1. A Monetáris Tanács a 2009. január 19-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2009. január 20-i hatállyal 10%-ról 50 bázisponttal 9,5%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint az előttünk álló időszakban a középtávú céltól elmaradó infláció és jelentős mértékű gazdasági visszaesés várható.
Az elmúlt hónapban beérkezett adatok arra utalnak, hogy a reálgazdasági kilátások tovább romlottak. A hazai ipari termelés a vártnál nagyobb mértékben esett vissza, miközben a nemzetközi konjunktúraindikátorok gyengébb külső keresletet vetítenek előre. Mindezek a korábban vártnál alacsonyabb inflációs környezetet valószínűsítenek.
A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására. Az elmúlt időszakban a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek, a pénzügyi közvetítő rendszer sokktűrő képessége javult. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika továbbra is szűk mozgástérrel rendelkezik.
A Monetáris Tanács a várható gazdasági visszaeséssel és erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet.
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. február 13-án 14 órakor jelenik meg.
3. A Monetáris Tanács értékelése az inflációs cél teljesüléséről 2008-ban
Bár 2008-ban a fogyasztói árindex jelentősen mérséklődött, végig meghaladta a középtávú célként kitűzött 3 százalékos értéket, és az év utolsó hónapjától eltekintve kívül esett a ±1%-os toleranciasávon is. Az éves átlagos infláció 2008-ban 6,1 százalék volt, a fogyasztói árindex azonban decemberben 3,5 százalékra csökkent.
Az infláció mértéke 2006 második felében lépett ki a tolerancia sávból. 2006-2007-ben a magas áremelkedési ütemet jelentős részben a költségvetési kiigazításhoz kapcsolódó áremelő intézkedések idéztek elő. Ezzel szemben 2008-ban a magas inflációt főleg globális eredetű költségsokkok okozták, melyek az év második felében mérséklődtek.
A célnál magasabb infláció kialakulásában jelentős szerepet játszott, hogy az élelmiszer és nyersanyagárak 2008 közepéig rendkívül gyorsan, és előre nem látható mértékben emelkedtek. A monetáris politika késleltetve fejti ki hatását az inflációra, a 2008-as inflációs folyamatokra döntően a 2006-2007-es monetáris politika tudott hatást gyakorolni. Az élelmiszer és nyersanyagárak emelkedésének inflációs hatását csak a monetáris kondíciók gyors és drasztikus szigorításával lehetett volna teljes mértékben ellensúlyozni. Erre egyrészt 2008 februárjáig az árfolyamsáv miatt nem volt lehetőség, másrészt a túlzott reálgazdasági költségek miatt a Monetáris Tanács ezt nem is látta indokoltnak. A Monetáris Tanács a költségsokkok másodlagos hatásait elkerülendő szigorította a monetáris kondíciókat.
A 2008 őszéig lezajlott dezinfláció azonban még az előre nem látható sokkok hatásának kiszűrése után is lassabb volt a jegybank várakozásainál. Ennek egyik oka az volt, hogy 2007-ben az MNB még úgy vélte, a fiskális kiigazítás következtében csökkenő belföldi kereslet számottevően fogja mérsékelni az áremelkedés ütemét. A bekövetkezett kereslet-visszaesés csökkentette az inflációt, ennek mértéke azonban a vártnál kisebb volt. A potenciális növekedési ütem mérséklődését ugyan a jegybank folyamatosan jelezte, annak mértéke valószínűleg nagyobb volt a vártnál. Emiatt 2008 őszéig a kereslet visszaesése nem vezetett a gazdaság kihasználatlan kapacitásainak számottevő növekedéséhez, így a dezinflációs hatása is kisebb volt.
A vártnál lassabb dezinflációhoz a munkapiaci folyamatok is hozzájárultak. A fajlagos munkabérköltségek alapján a versenyszféra a bérezési döntéseknél nem alkalmazkodott elég gyorsan a kedvezőtlen konjunkturális kilátásokhoz. Valószínűsíthető, hogy az elmúlt évek tartósan magas inflációja a gazdasági szereplők inflációs várakozásait is magasan tartotta.
A Monetáris Tanács meglátása szerint a 2008 végén végbement dezinfláció folytatódni fog, és az inflációs cél már 2009-ben is teljesülhet. A Monetáris Tanács kitüntetett figyelmet fordít arra, hogy az infláció csökkenése tartós legyen. Az árstabilitás fenntartását segítheti, ha a gazdaság szereplői a jövőben a jegybank inflációs céljával összhangban hozzák meg árazási és bérezési döntéseiket.
Budapest, 2009. január 19.
Magyar Nemzeti Bank
Monetáris Tanács