A Monetáris Tanács a 2026. május 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2026. május 27-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
|
Jegybanki eszköz |
Kamatláb mértéke |
Korábbi mérték (százalék) |
Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
|
Jegybanki alapkamat |
|
6,25 |
nem változott |
6,25 |
|
O/N jegybanki betét |
Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont |
5,25 |
nem változott |
5,25 |
|
O/N fedezett hitel |
Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont |
7,25 |
nem változott |
7,25 |
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. június 10-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
A geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. A világpiaci olajárak és az európai gázárak változatlanul meghaladják az iráni konfliktus előtti szinteket, miközben a hazai eszközök kockázati felára érdemben mérséklődött a márciusi Inflációs jelentés óta. A kockázati megítélés javulásának tartósságát többek között az európai uniós forrásokra, a költségvetési pályára és az eurobevezetésre vonatkozó várakozások befolyásolják.
A globálisan meghatározó és a régiós jegybankok nem változtattak a kamatkondíciókon az elmúlt hónap során. A kamatvárakozások felfelé tolódtak. A piacok az idei évre az Európai Központi Bank és a régiós jegybankok részéről emelkedő, míg a Federal Reserve esetében változatlan kamatszintet áraznak. A fejlett piaci hosszú hozamok emelkedtek.
2026 első negyedévében a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés egyaránt bővült. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.
A hazai konjunktúra erősödését a tavalyi évhez hasonlóan 2026-ban is elsősorban a háztartások fogyasztása támogatja. Az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásai segítik az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg csökken, majd fokozatosan emelkedik.
2026 áprilisában a fogyasztói árak 2,1 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció 2,2 százalékon alakult. Mindkét adat alacsonyabb volt a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél, az infláció így a toleranciasáv alsó széle közelében alakult. A vállalati árvárakozások emelkedtek, de továbbra is visszafogott dinamikát jeleznek. A lakossági inflációs várakozások tovább mérséklődtek.
A beérkező adatok mérsékeltebb inflációs kilátások irányába mutatnak. Az erősebb forint, valamint a szabályozott üzemanyagárak és árréskorlátozások kivezetésének elhalasztása mérsékli az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a magas világpiaci energia- és nyersanyagárak felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek.
A Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások érdemben javultak, ugyanakkor a bizonytalan világgazdasági környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokol. Az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása. Az inflációs kilátásokat övező bizonytalanság a következő időszakban beérkező adatok és gazdaságpolitikával kapcsolatos információk ismeretében csökkenhet. Az inflációs pályát alakító tényezők összességét a júniusi Inflációs jelentés átfogóan értékeli.
A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,25 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,25 százalékos és az O/N hitelkamat 7,25 százalékos szintje is változatlan maradt. A jegybank továbbra is pozitív reálkamatot biztosít az inflációs cél fenntartható elérése érdekében.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint az árstabilitás szigorú monetáris kondíciók mellett érhető el. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci folyamatok inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, valamint a kockázati felár csökkenésének tartósságát, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2026. május 26.