1. A Monetáris Tanács a 2025. augusztus 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2025. augusztus 27-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
Jegybanki eszköz |
Kamatláb mértéke |
Korábbi mérték (százalék) |
Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
Jegybanki alapkamat |
|
6,50 |
nem változott |
6,50 |
O/N jegybanki betét |
Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont |
5,50 |
nem változott |
5,50 |
O/N fedezett hitel |
Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont |
7,50 |
nem változott |
7,50 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2025. szeptember 10-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között július végén létrejött kereskedelmi megállapodás mérsékelte a bizonytalanságot, ugyanakkor a Kína és Egyesült Államok közötti tárgyalások határideje további 90 nappal kitolódott. A globális növekedési kilátások némileg javultak az elmúlt hónap során. Az Európai Unióban bejelentett, valamint az Egyesült Államokban elfogadott kiadásnövelő programok a jövő évtől kezdve élénkíthetik a növekedést.
A vámok inflációs várakozásokat emelő hatása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek a globális inflációra. Az energiaárak az előző kamatdöntés óta enyhén mérséklődtek.
A nemzetközi pénzpiaci folyamatok a kereskedelmi és geopolitikai fejleményekre továbbra is érzékenyen reagálnak. A mértékadó amerikai tőzsdeindexek historikus csúcsra emelkedtek, miközben az amerikai hosszú hozamok mérséklődtek. A kedvezőtlen makrogazdasági adatok közlését követően a Federal Reserve várt kamatpályája lefelé tolódott, a piaci árazások alapján idén év végéig legalább kettő 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerülhet sor. Az Európai Központi Bank esetében a piacok legfeljebb további egy 25 bázispontos kamatcsökkentést áraznak ugyanerre az időszakra. Az elmúlt hónap során a régiós jegybankok közül a cseh és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.
2025 második negyedévében is visszafogott maradt a hazai konjunktúra, 0,1 százalékkal bővült a GDP éves összevetésben. A beérkezett adat összhangban alakult a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével. A bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolta a szolgáltatások teljesítménye, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte azt. A lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, miközben a bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, miközben a béremelkedés üteme májusban lassult.
Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését. Az előrejelzési horizonton az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések egyaránt hozzájárulnak a fogyasztás erős dinamikájához. Az európai konjunktúra javulásával és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásainak felfutó termelésével az export gyorsabb bővülése várható.
A hazai hitelezést továbbra is kettősség jellemzi: júniusban a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a visszafogott vállalati hitelkeresletben nem látható fordulat. Az újonnan bejelentett hitelprogramok és támogatások egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, így hatásukra idén és jövőre is a vártnál magasabb dinamika mellett folytatódhat a háztartási hitelállomány bővülése. A vállalati hitelezés élénkülését előretekintve a gazdasági kilátásokat övező bizonytalanság oldódása, a konjunktúra javulása és az erősebb banki verseny támogathatja. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas.
2025 júliusában az infláció 4,3 százalékra csökkent, a maginfláció 4,0 százalékra mérséklődött. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg. A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, a rövid távú vállalati árvárakozások mérséklődése lassult júliusban.
Az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az élénk fogyasztás, a változékony nyersanyagárak és az erős bérdinamika mellett a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.
A folyó fizetési mérleg egyenlege júniusban 67 millió eurós hiányt mutatott, amihez átmeneti egyenlegcsökkentő tételek is hozzájárultak. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben átmenetileg mérséklődik, a következő év elejétől azonban a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával fokozatosan emelkedik.
A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet az előző évekhez képest az állami kamatkiadások fokozatos mérséklődésével párhuzamosan. A nyár folyamán bejelentett kormányzati intézkedések 2025-ben várhatóan még mérsékelten hatnak a költségvetésre, 2026-tól azonban már megemelkedhet hiánynövelő hatásuk. Az államadósság 2025. évi csökkenését az előirányzottnál magasabb várható pénzforgalmi hiány, valamint a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére összességében csökkenhet a GDP-arányos adósságráta.
A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2025. augusztus 26.