A Monetáris Tanács az infláció rövidtávon várt további jelentős emelkedését követően annak fokozatos csökkenésére számít. Mindazonáltal a jelentésben foglalt feltételek mellett az áremelkedés üteme várhatóan a teljes előrejelzési horizonton meghaladja a középtávú 3%-os inflációs célt.
Az elmúlt hónapokban a szigorodó monetáris kondíciók ellenére a hosszabb távú inflációs kilátások csak mérsékelten javultak, amelynek legfőbb oka, hogy az adó- és a szabályozott áremelések hatását kiszűrő, az inflációs alapfolyamatokat tükröző mutatók a korábban vártnál erőteljesebben emelkedtek. Az áremelkedés a termékek széles körére volt jellemző, ami az inflációs várakozások megemelkedésére is utalhat. A hosszabb távú kilátások szempontjából ugyanakkor a Tanács kedvezőnek ítéli, hogy a maginfláció az előrejelzési horizont második felében már az infláció határozott mérséklődését valószínűsíti.
Az infláció jövőbeli alakulása szempontjából kedvezőtlen, hogy az elmúlt hónapokban a versenyszférában a bruttó átlagkereset dinamikája megemelkedett. Bár az adatok a nem rendszeres kifizetések hatásának kiszűrése után is a bérinfláció erősödésére utalnak, hosszabb távon a bérinflációs kockázatokat csökkentheti a laza munkapiaci környezet.
A kormányzati intézkedések és a kedvezőtlenebbé váló külső konjunktúra hatására a gazdaság növekedési üteme 2007-ben és 2008-ban is jelentősen elmarad a potenciális ütemtől. A hiánycsökkentő intézkedések hozzájárulnak a külső és belső egyensúly helyreállításához, valamint a fogyasztás visszafogásán keresztül hosszabb távon az inflációt is mérsékelhetik.
A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált, ami a költségvetési konszolidáció piaci megítélése és a monetáris szigorítás mellett szerepet játszott a forint árfolyamának erősödésében és a hosszú hozamok csökkenésében. Amennyiben a pénz és tőkepiaci folyamatok tartósnak bizonyulnak, mérsékelhetik a magasabb infláció irányába mutató tényezők hatását.
Összességében a Tanács megítélés szerint az infláció várható pályáját övező kockázatok továbbra is kétirányúak. A makrogazdasági kereslet visszaesése és ennek inflációt mérséklő hatása a feltételezettnél jelentősebb is lehet, ami egy alacsonyabb inflációs pálya valószínűségét növeli. Ugyanakkor a felfelé mutató kockázatok közül a Monetáris Tanács továbbra is azt tartja a legfontosabbnak, hogy az egyszeri áremelések hatására tartósan megemelkedhetnek a gazdasági szereplők inflációs várakozásai. A jegybank középtávú inflációs célját akkor tudja a legkisebb növekedési áldozat mellett elérni, ha a versenyszféra béremelései az elkövetkező időszakban nem szakadnak el a reálgazdasági folyamatok, valamint az alacsony inflációhoz való visszatérés által indokolt ütemtől.
Budapest, 2006. november 20.
Magyar Nemzeti Bank
Monetáris Tanács