Közlemény a Monetáris Tanács 2010. szeptember 27-i üléséről

1)      A Monetáris Tanács a 2010. szeptember 27-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 5,25%-os szintjét.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint, bár 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból , a kibocsátás azonban csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt a monetáris politika számára releváns időhorizonton megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Magyarország kedvezőtlen kockázati megítélése a piaci szereplők által érzékelt bizonytalanságot tükrözi.

A magyar növekedési kilátásokat rövid távon a kedvező nemzetközi konjunktúra és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg. A gazdasági növekedés motorja idén az élénk külső kereslet. A bizonytalan jövedelemkilátások és a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése miatt a fogyasztási kereslet stagnál, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá a növekedéshez.

A legfrissebb inflációs adat összhangban áll az augusztusi inflációs jelentés alappályájával. A korábbi hónapoknál gyengébb árfolyam hatása a fogyasztói árakra egyelőre nem érzékelhető, azonban az  élelmiszerárak emelkedése rövid távon erősödő inflációs nyomást okozhat. Az inflációs jelentés lezárása óta publikált béradatok a vártnál kedvezőbbek. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a jelenleg visszafogottan árazó vállalatoknál felhalmozódott költségnyomás azonban emelheti az inflációt. Az inflációs cél teljesülése szempontjából továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások.

Az elmúlt hónapban a globális kockázatvállalási hajlandóság és Magyarország kockázati megítélése is változékonyan alakult. A svájci frank elmúlt hónapokban tapasztalt erősödése az euróval, illetve a forinttal szemben különösen nagy terheket ró a svájci frankban eladósodott háztartásokra. A devizaadósok csökkenő törlesztési képessége a bankoknál jövedelem- és portfólióromlást eredményez, ami a hitelkínálat visszafogásához vezethet. A befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a Kormány kinyilvánította az elkötelezettségét a 2011-es 3 százalékos hiánycél mellett. A hiánycél elérését alátámasztó konkrét intézkedések ismeretében az ország kockázati megítélése javulhat.

Tekintettel az inflációs folyamatokra és a potenciális szintjétől tartósan elmaradó kibocsátásra a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az infláció várható alakulásával kapcsolatban továbbra is bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűzését. A felfelé mutató inflációs kockázatok realizálódása, vagy az ország kockázati megítélésének újbóli romlása esetén szükségessé válhat az alapkamat emelése.

2)      Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. október 6-án 14 órakor jelenik meg.

2010. szeptember 27.