1) A Monetáris Tanács a 2010. május 31-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 5,25%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB 2010. májusi „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványát.
A legfrissebb adatok szerint a vártnál erőteljesebben indult meg a magyar gazdaság fellendülése, 2010 elején valószínűleg Magyarország is túljutott a recesszió időszakán. A gazdaságban ennek ellenére jelentős kihasználatlan kapacitások maradtak, amelyek korlátozzák a vállalatok áremelési törekvéseit. A belső kereslet árleszorító hatása következtében a maginfláció számottevően az inflációs cél alatt maradhat. Ugyanakkor az energiaárak globális eredetű inflációja következtében a fogyasztóiár-index a monetáris politika számára releváns horizonton korábbi előrejelzéseinknél magasabban, a 3 százalékos cél közelében alakulhat. A globális fejlemények nyomán az elmúlt hónapban romlott Magyarország kockázati megítélése, a jövőbeli kilátásokat pedig jelentős bizonytalanság övezi.
A magyar gazdaságra továbbra is jellemző maradhat az előző évben megfigyelt szerkezeti kettősség: az export fellendülését a belföldi kereslet csak késve követi, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá érdemben a gazdasági növekedéshez. A hosszabb távú növekedés szempontjából kockázatot jelent a főbb kereskedelmi partnereink gazdasági kilátásait övező bizonytalanság. Számos európai országban az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak erőteljes költségvetési kiigazítást tesznek szükségessé, ami lassíthatja a külső keresletünk növekedését.
Az inflációs kilátásokat is az élénkülő külső konjunktúra és az ezzel összefüggésben emelkedő energiaárak, valamint a lassan felívelő belső kereslet kettőssége határozza meg. A gyenge belső kereslet a következő másfél évben is számottevő árleszorító hatást fejt ki, így a maginfláció számottevően az inflációs cél alatt maradhat. E hatást azonban tompítják a globális konjunktúra miatt emelkedő energiaárak, az euro gyengülése, valamint a szabályozott árak emelése. 2012-ben a belső kereslet élénkülése már a maginfláció emelkedését is előidézheti.
Mindezek eredőjeként az infláció 2010 második félévében, az áfa emelés hatásának kifutását követően 4 százalék körül alakulhat, és csak 2011 első felében kerülhet a cél közelébe.
Nemzetközi hatásokra számottevően romlott Magyarország kockázati megítélése. Több euroövezeti ország adósságproblémái, és ennek nyomán az euroövezet jövőjével kapcsolatos aggodalmak kedvezőtlen fordulatot hoztak a globális kockázati étvágyban, ami negatívan érintette a régió, így Magyarország kockázati megítélését is. Különös tekintettel arra, hogy a nemzetközi befektetők figyelmének középpontjába került a fiskális fenntarthatóság, a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú. Különösen igaz ez a nagy adósságállományú országokra, így Magyarországra is.
Tekintettel a hazai pénzügyi eszközök romló kockázati megítélésére és az inflációs kockázatokra, a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszik.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. június 9-én 14 órakor jelenik meg.
Budapest, 2010. május 31.
Magyar Nemzeti Bank
Monetáris Tanács