1. A Monetáris Tanács a 2022. június 28-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. június 29-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz Kamatláb mértéke Korábbi mérték (százalék) Változás (bázispont) Új mérték (százalék)
Jegybanki alapkamat   5,90 +185 7,75
O/N jegybanki betét Jegybanki alapkamat – 0,50 százalékpont 5,90 +135 7,25
O/N fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 2,50 százalékpont 8,90 +135 10,25
Egyhetes fedezett hitel Jegybanki alapkamat + 2,50 százalékpont 8,90 +135 10,25


​​​​​​​2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. július 13-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elhúzódó orosz-ukrán háború általánosan rontja a világgazdaság kilátásait. A magasabb nyersanyag- és energiaárak következtében számottevően emelkedett a globális infláció, amihez a továbbra is fennálló ellátási nehézségek is hozzájárulnak.

Május vége óta általánosan romlott a befektetői hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, a globálisan meghatározó jegybankok kamatemelési pályájára vonatkozó várakozások, a tartósan magas infláció okozta aggodalmak, a recessziós félelmek, valamint a koronavírus-járvány fejleményei határozták meg. A fontosabb nyersanyagok világpiaci árai továbbra is magas szinten tartózkodnak.

A tartósan magas inflációra reagálva mind a globálisan meghatározó, mind a régiós jegybankok tovább szigorították a monetáris kondíciókat. A Fed júniusban nagyobb lépéssel folytatta az irányadó ráta emelését, emellett megkezdte mérlegének szűkítését. Az Európai Központi Bank jelezte, hogy júliusban leállítja az eszközvásárlási programját (APP) és megkezdi az irányadó ráta emelését. A régiós jegybankok közül a lengyel jegybank 75, a cseh jegybank pedig 125 bázisponttal emelte az irányadó rátát.

A magyar gazdasági növekedés a romló külső konjunktúra hatására lassul, ugyanakkor az éves dinamika továbbra is élénk. Áprilisban az ipari és az építőipari termelés tovább bővült éves bázison. A kiskereskedelmi üzletek forgalma áprilisban kétszámjegyű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.

A hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. A bővülés üteme az év második felében várhatóan mérséklődik. Az idei évben a belső keresleti tételek – elsősorban a lakossági fogyasztás – járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton. A hazai GDP 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.

2022 májusában az éves összevetésben számított infláció 10,7, míg a maginfláció 12,2 százalék volt. Az élelmiszerárak 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az átárazások májusban is lényegesen meghaladták a szokásos mértéket, aminek közel fele az élelmiszer-áremelésekhez köthető. A külső hatások továbbra is gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba. Az üzemanyagokat és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések érdemben tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációra kifejtett hatását. Az inflációs várakozások ugyanakkor magas szinten alakulnak.

Az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése költségoldalról tovább emeli a hazai inflációt. Az árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik. A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása jelentős hatást gyakorol. Az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index az idei évben 11,0 és 12,6 százalék között, 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék között, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.

A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,6 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet. A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, ennek eredményeként a világgazdasági környezet normalizálódásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet. A magyar gazdaság finanszírozási képessége az előrejelzési horizont végére ismét pozitív tartományba emelkedhet.

Az inflációs kockázatok tovább erősödtek az elmúlt negyedév során. Ennek megfelelően az MNB által aktuálisan várt inflációs pálya a márciusi előrejelzéshez képest feljebb tolódott. A globális infláció évtizedes csúcsra emelkedett, ami a pénzpiaci volatilitással párosulva nagyobb kockázatot jelent a hazai inflációs kilátásokra.

A megnövekedett kihívások miatt a Monetáris Tanács az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárását tartja szükségesnek. A Tanács az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében a kamatemelési ciklust határozott lépéssel folytatja. Emellett megítélése szerint a kamatdöntést követő heti tender alkalmával az egyhetes betéti kamatnak az alapkamat szintjére történő emelése indokolt. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.

A Monetáris Tanács mai döntése értelmében az alapkamat 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 135 bázisponttal 7,25, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 135 bázisponttal 10,25 százalékra növeli.

A jegybank a devizalikviditást nyújtó swapeszköz használatát 2022 júliusától kiterjeszti és a továbbiakban készen áll negyedéven belül is alkalmazni. A lépés célja, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az aktív piaci jelenlét révén az MNB erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ezen keresztül támogatva az árstabilitás elérését és fenntartását.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt negyedév során tovább erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak kockázata egy elhúzódó, magas külső inflációs környezet irányába mutat. Ezenkívül a magas infláció tartósan rögzülhet, ha az erőteljes ár- és bérdinamika beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba, másodkörös inflációs hatásokat eredményezve.

A Magyar Nemzeti Bank egy évvel ezelőtt, az európai uniós jegybankok között elsőként kezdte meg kamatemelési ciklusát. Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész rugalmasan beavatkozni. A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2022. június 28.