1. A Monetáris Tanács a 2026. június 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2026. június 24-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

 

Jegybanki eszköz

Kamatláb mértéke

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamat

 

6,25

-25

6,00

O/N jegybanki betét

Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont

5,25

-25

5,00

O/N fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont

7,25

-25

7,00

 

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. július 8-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás aláírása, valamint a Hormuzi-szoros lezárásának feloldása után a nemzetközi gazdasági környezet rendeződése fokozatosan valósulhat meg. A világpiaci olajárak és az európai gázárak csökkenésnek indultak, ugyanakkor továbbra is meghaladják az iráni konfliktus előtti szinteket.

Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emelte irányadó rátáit, míg a Federal Reserve nem változtatott a kamatkondíciókon júniusban. A japán jegybank 25 bázispontos kamatemelésről döntött. A cseh jegybank 25 bázisponttal emelte irányadó rátáját. A piacok a globálisan meghatározó és a régiós jegybankok részéről is emelkedő kamatszintet áraznak. A fejlett piaci hosszú hozamok historikus összevetésben is magas szinteken állnak.

A magyar GDP 2026 első negyedévi 1,7 százalékos növekedéséhez főként a belső keresleti tételek bővülése járult hozzá, miközben a nettó export fékezte azt. Áprilisban a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés egyaránt nőtt. A versenyszféra bérdinamikája a korábbi évekhez képest lassabb, de a reálbérek emelkedése élénk. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.

A hazai konjunktúra erősödését 2026-ban is elsősorban a háztartások fogyasztása támogatja. Az elérhetővé váló uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak, ennek növekedési hatása fokozatosan jelentkezhet. Felvevőpiacaink növekedése lassabb lehet, ami visszafogottabb külső keresletet okoz. A júniusi előrejelzés alapján a magyar GDP 2026-ban 2,0 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedik. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg romlik, majd egyensúlyi szint körül alakul.

Májusban az infláció 1,8 százalékra, a maginfláció 2,0 százalékra csökkent. Az áremelkedési ütem mérséklődése az élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájához köthető, amit az erősebb forint dezinflációs hatása támogatott. A lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapok során jelentősen csökkentek, míg a vállalatok árvárakozásai az iráni konfliktus elhúzódásának hatására némileg emelkedtek.

AnchorA júniusi előrejelzés inflációs pályája érdemben lefelé tolódott a márciusi Inflációs jelentésben várthoz képest. Az erősebb forint, valamint az energia- és élelmiszerárak mérséklődése alacsonyabb inflációt eredményez. Az iráni konfliktus enyhülésével az üzemanyagok piaci ára a védett ár szintje alá mérséklődik. Az áremelkedés üteme az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakul. Éves átlagban idén 1,8 százalékon, 2027-ben 2,3 százalékon, 2028-ban pedig 3,0 százalékon alakul az infláció. Az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén sem emelkedne a 3 százalékos jegybanki cél fölé, így az intézkedés hatályon kívül helyezése nem veszélyeztetné az árstabilitást.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a júniusi előrejelzés alappályáját kiegyensúlyozott inflációs és felfelé mutató növekedési kockázatok övezik. A Tanács által kiemelt kockázati pályák javuló hazai fundamentumok miatt mérséklődő kockázati prémiummal, tartósan alacsonyabb inflációs várakozásokkal, feltörekvő gazdaságokból történő tőkekivonással, valamint emelkedő bérdinamikával számolnak.

A Monetáris Tanács értékelése szerint az energiaimporthoz kapcsolódó euroeladási eszköz az iráni konfliktus első heteiben hatékonyan járult hozzá a devizapiaci stabilitás fenntartásához. Az energiapiaci kockázatok enyhülését, valamint a pénzpiaci folyamatok kedvező alakulását figyelembe véve a Monetáris Tanács arról döntött, hogy az eszköz 2026. június 30-ig marad elérhető.

A júniusi előrejelzés megerősítette, hogy az inflációs kilátások érdemben javultak. A geopolitikai feszültség oldódásával a globális kockázati környezet kedvezőbbé vált. A hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára fennmaradt, amihez hozzájárult az európai uniós forrásokkal kapcsolatos, a Kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás. Ezek a tényezők érdemben növelik a monetáris politikai mozgásteret. Előretekintve a hazai kockázati megítélést elsősorban a költségvetési pályára és az eurobevezetésre vonatkozó várakozások befolyásolják.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 25 bázisponttal, 6,00 százalékra mérsékelte. Az O/N betéti kamat 5,00 százalékra, az O/N hitelkamat 7,00 százalékra csökkent.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett és folyamatosan értékeli az inflációs kilátások, a globális fejlemények, valamint a hazai kockázati felár alakulását. Az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása.

Előretekintve a kedvező folyamatok fennmaradása esetén a Tanács – pozitív reálkamat fenntartása mellett – további kamatcsökkentésekre lát teret a nyár folyamán, amelyek folytatásáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2026. június 23.