A tanulmány a magyar devizahiteles háztartások fogyasztásának változását vizsgálja a 2008-as forint leértékelődésekor. Részletes fogyasztási kérdőíves felmérés adatait használva megmutatjuk, hogy a devizahiteles háztartások a forint adóssággal rendelkező háztartásokhoz képest a törlesztőrészlet növekedésével közel megegyező mértékben csökkentik fogyasztási kiadásaikat.
Értelmezésünk szerint ez a háztartások likviditás korlátosságára utal. A fogyasztási kiadások csökkenésén túl a devizahiteles háztartások más csatornákon keresztül is alkalmazkodnak a növekvő törlesztőterhekhez. A devizahiteles háztartások a korábban vásárolt termékeket alacsonyabb minőségűekkel helyettesítik, amely nem-homotetikus háztartási preferenciával konzisztens.
A háztartások nem alkalmazkodnak munkakínálatban, amely gyenge vagyonhatásra utal a munkakínálat esetében. A devizahiteles háztartások egy része viszont külföldi jövedelemmel helyettesíti a hazai jövedelmét. A devizahiteles háztartások növelik a háztartáson belüli saját termelést is, ezáltal a költség-intenzív javakat munka-intenzív javakkal helyettesítve.