1.      A Monetáris Tanács a 2010. február 22-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve  2010. február 23-i hatállyal 6%-ról 25 bázisponttal 5,75%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

Indoklás

A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB 2010 februári „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványát.

A Monetáris Tanács értékelése szerint a magyar gazdaság a 2009-es mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adók és szabályozott árak emelése miatt átmenetileg magas infláció az év második felében már határozottan mérséklődni fog, és 2011-re várhatóan az MNB célja alá csökken. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi.

2009 negyedik negyedévében folytatódott a GDP csökkenése. A visszaesés mértéke ugyanakkor számottevően lassult, ami az élénkülő külső kereslet nyomán fellendülő exportnak köszönhető. A belső kereslet azonban tovább zsugorodik, amelynek következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait. A külföldi és a belföldi keresleti folyamatok ellentétes tendenciái nyomán a külső egyensúlyi pozíció tovább javult, a folyó fizetési mérleg egyenlege 2009 közepe óta jelentős többletet mutat. Ez a kettősség középtávon is fennmaradhat, így a következő években a magyar gazdaság várhatóan nem szorul külső finanszírozásra.

Az infláció elmúlt három hónapban tapasztalt emelkedését döntő részben maginfláción kívüli tételek magyarázzák. A piaci szolgáltatások inflációja historikus mélypontra süllyedt. Mindezeket figyelembe véve a Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció a következő két évben az inflációs cél alá csökkenhet, azonban a korábban vártnál valamelyest lassabb ütemben.

A nemzetközi befektetői hangulat bizonytalanabbá vált az elmúlt hónapban, az államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak több fejlett ország esetében is előtérbe kerültek. A hazai pénzügyi eszközök megítélése ugyanakkor nem változott érdemben. A gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása mérsékelte Magyarország sérülékenységét, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni sebezhetőség mérséklése érdekében különösen fontos a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika.

A fentiek alapján a Monetáris Tanács az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. A Tanács úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága miatt szűkült a kamatpolitika mozgástere. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi. 

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. március 17-én 14 órakor jelenik meg.


Budapest, 2010. február 22.

Magyar Nemzeti Bank

Monetáris Tanács