A 2008-as pénzügyi válság tanulsága az, hogy a jövő hasonló krízisei csak a
felügyelés, banki helyreállítás és hatósági szanálás hármas eszköztárával
kezelhetők, előzhetők meg. A nyolc évvel ezelőtti válság oka nem csak a
felelőtlen banki hitelezés, a repó ügyletek, árnyékbankolás és a tőkeáttételek
túlnövekedett szerepe volt, hanem az amerikai jegybank kamatpolitikája és
felkészületlen mikroprudenciális felügyelete is. A válságra az Európai Unió mára
már többé-kevésbé kiérlelt szabályozói rendszer kialakításával válaszolt. A
felügyelési eszköztár továbbfejlesztése mellett kulcsfontosságúak ebben a banki
saját helyreállítási tervek – ezen belül például a helyreállító beavatkozásokat
indító határértékek és a saját stressztesztek alapján kimutatott
„modellveszteségek” – is. Az EU-ban ma nincs harmonizált válságkezelési eljárás,
illetve csődeljárási szabályok, s a válságok rendezésének harmadik pillére, a
szanálás alapvetően nemzeti szinten alakul ki. Magyarország egy 2014. évi
törvény révén uniós szinten is példamutatóként alakította ki saját szanálási
rendszerét, ruházta fel szanálási hatósági jogkörrel az MNB-t, s tölti fel
szanálási alapját.