1) A Monetáris Tanács a 2011. május 16-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,00%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő másfél évben élénkülhet a hazai gazdaság növekedési üteme, azonban a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő költségsokkok miatt rövid távon az infláció számottevően meghaladhatja az inflációs célt, jövő év végére azonban további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet.
Az inflációs folyamatokat jellemző kettősség továbbra is fennmarad. A nyersanyagok, különösen a kőolaj és a mezőgazdasági termékek árai tovább emelkedtek, melyek inflációt emelő hatása a fogyasztóiár-indexben is tükröződött. A maginfláció emelkedése nagyobb volt a Monetáris Tanács által korábban vártnál, mivel a feldolgozott élelmiszerek körében erőteljesebben jelent meg a mezőgazdasági árak markáns növekedésének hatása. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások, illetve az iparcikkek áralakulásában továbbra is megfigyelhető, hogy a gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A laza munkaerőpiaci kondíciók lehetővé teszik, hogy a vállalatok áremelés helyett visszafogott bérezéssel állítsák helyre profitabilitásukat. Az elmúlt időszak kamatemelései is mérsékelhetik a költségsokkok esetleges másodkörös inflációs hatásait. Mindezek eredőjeként az infláció idén jelentősen meghaladhatja a 3 százalékot, jövő év végére azonban, az elsőkörös hatások kifutásával, a cél közelébe kerülhet.
A gazdasági növekedés fő forrása a következő negyedévekben is a külső kereslet lehet. A belső kereslet élénkülésének egyelőre nincs jele. A háztartások fogyasztásának dinamikáját előretekintve alapvetően a csak lassan bővülő foglalkoztatás és a visszafogott bérezés határozza majd meg. A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése átmeneti, a személyi jövedelemadó-kiengedés tartós élénkítő hatással járhat, 2012-ben azonban a tervezett fiskális kiigazítás jelentősen csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet. A jelenlegi szigorú lakossági hitelkondíciók tartós fennmaradása tovább fékezheti a fogyasztási kereslet fellendülését, és erősítheti a belső kereslet dezinflációs hatását.
A vállalati beruházások fellendülését gátolják a gazdaság jelentős kihasználatlan kapacitásai, valamint a külső gazdasági környezettel és a fogyasztás fellendülésével kapcsolatos bizonytalanság. A beruházási aktivitást ezen túlmenően a szigorú hitelfeltételek és a nehezen tervezhető üzleti környezet is fékezi. A Monetáris Tanács jelentős kockázatát látja annak, hogy a magánszféra beruházásainak elmaradása a gazdaság termelőkapacitásainak tartósan lassabb bővüléséhez vezet, ami csökkentheti a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását.
Magyarország kockázati megítélése javult az elmúlt hónapokban, ami a kockázati felárak mérséklődésében és a forint eszközök iránti kereslet erősödésében tükröződött. A folyamat részben a feltörekvő országok pénzügyi eszközei iránt megnövekedett nemzetközi befektetői kereslettel magyarázható.
A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációval kapcsolatos kockázatok továbbra is kétirányúak.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. június 8-án 14 órakor jelenik meg.
2011. május 16.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank