1) A Monetáris Tanács a 2010. október 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 5,25%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, azonban a kibocsátás csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az inflációra továbbra is mérséklően hat a gyenge belső kereslet. A bejelentett kormányzati intézkedések jelentősen átrajzolhatják a makrogazdasági kilátásokat, összességében a felfele mutató inflációs kockázatokat erősíthetik, és bizonytalanabbá tehetik a befektetői klímát. A számszerű hatásokról a következő inflációs jelentés alapján alkot képet a Monetáris Tanács.
A gazdasági növekedés motorja rövid távon az élénk külső kereslet maradhat. A fogyasztási keresletet jövőre erősítheti a foglalkoztatás bővülése és személyi jövedelemadó tervezett mérséklése. A különadók bevezetése az adózási rendszer kiszámíthatóságát csökkenti, ami kedvezőtlenebb beruházási környezetet teremthet.
Az elmúlt időszakban beérkezett inflációs adatok arra utalnak, hogy az árfolyam begyűrűzése a fogyasztói árakba a vártnál lassabb lehet, ugyanakkor ezt ellensúlyozza az élelmiszerárak emelkedése, ami elsősorban rövid távon fejti ki hatását. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a jelenleg visszafogottan árazó vállalatoknál felhalmozódott költségnyomás is emelheti az inflációt, ami a maginflációban is jelentkezhet. Az egyes ágazatokra kivetett különadók esetleges áthárítása a fogyasztókra szintén inflációt emelő tényező lehet. Ezt mérsékelheti, ha a versenyszféra vállalatai a jövő évi bérek kialakításánál figyelembe veszik a személyi jövedelemadó intézkedéseket, és emiatt a bérköltségük alacsonyabban alakul. Az inflációs cél teljesülése szempontjából továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások.
Az elmúlt hónapban Magyarország kockázati megítélése némileg javult, részben a globális kockázatvállalási hajlandóság növekedésének, részben a kormány jövő évi 3 százalékos hiánycél melletti elköteleződésének köszönhetően. A Monetáris Tanács megítélése szerint a konkrét kormányzati intézkedések amellett, hogy összességében kedvezően hathatnak a munkakínálatra, csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, így a gazdaság hosszabb távú növekedésére gyakorolt hatásuk is bizonytalan. Míg a költségvetés ESA módszertan szerint számított hiánya csökken, a hosszabb távú folyamatok alakulása szempontjából meghatározó strukturális pozíció jelentősen romlik, mivel a tartós bevételkiesést okozó adócsökkentések hatását döntő részben átmeneti jellegű egyensúlyjavító intézkedések ellensúlyozzák. Ezért a hosszú távon fenntartható költségvetési pályához további, kiadás oldali strukturális intézkedések szükségesek.
Tekintettel az inflációs folyamatokat övező bizonytalanságra és a potenciális szintjétől várhatóan tartósan elmaradó kibocsátásra a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációs kilátások romlása esetén, illetve ha az ország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlenebbé válik, szükségessé válhat az alapkamat emelése.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. november 17-én 14 órakor jelenik meg.
2010. október 25.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank