Közlemény a Monetáris Tanács 2022. december 20-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2022. december 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. december 21-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2023. január 4-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elmúlt negyedévben a világgazdasági növekedés lassult, és számos országban már a GDP csökkenése volt megfigyelhető. Az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet előretekintve továbbra is érdemi bizonytalanságot jelent. A nyersanyag- és az energiaárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az előző évekhez képest továbbra is magas szinteken alakulnak.

Globálisan egyre több országban indult meg az infláció lassú mérséklődése. A világgazdaság lassulása, a kereslet gyengülése, a világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése és a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása 2023-tól a globális áremelkedés lassulásának folytatódását vetítik előre.

A befektetői hangulat változékonyan alakult az előző kamatdöntés óta. A kockázatvállalási hajlandóságot a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai döntései és a gazdasági kilátások alakulása befolyásolták. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejlemények továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak a kelet-közép-európai régióban.

A Federal Reserve és az Európai Központi Bank a korábbi lépésekhez képest kisebb mértékű, 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre decemberben. Emellett az EKB bejelentette, hogy 2023 márciusától megkezdi az eszközvásárlási program keretében felépített portfólió csökkentését. Régiónkban a lengyel jegybank változatlanul tartotta a kamatkondíciókat.

2022 harmadik negyedévében lassult a magyar gazdaság növekedése. Októberben az ipari termelés növekedett éves bázison, míg az építőipar kibocsátása mérséklődött. A kiskereskedelmi forgalom március óta lassuló ütemben bővül, miközben az üzemanyag-kereskedelem nélkül számított értékesítések már csökkentek. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony. A 2022-es éves növekedés összességében a korábban vártnál kedvezőbben alakul, miközben a magas frekvenciájú adatok az év végére a GDP bővülésének további lassulását vetítik előre.

A jövő évi növekedést mind belső, mind külső keresleti tényezők lassítják. A reáljövedelmek mérséklődése, az emelkedő vállalati költségek, az állami beruházások visszafogása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűtik a belföldi keresletet. Az elmúlt hónapokban tovább mérséklődtek a nemzetközi termelési láncokat érintő nehézségek, ugyanakkor a háború és az azzal összefüggő szankciók továbbra is jelentős bizonytalanságot eredményeznek. A visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedése és a nettó export javulása várható, amit az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése is támogat. A hazai GDP 2022-ben 4,5–5,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővül.

2022 novemberében az éves összevetésben számított infláció 22,5, míg a maginfláció 23,9 százalék volt. Az infláció növekedését döntően az élelmiszerár-emelkedés gyorsulása magyarázta. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

Az üzemanyagokra érvényes ársapka kivezetése és a vártnál magasabb élelmiszer-infláció miatt az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest érdemben magasabban alakul. A jövő év elejétől az infláció lassulását külső és belső tényezők is támogatják. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek várható mérséklődése, az értékláncokban lévő feszültségek oldódása és a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt. A belső tényezők közül az adóintézkedések bázishatásának kifutása, illetve a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését. Így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 74 százalék közelébe csökken. Az őszi hónapokban a gázárak mérséklődésével és a belső kereslet alkalmazkodásával párhuzamosan megkezdődött a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődése. 2023-tól a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete és az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás gyors javulást eredményezhet. A normalizálódó világgazdasági környezet és cserearányok, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával a külkereskedelmi egyenleg érdemben javulhat, ami a folyó fizetési mérleg hiányának további csökkenését eredményezi. A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadása jelentősen mérsékelte az európai uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságot.

A Monetáris Tanács a mai ülésén az alapkamatot 13,00 százalékon tartotta. Ezenkívül az O/N betéti kamat 12,50 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25,00 százalékos szintje nem változott.

A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül két alternatív forgatókönyvet emelt ki. A lassuló globális konjunktúrával számoló kockázati forgatókönyv az alappályánál alacsonyabb növekedési és inflációs pályát feltételez. A másodkörös inflációs hatások kockázatának emelkedését bemutató forgatókönyv az alappályához képest magasabb inflációs és némiképp magasabb növekedési pályával számol.

Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, miközben a monetáris szigorítás a bankközi likviditás szűkítésével tovább folytatódik. Az MNB november végén 2 hónapos futamidejű betéti tendert tartott a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, továbbá december elejétől ismét megkezdődtek az év végén átnyúló futamidejű eurolikviditást nyújtó devizaswaptenderek és diszkontkötvény-aukciók. Az MNB az aktív piaci jelenléttel erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát.

A jegybank október közepén hozott célzott intézkedései a gyorsan változó kockázati környezetben erősítették a pénzpiaci stabilitást. Az egynapos betéti gyorstender- és devizacsere-ügyletek a hozamgörbe rövidebb szegmensében szigorúbb kamatkondíciókat eredményeznek. Az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő eléréséhez. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A bankközi forintlikviditást szűkítő eszközök folytatódó alkalmazása célzottan erősíti a monetáris transzmissziót. A piaci stabilitás fenntartása előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A Monetáris Tanács megítélése szerint az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó megegyezés kedvező fejlemény. Az MNB azonban továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2022. december 20.