Munkaszüneti napokon nagyobb arányban fizetünk elektronikusan, mint munkanapokon
Cikksorozatot indít az MNB a bolti kiskereskedelemben használt fizetési módok elterjedtségét vizsgáló kutatásának eredményeiről annak érdekében, hogy minden érintett számára elérhetővé váljanak a korábbiaknál részletesebb információk a témában. Az elektronikus tranzakciók arányának emelkedése számos előnnyel járhat társadalmi szinten, emiatt is az MNB pénzforgalmi fő stratégiai célja, hogy a készpénzhasználat lehetőségének fenntartás mellett 2030-ra az elektronikus tranzakciók aránya elérje a kétharmadot. (MNB, Pénzforgalom 2030) A különböző országok jegybankjai és az MNB is folyamatosan fejleszt, illetve kutatásokat végez az elektronikus pénzforgalom területén. Ezen belül is a fizetési szokások minél részletesebb megismerése segít az olyan célzott intézkedések megtervezésében és bevezetésében, amelyekkel elérhető, hogy a társadalom széles köre számára, a fizetési helyzetek jelentős részében legyen érdemi választási lehetőség a készpénz és az elektronikus fizetési megoldások között, és rendelkezésre álljanak azok az információk, amik alapján megalapozottan tudnak dönteni a fizetés módjáról. Az online pénztárgép és automata adatbázis egy olyan egyedi adatbázis, amelyben a tranzakciós célú készpénzhasználatot figyelemmel lehet kísérni a gazdaság egy jelentős részét lefedő szegmensben, így az elektronikus tranzakciók arányának mérésére is a legmegbízhatóbb adatbázis, emellett részletezettsége lehetővé teszi, hogy minél többféle dimenzióban lehessen vizsgálni ezeket az adatokat.
A cikksorozat első részében az MNB a fizetésimód-választás időbeli alakulását vizsgálja napi szintre aggregált országos adatokon a 2015-2022 közötti időszakban. Ebből az látszódik, hogy folyamatos az emelkedő trend és a növekedési sebesség is egyre magasabb az elektronikus tranzakciók arányában a bolti kiskereskedelemben. Míg 2015-ben 9 százalék volt, 2022-ben már a tranzakciók egyharmadánál elektronikusan fizettek. Az elektronikus arány és a növekedési sebesség is egyre magasabb, a covid járvány alatt megduplázódott és továbbra is magasnak mondható (2022: éves 4-5 százlékpont). Feltehetően az üzletek jellegéből fakadó különbségeknek, különböző nyitvatartásoknak és fizetési szokásoknak köszönhetően az egyes években a napi szinten megvizsgált elektronikus arányok nagymértékben eltérőek és az elektronikus arány napok közötti eltérése is folyamatosan növekszik. 2015-ben volt olyan nap, amikor kétszer akkora volt az elektronikus arány, mint egy másik 2015-ben vizsgált napon (12, illetve 5 százalék). 2020-tól kezdve pedig minden évben látható az is, hogy az adott évben a napi szintű elektronikus tranzakciók számának arányának minimum értéke meghaladja a három évvel ezelőtti értékek maximumát is. 2022-ben míg a legkisebb napi szinten nézett elektronikus aránya 29, addig a legmagasabb érték 43 százalék volt. Ez a napok közötti nagy mértékű különbség több tényezőből áll, az elektronikus arány magasabb munkaszüneti napokon, mint munkanapokon. Emellett a hét vége fele közeledve a hétköznapokon, és a munkaszüneti napból is adódóan hétvégéken a legmagasabb. Még ettől is kiemelkedőbb lehet azonban az elektronikus fizetések aránya például egy szombati munkanapon vagy egy pihenőnapon. De év vége fele haladva is fokozatos az emelkedés havi szinten nézve, a karácsonyi időszak miatt decemberben a legmagasabb az arány. A bérfizetések pedig a hónapokon belül a második hétre vannak hatással. Ebből is látszik, hogy a fizetési szokások eltérőek lehetnek például különböző társadalmi csoportok között, a különböző üzletek eltérő nyitvatartásától vagy a tevékenységük jellegétől függően is.
A következő cikkekben a bolti vásárlásokon belül a fizetésimód-választást pénztárgéptípusonként, boltonként, értékkategóriánként, területenként is részletesebben vizsgáljuk.
A témában megjelent szakmai cikk az alábbi linken érhető el: