső tényezők hatására átmenetileg lassuló export és az élénkebb belső kereslet következtében a nettó export 2022-ben közel semleges hatást fejt ki a GDP-re. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan az export gyors visszapattanása várható az év második felében, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak.

2022 januárjában az éves összevetésben számított infláció 7,9, míg a maginfláció 7,4 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,5, míg a maginfláció 1,0 százalékponttal emelkedett. A beérkező adatok meghaladták a várakozásokat. Az infláció és a maginfláció növekedéséhez a feldolgozott élelmiszerek, kisebb részben pedig az iparcikkek és a piaci szolgáltatások számottevő áremelkedése járult hozzá. Januárban a termékek és a szolgáltatások széles körében a szokásosnál lényegesen nagyobb mértékű átárazások történtek. Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető, melynek oka, hogy a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációban való megjelenését. Az élelmiszerek árindexe kétszámjegyű emelkedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az üzemanyagok továbbra is jelentős mértékben járultak hozzá az éves inflációhoz, ugyanakkor a kormányzati intézkedések lassítják az árindex növekedését. 2022 elején erősödött az inflációs nyomás, miközben az inflációs várakozások emelkedtek az elmúlt hónapokban.

Az előző kamatdöntés óta az inflációs kockázatok erősödtek. Az inflációs ráta csökkenésének megindulása a korábban várthoz képest kitolódik. Előretekintve a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedhet. Az erős belső kereslet mellett a vállalkozások viszonylag rövid idő alatt beépítik áraikba a megemelkedett nyersanyag- és bérköltségeket. A következő hónapok átárazásai mind az infláció, mind a maginfláció idei évi dinamikájában meghatározóak lesznek.

A költségvetés hiánya és az államadósság-ráta 2021-ben csökkenő pályára állt. Az előzetes adatok alapján a GDP-arányos államadósság-ráta 2021. év végén 78,2 százalékra csökkent a 2020. év végi 80,0 százalékos értékről. A Kormány a 2022. évi hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte, ami a vártnál magasabb GDP-növekedéssel együtt az államadósság-ráta gyorsabb ütemű csökkentését is lehetővé teszi. A folyó fizetési mérleg hiánya 2021-ben – részben a nyersanyag- és energiaárak megugrásával, részben az ellátási láncok töredezettségével összefüggésben – a GDP mintegy 3 százaléka körül alakult. Az egyenleg a külső piacok és az ellátási problémák helyreállásával párhuzamosan az év második felétől fokozatosan javul, amit az elmúlt években kiépült új exportkapacitások is támogatnak. Ezzel párhuzamosan a gazdaság külső finanszírozási képessége – a 2021-22-es átmeneti csökkenést követően – emelkedik, és az előrejelzési horizont végén a GDP 1 százaléka körül alakul.

Az inflációs kockázatok a monetáris kondíciók további szigorítását indokolják. A Monetáris Tanács ezért szükségesnek tartja az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását az alapkamatnak az egyhetes betéti kamat szintjéhez történő fokozatos felzárkóztatása mellett. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.

Az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében a Monetáris Tanács mai döntése értelmében az alapkamat 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 50 bázisponttal emelve 3,40, míg az O/N és egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 50 bázisponttal emelve 5,40 százalékban határozta meg. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg és szükség esetén készen áll azt tovább emelni. A Monetáris Tanács a szigorító monetáris politikával összhangban az MNB korábbi hitelezést támogató eszközeihez kapcsolódó preferenciális betét 2022. április 1-től történő kivezetéséről döntött.

A jegybank számára továbbra is kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél érdekében az MNB már március elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét.

A Monetáris Tanács kiemelten fontosnak tartja, hogy a jegybanki monetáris politikai eszköztár minden eleme az árstabilitás minél gyorsabb újbóli elérését támogassa. A jegybank decemberben befejezte a válságkezelő programok kivezetését. Ezzel összhangban az MNB nem vásárolt több állampapírt. A Monetáris Tanács számára továbbra is kulcsfontosságú az állampapírpiac stabilitásának biztosítása, ennek megfelelően szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni, ami nem jelenti a monetáris politikai irányultság megváltozását.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok erősödtek és továbbra is felfelé mutatnak. A beérkező adatok alapján növekedett a magasabb külső inflációra vonatkozó alternatív pálya megvalósulásának kockázata. A tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárak, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségek tartós külső inflációs nyomás irányába mutatnak. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.

A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását teszi szükségessé. Ebben a folyamatban az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatához. Ugyanakkor az egyhetes betét kamatának alakításával a szükséges esetben az MNB továbbra is készen áll a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatokra gyorsan és rugalmasan reagálni. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2022. február 22.