1. A Monetáris Tanács a 2026. január 27-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2026. január 28-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
|
Jegybanki eszköz |
Kamatláb mértéke |
Korábbi mérték (százalék) |
Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
|
Jegybanki alapkamat |
|
6,50 |
nem változott |
6,50 |
|
O/N jegybanki betét |
Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont |
5,50 |
nem változott |
5,50 |
|
O/N fedezett hitel |
Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont |
7,50 |
nem változott |
7,50 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. február 11-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek az enyhén javuló világgazdasági növekedésre nézve. Globálisan az infláció lassan mérséklődik, ugyanakkor az euroövezeti árdinamika már az Európai Központi Bank céljának közelében alakult az előző hónapok során.
A globális kockázati indikátorok érzékenyen reagáltak a geopolitikai és kereskedelmi fejleményekre, míg a világpiaci olaj- és gázárak jelentősen emelkedtek. A Federal Reserve a piaci árazások alapján az idei év során összesen kétszer mérsékelheti az irányadó ráta célsávját. Az Európai Központi Bank esetében a piacok az irányadó ráta változatlan szinten tartására számítanak. A régiós jegybankok nem változtattak a kamatkondíciókon.
A hazai reálgazdaságot továbbra is kettősség jellemzi. Az előző kamatdöntés óta beérkező makrogazdasági adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom bővülése folytatódott, míg az ipari és építőipari termelés volumene csökkent novemberben. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt negyedévek során lassanként oldódik, a munkanélküliségi ráta historikus összevetésben azonban továbbra is alacsony.
Az idei évtől mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez. Az emelkedő reálbérek, valamint a háztartásoknak nyújtott kormányzati jövedelemnövelő intézkedések miatt a fogyasztás a teljes előrejelzési horizonton támogatja a növekedést. A magas költségvetési kiadások ugyanakkor nehezítik a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését. A felvevőpiacaink fokozatos élénkülése mellett az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei is támogatják az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg többlete éves átlagban tartósan a GDP 2 százaléka körül alakul.
2025 decemberében az infláció 3,3 százalékra, a maginfláció 3,8 százalékra mérséklődött. 2025-ben az éves átlagos infláció 4,4 százalék volt. Az árdinamika mérséklődése elsősorban az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek inflációjának csökkenéséhez köthető, míg a piaci szolgáltatások és az iparcikkek havi átárazása a historikus átlag felett alakult. Az elmúlt félév során a vállalati árvárakozások összességében visszafogott dinamikát jeleztek, ugyanakkor a lakossági inflációs várakozások stagnáltak.
A külső költségkörnyezet általános javulása, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése támogatja a dezinflációt. Ugyanakkor az év eleji vállalati átárazások alakulása bizonytalanságot hordoz az inflációs kilátásokra nézve. Prognózisunk szerint az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen a 3 százalékos inflációs cél alá mérséklődik, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedik. Az inflációs cél 2027 második felében érhető el fenntarthatóan. A Monetáris Tanács értékelése szerint az inflációs kilátásokat kiegyensúlyozott kockázatok övezik.
A monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez. A devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.
A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2026. január 27.