A modern jegybankok „kockázatkezelési” megközelítést alkalmaznak a makrogazdasági stabilitás kockázatainak értékelésében és bemutatásában. A tanulmány a kelet- és közép-európai jegybankok jelenlegi gyakorlatának tökéletesítését javasolja először azzal, hogy értékeli a makrogazdasági kockázatok mértékét, majd azzal, hogy ezeket a kockázatokat megkísérli empirikus kapcsolatba hozni néhány pénzügyi mutatóval. Eredményeink szerint a GDP és az árszint kockázatai szignifikánsan nagyobbak, mint amekkorát rendszerint sugallnak, amikor normál eloszlás feltételezésével mutatják be ezek ciklikus komponenseit. Ugyanakkor a kockázatoknak az általunk választott pénzügyi változókkal való empirikus kapcsolatának vizsgálata vegyes eredményt adott, és az eredmények közgazdasági értelemben ritkán szignifikásak. Arra a következtetésre jutunk, hogy a jegybankok jelenlegi gyakorlatukkal azt kockáztatják, hogy alábecsülik a GDP és az árszínvonal saját trendjüktől való nagymértékű eltérésének valószínűségét. Pénzügyi változók kombinációja és nemzetközi pénzügyi változók szerepeltetése szignifikánsabb eredményt adhatna, mint a jelen tanulmányban egyenként vizsgált változók, amikor az ilyen eseményeket előrejelző mutatókat keresünk.