Az utóbbi évtizedekben egyre fontosabbá vált a külkereskedelmi tranzakciók gyors lebonyolíthatósága, ami kapcsolatba hozható az országok közötti vertikális specializáció elterjedésével. Ez a tanulmány egy empirikus vizsgálat az idő mint külkereskedelmi költség jelentőségéről. Arra keresem a választ, hogy az Európai Unión (EU) belüli gyorsabb kereskedelem milyen mértékben járult hozzá a 2004-es EU-bővítés után az új tagállamok külkereskedelmi forgalmának növekedéséhez. EU-tagországok 19 feldolgozóipari ágazatra bontott, 2000 és 2006 közötti bilaterális külkereskedelmi adatai alapján külkereskedelmiköltség-indexet számolok, amin „dupla különbség a különbségben” (double difference-in-differences) becslést alkalmazok. Azokban az iparágakban, ahol jelentős az országok közötti vertikális specializáció, a külkereskedelmiköltség-index EU-bővítés által kiváltott csökkenése több mint kétszer akkora volt, mint más iparágakban. Azt, hogy mennyivel vált gyorsabbá a külkereskedelem az EU-bővítés által, a szárazföldi országhatárokon való várakozás csökkenésével ragadom meg, és azt találom, hogy egy órával rövidebb várakozás 0,9 százalékpontos értékvám-csökkenésnek felel meg. A fő eredmények változatlanok maradnak, ha figyelembe veszem a jellemző szállítási módokat, illetve ha alternatív változókkal ragadom meg a külkereskedelem időigényének csökkenését.