1. A Monetáris Tanács a 2026. április 28-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2026. április 29-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
|
Jegybanki eszköz |
Kamatláb mértéke |
Korábbi mérték (százalék) |
Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
|
Jegybanki alapkamat |
|
6,25 |
nem változott |
6,25 |
|
O/N jegybanki betét |
Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont |
5,25 |
nem változott |
5,25 |
|
O/N fedezett hitel |
Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont |
7,25 |
nem változott |
7,25 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. május 13-án 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
A geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. A világpiaci olajárak és az európai gázárak magasabbak az iráni konfliktus előtti szintekhez képest. A hazai eszközök kockázati felára az országgyűlési választások után mérséklődött, ami mögött többek között az európai uniós forrásokkal és az eurobevezetéssel kapcsolatos várakozások álltak. A forint az elmúlt időszakban erősödött. Az árfolyam volatilitása az előző kamatdöntés óta mérséklődött, ugyanakkor továbbra is meghaladja az iráni háború kitörése előtti mértéket. Előretekintve meghatározó, hogy a kockázati felárakban bekövetkezett javulás fennmaradjon.
A meghatározó és régiós jegybankok nem változtattak a kamatkondíciókon az elmúlt hónap során. A piacok az idei évre az Európai Központi Bank részéről emelkedő, míg a Federal Reserve esetében változatlan kamatszintet áraznak. A régiós jegybankok kiváró monetáris politikai megközelítést követnek.
A hazai reálgazdaságot változatlanul kettősség jellemzi: a beérkezett makrogazdasági adatok alapján februárban folytatódott a kiskereskedelmi forgalom bővülése, miközben az ipari termelés mérséklődött. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.
A hazai konjunktúra erősödését a tavalyi évhez hasonlóan 2026-ban is elsősorban a háztartások fogyasztása támogatja. A magas energiaárak mérséklik a növekedést. Az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei segítik az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg csökken, majd fokozatosan emelkedik.
2026 márciusában az infláció 1,8 százalékra nőtt, míg a maginfláció 1,9 százalékra csökkent. A beérkezett adatok a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakultak. A fogyasztóiár-index emelkedését az üzemanyagok áremelkedése okozta, amit az iparcikkek és a piaci szolgáltatások dezinflációja részben ellensúlyozott. Az év első hónapjaiban a vállalati árvárakozások némileg emelkedtek, de továbbra is visszafogott dinamikát jeleztek. A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek.
Az idei év során a magas energiaárak begyűrűzésével folytatódik az infláció emelkedése, ugyanakkor az erősebb forint mérsékli az áremelkedés ütemét. Az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv felett alakul, majd 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a jegybanki célra.
A bizonytalan világgazdasági környezetben stabilitásorientált monetáris politikai megközelítés, valamint az inflációs kilátások folyamatos, körültekintő elemzése indokolt. Az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása.
A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,25 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,25 százalékos és az O/N hitelkamat 7,25 százalékos szintje is változatlan maradt. A jegybank továbbra is pozitív reálkamatot biztosít az inflációs cél fenntartható elérése érdekében.
A geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci folyamatok inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2026. április 28.