WP 2026/1 - Olivier De Jonghe - Konstantīns Benkovskis - Karolis Bielskis - Diana Bonfim - Margherita Bottero - Tamás Briglevics - Martin Cesnak - Mantas Dirma-Marina Emiris - Pálma Filep‐Mosberger - Valentin Jouvanceau - Nicholas Kaiser - Dmitry Khametshin - Tibor Lalinsky - Viola M. Grolmusz - Laura Moretti - Artürs Jānis Nikitins - Angelo Nunnari - Maria Rodriguez - Moreno-Elitsa Stefanova - Lajos Tamás Szabó - Kārlis Vilerts - Sujiao Emma Zhao: Monetáris politikai transzmisszió a lakossági hitelezésben: A pandémia utáni időszak tanulságai kilenc európai hitelregiszter adatai alapján
A tanulmány a lakossági hitelezés heterogenitását vizsgálja, kilenc európai ország (Belgium, Spanyolország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia) hitelregiszterének az adatai alapján, a 2022‐2024‐es időszakban. Leíró statisztikák alapján jelentős különbségek mutatkoznak nemcsak az országok között, de országokon belül is a jelzálog‐ és a fogyasztói hitelezésben, életkor, futamidő, és kamatfixálási periódus szerint. A vizsgált időszak alatti monetáris szigorítás kamatbegyűrűzését vizsgálva is eltérő hatásokat találunk. A jelzáloghitelek esetén majdnem teljes a begyűrűzés (0,9), míg a fogyasztói hitelek esetén jóval kisebb együtthatót, 0,4‐et, becsülünk. A jelzáloghitelek esetén a begyűrűzés meglehetősen hasonló a vizsgált országokban, a fogyasztói hitelek esetén viszont sokkal nagyobb országok közötti eltéréseket találunk, amiket az adósok vagy a hitelszerződések jellemzői nem magyaráznak. A fiataloknak nyújtott jelzáloghitelek esetén nagyobb, míg fogyasztói hitelek esetén kisebb a begyűrűzés, mint az idősebbeknél, továbbá a hosszabb futamidejű hiteleknél (mindkét hiteltípus esetén) nagyobb a begyűrűzés.