1. A Monetáris Tanács a 2019. június 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. június 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki eszköz | Kamatláb mértéke | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) | Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamat | 0,90 | nem változott | 0,90 | |
| O/N jegybanki betét | Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont | -0,05 | nem változott | -0,05 |
| O/N fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont | 0,90 | nem változott | 0,90 |
| Egyhetes fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont | 0,90 | nem változott | 0,90 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. július 10-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyságot mutatnak, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. 2019 májusában az infláció 3,9, a maginfláció 4,0 százalék, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az adószűrt maginfláció emelkedését a piaci szolgáltatások és a feldolgozott élelmiszerek árdinamikájának növekedése okozta.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Ezzel összhangban az adószűrt maginfláció a következő hónapokban várhatóan még enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton emeli a fogyasztóiár-indexet. Az intézkedés másodkörös inflációs hatásokat nem okoz, így nem befolyásolja az adószűrt maginfláció alakulását.
2019 első negyedévében a hazai gazdaság 5,3 százalékkal bővült, amihez a piaci szolgáltató ágazatok, az ipar és az építőipar járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás és a beruházások mellett a nettó export is pozitívan hatott a növekedésre. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakult. Az előzetes havi adatok alapján 2019 első negyedévében is fennmaradt a folyó fizetési mérleg többlete.
A gazdasági növekedés az idei év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal növekszik. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta idén tovább emelkedik és a következő években is magas szinten stabilizálódik. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.
A monetáris politika mellett az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetési tervezet és a Gazdaságvédelmi Akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja. A jövő évi törvényjavaslat alapján a költségvetés GDP arányos hiánya – jelentős tartalékok mellett –1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad. Az elmúlt hetekben bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez.
A világgazdaság növekedési kilátásai – a várakozásokat több esetben is felülmúló első negyedévi GDP adatok ellenére – az elmúlt hónapokban tovább romlottak. A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját fokozódó óvatosság jellemzi. Az európai konjunktúrát és az eurozónát övező lefelé mutató inflációs kockázatokkal összhangban az Európai Központi Bank (EKB) március után júniusban ismét módosította az előretekintő iránymutatását. Az EKB kommunikációja szerint az első kamatemelés időpontja még későbbre tolódott, az irányadó ráták legalább 2020 közepéig, illetve azt követően is a mostani szinteken maradnak. Ugyanakkor a jegybankelnök legutóbbi jelzései alapján már egyre több piaci szereplő a monetáris kondíciók lazítását árazza. A Federal Reserve esetében a piaci várakozások idén egyértelműen kamatcsökkentést jeleznek, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot változó nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a globálisan meghatározó jegybankok lépései befolyásolták. Az olajárak az elmúlt hónapban jelentősen csökkentek.
A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját. A Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) a Tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A program március végi meghirdetése óta a vállalatok oldaláról jelentős érdeklődés mutatkozik a kötvénykibocsátás iránt. A 2019 elején bevezetett Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót szervesen kiegészítő NKP hatására érdemben javulnak a vállalatikötvény-piac finanszírozási feltételei és likviditása, tényleges alternatívát nyújtva a banki finanszírozáshoz képest. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti.
A Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. Továbbá a Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról, legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon.
A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Az inflációs kilátások tekintetében a második félévben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei. Ezeknek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2019. június 25.