1. A Monetáris Tanács a 2025. december 16-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2025. december 17-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
|
Jegybanki eszköz |
Kamatláb mértéke |
Korábbi mérték (százalék) |
Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
|
Jegybanki alapkamat |
|
6,50 |
nem változott |
6,50 |
|
O/N jegybanki betét |
Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont |
5,50 |
nem változott |
5,50 |
|
O/N fedezett hitel |
Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont |
7,50 |
nem változott |
7,50 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. január 14-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek az enyhén javuló világgazdasági növekedésre nézve. Németország gazdasági teljesítménye visszafogott maradt. Globálisan az infláció lassan mérséklődik, míg az euroövezetben a fogyasztói árak emelkedése a jegybanki cél körül alakul.
A nemzetközi befektetői hangulat némileg javult az előző kamatdöntés óta. Decemberi kamatdöntő ülésén a Federal Reserve 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátájának célsávját, miközben a piac előretekintve további kamatcsökkentéseket áraz. Az Európai Központi Bank esetében a piacok az irányadó ráta változatlan szinten tartására számítanak. A régiós jegybankok közül a lengyel 25 bázisponttal mérsékelte irányadó rátáját, míg a cseh és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.
A hazai reálgazdaságot 2025 harmadik negyedévében is kettősség jellemezte: a lakossági fogyasztás támogatta, miközben a beruházások és a nettó export fékezték a GDP bővülését. Az elhúzódóan gyenge konjunktúra hatására a munkaerőpiac feszessége az elmúlt negyedévek során mérséklődött, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta historikus összevetésben továbbra is alacsony.
Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez. Az emelkedő reálbérek, valamint a háztartásoknak nyújtott kormányzati jövedelemnövelő intézkedések miatt a fogyasztás a teljes előrejelzési horizonton támogatja a növekedést, ugyanakkor a magasabb költségvetési kiadások nehezítik a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését. A felvevőpiacaink fokozatos élénkülése mellett az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei is támogatják az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg többlete tartósan a GDP 2 százaléka körül alakul. A magyar gazdaság 2025-ben várhatóan 0,5 százalékkal, 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben pedig 3,1 százalékkal bővül.
Novemberben az infláció 3,8 százalékra, a maginfláció 4,1 százalékra mérséklődött. A világpiaci nyersanyag- és élelmiszerárak csökkenése, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése támogatja a dezinflációt. Az elmúlt hónapokban az első félévnél mérsékeltebb havi átárazások jellemezték a teljes fogyasztói kosarat és a maginflációs termékkört is. A rövid távú vállalati árvárakozások novemberben is visszafogott dinamikát jeleztek, ugyanakkor a lakossági inflációs várakozások továbbra is stagnálnak.
Az év eleji vállalati átárazások alakulása, valamint az árréskorlátozások kivezetésének időzítése és hatása bizonytalanságot hordoz az inflációs kilátásokra nézve. Prognózisunk szerint az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen a 3 százalékos inflációs cél alá mérséklődik, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedik. A fogyasztóiár-index változékonysága mellett az inflációs alapfolyamatok a szeptemberi előrejelzéshez képest kedvezőbben alakulnak a jövő év folyamán, az erősebb forintárfolyam és a kedvezőbb külső költségkörnyezet hatására. A fogyasztói árak éves átlagban idén várhatóan 4,4 százalékkal, 2026-ban 3,2 százalékkal, 2027-ben pedig 3,3 százalékkal emelkednek. A 3 százalékos inflációs cél 2027 második felében érhető el fenntarthatóan.
A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a decemberi inflációs előrejelzés alappályáját kiegyensúlyozott kockázatok övezik. A Tanács által kiemelt kockázati pályák a fogyasztás gyorsabb bővülésével, az inflációs várakozások lassú mérséklődésével, a geopolitikai feszültségek enyhülésével, illetve a vártnál lassabban javuló európai konjunktúrával számolnak.
A monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió hatékonyságának biztosítása érdekében az MNB a rendszeres FX-swap tendereket, illetve diszkontkötvény aukciókat decemberben hosszabb futamidővel is meghirdeti.
A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2025. december 16.