- A Monetáris Tanács a 2022. január 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. január 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
- Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. február 9-én 14 órakor jelenik meg.
| Jegybanki eszköz | Kamatláb mértéke | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) | Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamat | 2,40 | +50 | 2,90 | |
| O/N jegybanki betét | Jegybanki alapkamat – 0,00 százalékpont | 2,40 | +50 | 2,90 |
| O/N fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 2,00 százalékpont | 4,40 | +50 | 4,90 |
| Egyhetes fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 2,00 százalékpont | 4,40 | +50 | 4,90 |
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az elmúlt hónapokban lassult a világgazdaság kilábalása, miközben a koronavírus-járvány újabb hullámai a helyreállást övező kockázatok újbóli emelkedését okozták. Az infláció számos ország esetében több évtizedes csúcsra emelkedett, amelyet a nyersanyag-, a termény- és az energiaárak tartós növekedése mellett az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is súlyosbítottak.
Az előző kamatdöntés óta vegyesen alakult a globális befektetői hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot az emelkedő inflációs folyamatok, a nyersanyag- és az energiaárak alakulása, valamint a koronavírus omikron variánsának terjedése határozta meg. A földgáz és az áram világpiaci ára jelentősen csökkent a tavaly év végi csúcsértékekhez képest. A kőolaj árfolyama a decemberi átmeneti korrekció után januárban emelkedett, így továbbra is számottevően az egy évvel korábbi szintje fölött áll. A dollár fejlett piaci devizákkal szembeni árfolyama vegyesen alakult, míg a feltörekvőkkel szemben jellemzően gyengült.
A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai irányultsága szigorodott. A Federal Reserve a decemberi ülésén az eszközvásárlási programjának gyorsabb ütemű kivezetéséről döntött, amely ezáltal már 2022 márciusában lezárulhat. A piaci várakozások szerint az irányadó ráta az idei évben négyszer emelkedhet. Az Európai Központi Bank decemberben az eszközvásárlások ütemének csökkentéséről döntött. Régiónkban a cseh, a lengyel és a román jegybank is emelte irányadó rátáját, és a piaci várakozások alapján további kamatemelések várhatók.
A magyar gazdaság erőteljes növekedést mutatott 2021 során. A nagyfrekvenciás adatok 2021 negyedik negyedévében élénk gazdasági aktivitásra utalnak. Novemberben erősödött az ipari kibocsátás, és újra felülmúlta a járvány előtti szintjét, azonban a globális félvezetőhiány továbbra is kockázatot jelent. A konjunktúrafelmérések alapján az ipari termelés decemberben is kedvezően alakult, emellett a belső kereslethez kapcsolódó ágazatok (építőipari termelés, kiskereskedelmi forgalom) is dinamikusan bővültek. A GDP éves növekedése 2021-ben meghaladhatta a decemberi Inflációs jelentés 6,3–6,5 százalékos várakozását. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.
A magyar gazdaság helyreállási képessége erős. A GDP 2022-ben 4,0–5,0 százalékkal bővül, amely érték az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. A gazdasági növekedés szerkezetét kettősség jellemzi, amely a következő időszakban is fennmarad. A tovább erősödő belső kereslet ellensúlyozza a nemzetközi termelési láncok zavaraiból, valamint az emelkedő nyersanyag-, termény- és energiaárakból adódó negatív növekedési hatásokat. Folytatódik a háztartások fogyasztásának emelkedése, amit a minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A minimálbér emelése mellett a feszes munkaerőpiac is az élénk bérdinamika fennmaradása irányába hat. A magasabb nyersanyag- és energiaárak, valamint a mérsékeltebb külső kereslet 2022-ben visszafogják a vállalatok beruházási aktivitását, ugyanakkor a beruházási ráta – EU-s összevetésben is – magas szinten stabilizálódik. A külső tényezők hatására átmenetileg lassuló export és az élénkebb belső kereslet következtében a nettó export 2022-ben közel semleges hatást fejt ki a GDP-re. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan az export gyors visszapattanása várható az év második felében, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak.
