Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2020. február 25-i üléséről

nyomtatás

1) A Monetáris Tanács a 2020. február 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2020. február 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki eszköz

Kamatláb mértéke

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamat

 

0,90

nem változott

0,90

O/N jegybanki betét

Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont

-0,05

nem változott

-0,05

O/N fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont

0,90

nem változott

0,90

Egyhetes fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont

0,90

nem változott

0,90


2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2020. március 11-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

2020 januárjában az infláció 4,7, a maginfláció 4,0, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalékon alakult. Az infláció év eleji átmeneti emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulása magyarázta. A fogyasztóiár-index meghaladta a decemberi Inflációs jelentés előrejelzését.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. A fogyasztóiár-index 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

2019 negyedik negyedévében a hazai gazdaság 4,5 százalékkal bővült az előzetes adatközlés alapján. A növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben pedig az ipar és az építőipar járult hozzá. 2019 egészében 4,9 százalékkal nőtt a hazai GDP. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakult. A külkereskedelmi többlet 2019 végén meghaladta az egy évvel korábbi értéket.

A magyar gazdasági növekedés lassul, ugyanakkor az euroövezethez történő felzárkózás várhatóan továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik. A versenyszférában folytatódik a dinamikus bérnövekedés, ami 2020-ban is kétszámjegyű maradhat. A fogyasztás bővülésének üteme némileg mérséklődik. A lakossági megtakarítási ráta tartósan magasan alakul. A vállalatok beruházási tevékenysége a kedvező finanszírozási környezettel összhangban élénk marad. Az erős beruházási aktivitás rövid távon növeli az importot, hosszabb távon azonban az új termelési kapacitások kiépülése a hazai exportot és a potenciális kibocsátás emelkedését is támogatja. A nettó export 2019-ben közel semlegesen, míg 2020 és 2022 között ismét pozitívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez. A magyar GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet.

A monetáris politika mellett a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) és az anticiklikus fiskális politika is erősíti hazánk makrogazdasági egyensúlyát és csökkenti a külső sérülékenységet. A MÁP+ támogatja a magas megtakarítási ráta fennmaradását. A költségvetési politika a következő években is anticiklikus tartalékokat képez. A gazdaság versenyképességének fokozatos javítása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható pályán maradjon. Az S&P hitelminősítő intézet stabilról pozitívra módosította hazánk adósságbesorolásának kilátását. Az indoklásában a hitelminősítő kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedése felülmúlta a várakozást, miközben a makrogazdasági egyensúlytalanságok továbbra is mérsékeltek.

A világgazdaság nagy része továbbra is mérsékelt ütemben bővül. Az eurozóna nagy gazdaságainak növekedése lassult 2019 negyedik negyedévében. A növekedési kilátások változatlanul visszafogottak, és az infláció továbbra is cél alatt alakul az euroövezetben. Előretekintve a koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja.

Az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat összességében inkább romlott. A kockázatvállalási hajlandóság alakulására főként a koronavírus okozta bizonytalanság hatott. Az elmúlt időszakban a dollár tartósan erősödött, ami a globális tőkeáramlások alakulását is befolyásolja. Az előző kamatdöntés óta a forint árfolyama jelentős volatilitást mutatott, miközben a bankközi hozamgörbe felfelé tolódott.

A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja szerint a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható. A Federal Reserve döntéshozói januári kamatdöntő ülésükön változatlanul hagyták az irányadó rátát, továbbá kiemelték, hogy a monetáris politika jelenlegi irányultsága megfelelő. Februárban a régiós jegybankok közül a cseh jegybank emelte az alapkamatot, miközben a lengyel és a román jegybank változatlan szinten tartotta irányadó kamatát.

A Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. Továbbá a Tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon. A swapállomány január közepe óta csökkent, ami a rövid hozamok 40-60 bázispontos emelkedését okozta. Előretekintve a swapállomány fennmaradó szintje mellett is tovább szűkül a bankrendszeri likviditás.

A monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), amelynek keretében az MNB szeptemberben megkezdte a kötvényvásárlásokat. A program magas kihasználtságát figyelembe véve, a Monetáris Tanács az eredeti 300 milliárd forintos keretösszeget 2020. január elsejével 450 milliárd forintra emelte, a többi feltétel változatlansága mellett. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program szervesen kiegészíti a hitelezés egészségesebb szerkezete érdekében 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót, amelynek keretében a részt vevő hitelintézetek 2020. január végéig több mint 400 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezők. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.

A fogyasztóiár-index átmeneti emelkedést követően 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, majd az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az eurozóna növekedési kilátásai tartósan visszafogottan alakulnak, míg az infláció az egész előrejelzési horizonton cél alatt marad. Előretekintve tartósan laza külső monetáris politikai környezet várható.

A Monetáris Tanács ezen tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A Monetáris Tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, amelyre alapozva meghatározza, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében. Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a Monetáris Tanács kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2020. február 25.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem