Közlemény a Monetáris Tanács 2009. szeptember 28-i üléséről
1) A Monetáris Tanács a 2009. szeptember 28-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2009. szeptember 29-i hatállyal 8 %-ról 50 bázisponttal 7,5 %-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.
Indoklás
A Monetáris Tanács értékelése szerint a hazai gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. A nemzetközi pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónap során tovább stabilizálódott, bár az újabb megrázkódtatások kockázata nem hanyagolható el.
A középtávú inflációs kilátások a Monetáris Tanács megítélése szerint kedvezőek. Ennek fő tényezője a kereslet visszaesése, ami korlátozza a vállalati áremelési törekvéseket. A júliusi és augusztusi inflációs adatok is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet következtében a vállalkozások csak részben tudták érvényesíteni az ÁFA emelést az áraikban. Továbbra is kockázatot jelent azonban az, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők inflációs várakozásait tartósan megemelhetik.
A válság következményeihez való reálgazdasági alkalmazkodás a külső egyensúly látványos javulásában is tükröződik. A külső egyensúly javulásában a fegyelmezett fiskális politika is jelentős szerepet játszott. A tartósan kívánatos egyensúlyi állapot szempontjából ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a költségvetési kiigazítások olyan nem strukturális elemeket is tartalmaztak, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges.
A munkaerőpiaci alkalmazkodás némileg elmarad a várttól. Az elmúlt hónapokban a gazdaság teljesítményéhez képest magas bérindex volt tapasztalható. Hosszú távú árstabilitás nem alakulhat ki a termelékenységnövekedést tartósan meghaladó reálbéremelkedések mellett. A jövő évi adócsökkentés lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók és munkaadók a termelékenységnövekedésnek és az inflációs kilátásoknak megfelelő bérekben állapodjanak meg. A visszafogott bérezés javíthatja a vállalati szektor profitabilitását, így hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaság gyorsabb kilábalásához.
A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban tovább erősödött, ami Magyarországon elsősorban az állampapírpiaci és bankközi hozamok esésében nyilvánult meg. A forint árfolyamának volatilitása az elmúlt hónapokhoz képest alacsony szinten stabilizálódott, a magyar állam kockázati felára pedig a Lehman-csőd előtti szintek közelébe süllyedt. Óvatosságra ad okot azonban, hogy a nemzetközi befektetői környezet továbbra is törékeny.
A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kedvező kockázati megítélést mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszi.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. október 7-én 14 órakor jelenik meg.
Budapest, 2009. szeptember 28.
Magyar Nemzeti Bank
Monetáris Tanács