2021 decemberében az éves összevetésben számított infláció 7,4, míg a maginfláció 6,4 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció nem változott, míg a maginfláció 1,1 százalékponttal emelkedett. Decemberben a szokásostól eltérően jelentős átárazások történtek, ami a termékek és a szolgáltatások széles körében megjelent. A gazdaságban erősödött az inflációs nyomás, az inflációs várakozások emelkedtek az elmúlt hónapokban. Az élelmiszerek áremelkedése érdemben gyorsult, miközben az iparcikkek és a szolgáltatások inflációja kisebb mértékben emelkedett. Az üzemanyagok továbbra is jelentős mértékben járultak hozzá az éves inflációhoz. 2021-ben a fogyasztói árak összességében 5,1 százalékkal emelkedtek, míg az átlagos maginfláció 3,9 százalékon alakult.
A következő hónapokban az infláció és a maginfláció eltérő irányú mozgása várható. Az infláció decemberben megközelíthette tetőpontját, ugyanakkor a korábban várthoz képest kitolódhat a ráta csökkenésének megindulása. Eközben a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik. Az erős belső kereslet mellett a vállalkozások rövid idő alatt beépítik áraikba a megemelkedett nyersanyag- és bérköltségeket. Az év eleji átárazások mértéke mind az infláció, mind a maginfláció idei évi dinamikájában meghatározó lesz.
A költségvetés hiánya és az államadósság-ráta 2021-ben a rendelkezésre álló adatok alapján csökkenő pályára állt. A Kormány egyes állami beruházások átütemezésével a 2022. évi hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte, ami a vártnál magasabb GDP-növekedéssel együtt az államadósság-ráta gyorsabb ütemű csökkentését is lehetővé teszi. Novemberben a külkereskedelmi egyenleg többletbe fordult, mérsékelve a folyó fizetési mérleg hiányát, amely így 3 százalék körül alakult 2021-ben. Az egyenleg a járvány átmeneti hatásai miatt romlik, azonban a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan az év második felétől fokozatosan javul, amit az elmúlt években kiépült új exportkapacitások is támogatnak. Ezzel párhuzamosan a gazdaság külső finanszírozási képessége – a 2021-22-es átmeneti csökkenést követően – emelkedik, és a horizont végén a GDP 1 százaléka körül alakul.
Az inflációs kockázatok a monetáris kondíciók további szigorítását indokolják. Az MNB az egyhetes betéti eszköz kamatának alakításával gyorsan és erőteljesen reagált az elmúlt hónapok pénz- és árupiaci kockázataira. Utóbbiak mérséklődtek december óta, miközben a maginfláció gyors emelkedése a tartós inflációs hatások erősödését jelzi. A Monetáris Tanács ezért indokoltnak tartja az alapkamat felzárkóztatását az egyhetes betéti kamat szintjéhez. Ezen folyamat keretében a Tanács az alapkamat-emelési ciklust havi ütemben, a decemberinél nagyobb lépésközzel folytatja. Eközben a monetáris kondíciók további szigorítása az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is folytatódik. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.
Az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében a Monetáris Tanács mai ülésén megkezdte az alapkamat felzárkóztatását az egyhetes betéti eszköz kamatához. A januári döntés értelmében az alapkamat 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 50 bázisponttal emelve 2,90, míg az O/N és egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 50 bázisponttal emelve 4,90 százalékban határozta meg. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg és szükség esetén készen áll azt tovább emelni.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az MNB aktív piaci jelenlétével tompította az év végi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, valamint elősegítette a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját, hozzájárulva a monetáris kondíciók szigorításához. A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. A jegybanki kamatemelések következtében emelkedő hozamkörnyezet és az infláció várt fokozatos csökkenése a reálkamat folyamatos emelkedését eredményezi az idei évben.
A Monetáris Tanács kiemelten fontosnak tartja, hogy a jegybanki monetáris politikai eszköztár minden eleme az árstabilitás minél gyorsabb újbóli elérését támogassa. A jegybank decemberben befejezte a válságkezelő programok kivezetését. Ezzel összhangban az MNB nem vásárolt több állampapírt. A Monetáris Tanács számára továbbra is kulcsfontosságú az állampapírpiac stabilitásának biztosítása, ennek megfelelően szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni, ami nem jelenti a monetáris politikai irányultság megváltozását.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A beérkező adatok alapján növekedett a magasabb külső inflációra vonatkozó alternatív pálya megvalósulásának kockázata. A tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárak, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségek tartós külső inflációs nyomás irányába mutatnak. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.
A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű, a decemberinél nagyobb lépésközzel történő folytatását teszi szükségessé. Ebben a folyamatban az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatához. Ugyanakkor az egyhetes betét kamatának alakításával a szükséges esetben az MNB továbbra is készen áll a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatokra gyorsan és rugalmasan reagálni. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2022. január 25.