Közlemény a Monetáris Tanács 2025. november 18-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2025. november 18-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2025. november 19-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2025. december 3-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A globális konjunktúrakilátások enyhén javultak, ugyanakkor az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az európai gazdaságok növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak. A globálisan meghatározó jegybankok értékelése alapján a külső inflációs környezet tekintetében felfelé mutató kockázat a nemzetközi ellátási láncok vámok miatti töredezettebbé válása, valamint a piaci szolgáltatások erős árdinamikája.

A nemzetközi befektetői hangulatot főként az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások, valamint a globálisan meghatározó jegybankok kamatdöntései alakították. A Federal Reserve 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátájának célsávját októberben, ugyanakkor a további kamatcsökkentésekre a korábbi várakozásokhoz képest lassabb ütemben kerülhet sor a piaci árazások alapján. Az Európai Központi Bank októberben nem változtatott a kamatkondíciókon, és a jegybank részéről nem várnak további kamatcsökkentést a piaci szereplők a következő ülésekre. A régiós jegybankok közül a lengyel 25 bázisponttal mérsékelte irányadó rátáját, míg a cseh és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.

2025 harmadik negyedévében a hazai GDP 0,6 százalékkal bővült éves összevetésben, míg az előző negyedévhez képest stagnált. A beérkező adat enyhén elmaradt a szeptemberi Inflációs jelentés rövid távú előrejelzésétől. A növekedés szerkezetét illetően fennmaradt a korábbi negyedévekre jellemző kettősség. A bruttó hazai termékre a szolgáltatások bővülése pozitívan hatott, míg az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye fékezte a konjunktúrát. A fogyasztói és üzleti bizalom javult októberben, ugyanakkor a hangulatindexek továbbra is alacsony szinten tartózkodnak. A munkaerőpiaci feszesség tartós oldódása mellett a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.

Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez. Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton fennmarad, míg az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható.

A hazai hitelezést továbbra is kettősség jellemzi: a háztartási hitelállomány bővülése élénk, míg a vállalati hitelezésben nem látható érdemi fordulat. A kormányzati hitelprogramok és támogatások eredményeként a lakossági hitelezés bővülése még inkább fokozódhat. A vállalati hitelállomány a bizonytalan makrogazdasági környezet miatt visszafogott mértékben bővülhet a következő időszakban. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas.

Októberben az infláció az előző három hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, míg a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírnak. Ugyanakkor az árkorlátozó intézkedésekkel nem érintett iparcikkek és szolgáltatások körében továbbra is magas éves árindexek figyelhetők meg. Az év eleje óta erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a beszerzési árakban. A rövid távú vállalati árvárakozások októberben is visszafogott dinamikát jeleztek. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak.

A hatósági árréskorlátozó intézkedések meghosszabbítása és az érintett termékkör kibővítése mellett az áremelkedés üteme 2025 végére a toleranciasávba mérséklődik, és a jövő év elején átmenetileg tovább csökken. A 3 százalékos inflációs cél a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon. A jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

A folyó fizetési mérleg egyenlege szeptemberben 304 millió eurós többletet mutatott. Az előzetes havi adatok alapján a folyó fizetési mérleg többlete a harmadik negyedévben is magas maradhatott. 2026-tól az új beruházások termelésének felfutásával a külső egyensúlyi pozíció tovább erősödik.

Kormányzati bejelentés alapján a költségvetési hiánycél 2025-ben és 2026-ban is a GDP 5 százalékára emelkedik. A magasabb költségvetési kiadások a belső keresletre élénkítő hatást gyakorolnak, és nehezítik a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését az előrejelzési horizonton.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2025. november 18.