1. A Monetáris Tanács a 2025. április 29-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2025. április 30-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
Jegybanki eszköz |
Kamatláb mértéke |
Korábbi mérték (százalék) |
Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
Jegybanki alapkamat |
|
6,50 |
nem változott |
6,50 |
O/N jegybanki betét |
Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont |
5,50 |
nem változott |
5,50 |
O/N fedezett hitel |
Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont |
7,50 |
nem változott |
7,50 |
2.Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2025. május 14-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az elhúzódó geopolitikai konfliktusok mellett az egyre éleződő kereskedelempolitikai feszültségek általánosan bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. A folyamatosan változó vámpolitikai tervek régiónként eltérő reálgazdasági hatásokkal járnak. Az Egyesült Államokban erősödött a recesszió kockázata, míg az Európai Unióban a bejelentett kiadásnövelő programok előretekintve tompíthatják a lassuló nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedést visszafogó hatásait.
A kereskedelempolitikai feszültségek az Egyesült Államokban az inflációs várakozások fokozódásának irányába hatnak, míg Európában egyelőre mérsékeltebb árhatások várhatók. A romló konjunktúra kilátások mellett az energia- és nyersanyagárak jelentősen csökkentek, ami a globális infláció mérséklődésének irányába hat. Előretekintve a vámbejelentések inflációs várakozásokat emelő hatása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is magas árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek.
A bizonytalanság a pénzügyi piacokon is érdemben növekedett. A vámemelési bejelentéseket követően a részvényindexek jelentősen csökkentek, míg a menedékeszközök árfolyamai emelkedtek. Az amerikai hosszú hozamokat fokozott volatilitás jellemezte, míg az európai hosszú hozamok érdemben mérséklődtek. Az euro számottevően erősödött a dollárral szemben. Az Európai Központi Bank áprilisban újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, miközben fokozódtak a további kamatcsökkentésekre vonatkozó várakozások. A Federal Reserve várt kamatpályája szintén lejjebb tolódott. A régióban a cseh, a lengyel és a román jegybank változatlanul tartotta irányadó rátáját az elmúlt hónap során.
Februárban a hazai kiskereskedelmi forgalom bővült, miközben az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent éves összevetésben. A reálbér-növekedés továbbra is erős, azonban a fogyasztói bizalom visszafogott maradt. A foglalkoztatottak száma historikus összevetésben magas. Az elmúlt negyedévekben enyhült a munkaerőpiac feszessége.
Az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések mellett a fogyasztás 2025 során várhatóan tovább bővül. Az iparban zajló kapacitásbővítő beruházási projektek termelésének megindulásával a gazdasági növekedés egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetben élénkül az előrejelzési horizonton. Ugyanakkor a vámok globális emelkedése visszafogott exportteljesítményhez, míg a növekvő bizonytalanság egyes beruházások elhalasztásához vezethet, amelyek egyaránt lassítják a hazai konjunktúrát.
A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi: februárban folytatódott a lakossági hitelpiac élénkülése, miközben a vállalatok hitelkereslete alacsony maradt. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025-ben tovább gyorsulhat. A vállalati hitelezés ütemében 2025 második felétől várható fellendülés.
2025 márciusában az infláció 4,7 százalékra, a maginfláció 5,7 százalékra mérséklődött. Az éves bázisú fogyasztóiár-index csökkenéséhez a termékkörök többsége hozzájárult. A márciusi átárazások mértéke az iparcikkek és a piaci szolgáltatások esetében a historikus átlag feletti, míg az élelmiszerek esetében az alatti volt. Mind a lakossági, mind a vállalati árvárakozások magas szinten alakulnak, ezek mérséklése kulcsfontosságú az inflációs cél elérése szempontjából.
Az áremelkedés üteme áprilisban tovább mérséklődik, majd a következő hónapokban várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul. A világpiaci olajárak csökkenése rövid idő alatt beépül az üzemanyagárakba. Az élelmiszerek esetében az érintett termékkörben az árrések hatósági korlátozása, míg a szolgáltatások körén belül a telekommunikációs és banki szereplők önkéntes árazási vállalásai mérséklik az inflációt.
A vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú hatásai miatt az inflációs előrejelzés pályáját övező kockázatok erősödtek. A mérséklődő világpiaci nyersanyagárak rövid távon alacsonyabb infláció irányába hatnak. Ugyanakkor a vámtételek növelése esetén középtávon erősödhetnek a felfelé mutató inflációs kockázatok. A növekvő nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság a hazai eszközökkel szembeni kockázatkerülést is erősíti, ami szintén magasabb infláció irányába mutató kockázatot hordoz.
A folyó fizetési mérleg egyenlege februárban jelentős, 750 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslet mellett 2025-ben átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg aktívuma, ugyanakkor a következő években a külső pozíció várhatóan tartósan jelentős többletet mutat.
A jegybank előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, míg a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az adósságráta a következő években a módosított hiánycélok mellett is mérséklődik.
A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2025. április 29.