2015 folyamán jelentős élénkülés volt tapasztalható a hazai lakáspiacon. A piac fellendülését számos keresleti tényező támogatta, azonban kínálati oldalról súrlódások fékezik az élénkülést. A lakásvásárlások keresleti oldalát befolyásoló reálbérek emelkedésével nőtt a háztartások jövedelmének vásárlóereje, miközben a hosszú távú munkapiaci kilátások is érdemben javultak. Az alacsony kamatkörnyezet is pozitív hatással bír: egyrészt érdemben növeli a lakhatási célú keresletet a kedvező finanszírozási költségek révén, másrészt jelentős befektetési célú keresletet is támaszt a lakáspiacon. Pozitívan hat a keresletre emellett a lakosság oldódó mérlegalkalmazkodási kényszere és a devizahitelek forintosításával megszűnő árfolyamkockázat is. A lakáspiaci kereslet általános élénkülését azonban valamelyest árnyalják a hazai demográfiai folyamatok. Az alacsony születésszám által visszafogott keresleti környezet mellett a belföldi vándorlás elsősorban a fővárosban és környékén, valamint az északnyugati megyékben növeli a lakosságot és így a helyi lakáspiaci keresletet. A lakáspiac kínálati oldalán azonban a nemteljesítő jelzáloghitelek mögötti nagyszámú fedezeti ingatlan, a bankok visszafogott hitelkínálata és az építőipar munkaerő- és alapanyaghiánya korlátozó tényezők lehetnek az egészséges fellendülés előtt.
2015-ben a lakáspiac mind a forgalom bővülése mind pedig a lakásárak növekedése alapján jelentős élénkülést mutatott. A lakáspiaci élénkülés azonban szegmentált, a piac területi megbontásban és alszegmensenként sem mutat egységes képet. A lakáspiac élénkülése főként a budapesti és a nagyobb településeken található használt lakások részpiacán volt érzékelhető, míg az új lakások esetén és a kisebb településeken nem történt érdemi javulás. 2015 első három negyedévében a budapesti használt lakások négyzetméterára emelkedett a legnagyobb mértékben, csaknem 16 százalékkal. A kiadott építési engedélyek száma 30 százalékkal nőtt 2015 során, míg ugyanezen időszak alatt az új építések száma csökkent, amely mögött egy kivárás húzódhat meg az ingatlanfejlesztők részéről. Az új kínálat tehát összességében még alacsony szinten tartózkodik. A Kormány által 2016 elején hozott intézkedések jelentősen befolyásolják az új lakások piacát, elősegítve ezzel a lakáspiac kiegyensúlyozottabb élénkülését. Míg a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) kibővítése jelentős többletkeresletet generálhat ezen a részpiacon, addig az új lakások áfacsökkentése elősegítheti az elmaradt beruházások megvalósulását megfelelő mennyiségű és minőségű új kínálatot biztosítva ezzel.
A lakáspiac javuló keresleti kondíciói a hitelezésben is tükröződtek. 2015 során éves alapon mintegy 50 százalékkal bővült az új kibocsátású lakáshitelek volumene. A 2015 januárjától hatályos „adósságfék”- szabályok biztosítják, hogy az élénkülés egészséges legyen, és ne járjon az adósok túlzott tehervállalásával. Ugyanakkor a hitelpiacon is megfigyelhető, hogy az élénkülés a használt ingatlanok iránt jelentkezik. A Hitelezési felmérés alapján a bankok 2015 során nem változtattak érdemben a lakáscélú hitelek kondícióin, míg a bankok többsége a kereslet bővüléséről számolt be. A hitelből történő lakásvásárlás elérhetőségét támogatja az alacsony kamatkörnyezet, míg a háztartások forintosítás következtében megszűnő árfolyamkockázata oldhatja a bankok hitelkínálati korlátait.
Összességében a lakáspiac élénkülését kedvezőnek ítélhetjük. A kockázati szint jelenleg alacsony, azonban a kínálati oldalon tapasztalható súrlódások, a kereslet jelentős mértékű növekedése és a piacot érő külső impulzusok miatt a lakáspiaci folyamatokat szorosan figyelemmel kell kísérni.