Összefoglaló
Tanulmányunk célja a jegybanki döntések előrejelezhetőségének és piaci hozamokra gyakorolt hatásának vizsgálata. A Monetáris Tanács (MT) által meghozott döntések előrejelezhetőségének elemzése rávilágít arra, hogy e döntések előrejelezhetősége nem független az intézményi és makrogazdasági keretektől: az MT döntései ugyan némileg kevésbé előrejelezhetőek, mint a Fed, az EKB, valamint a Bank of England döntései, azonban ha a (jegybank számára) külső tényezők hatására, rendkívüli üléseken hozott döntésektől eltekintünk, ez a különbség megszunik. Ez azt valószínusíti, hogy a kevésbé kiszámítható muködés főként a felzárkózó gazdaságokra jellemző bizonytalanabb makrogazdasági fundamentumoknak, változékonyabb tőkeáramlásnak, valamint az MNB összetettebb célrendszerének - a közvetlen inflációs cél követése és az árfolyamsáv kettősségének - tudható be, hiszen a rendkívüli kamatdöntések mögött ezek a tényezők húzódtak meg. Továbbá a kis, nyitott gazdaságok jóval érzékenyebben reagálnak a külső sokkokra, illetve bizonytalanabb makrogazdasági helyzetben nagyobb eltérés mutatkozhat a fundamentumoknak és makrogazdasági folyamatoknak a jegybank és a piaci szereplők általi megítélésében, értelmezésében. Elemzésünkből az is kiderül, hogy az egyes döntésekre vonatkozó bizonytalansági tényezők között a döntés időzítésének szerepe jelentős, vagyis sok esetben nem a kamatváltoztatás iránya és mértéke, hanem annak időzítése okozott meglepetést a piaci szereplők számára. A kamatdöntések piaci hozamokra gyakorolt hatására vonatkozó eredményeink általában egybecsengenek a nemzetközi irodalom következtetéseivel. Az MNB döntései hároméves horizontig gyakorolnak szignifikáns hatást a piaci hozamokra, és ez a hatás az időhorizont növekedésével csökken. Eredményeink ugyanakkor ismét felhívják a figyelmet az intézményi és makrogazdasági keretek szerepére: a jegybanki döntések közül a kiugró mértéku, általában árfolyamsáv jelentette korlátokhoz, valamint a befektetők által elvárt prémiumot érintő sokkokhoz kötődő lépések hatása bizonyult a leginkább erőteljesnek. Ez különösen szembetunő az öt és tíz év múlva induló forwardhozamok esetében, ahol ezen lépések hatása erős, ám kiszurésüket követően a jegybanki kamatlépések hatása nem mutatható ki.