Közlemény a Monetáris Tanács 2026. március 24-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2026. március 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2026. március 25-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. április 15-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A felerősödött geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatottak a világgazdaság inflációs és növekedési kilátásaira, valamint a befektetői hangulatra. Az iráni konfliktus következtében számottevően emelkedtek a világpiaci energiaárak. A Brent típusú olaj jegyzése átmenetileg megközelítette a hordónkénti 120 dolláros árat, míg az európai gázárak a háború kitörése óta több mint 70 százalékkal nőttek. Az energiaárak megugrása, valamint a kockázatkerülés növekedése érdemben emeli a globális inflációs kockázatokat.

Az Európai Központi Bank és a Federal Reserve nem változtatott a kamatszinten márciusban. A lengyel jegybank kamatcsökkentést hajtott végre, míg a cseh jegybank nem változtatott az irányadó rátán.

A magyar GDP 2025 negyedik negyedévében 0,8 százalékkal emelkedett. A hazai reálgazdaságot továbbra is kettősség jellemzi: a GDP növekedését elsősorban a lakossági fogyasztás bővülése támogatja, miközben a beruházások és a nettó export fékezi. Januárban a kiskereskedelmi forgalom bővülése folytatódott, míg az ipari termelés volumene visszafogott maradt. A munkaerőpiac feszessége enyhül, a munkanélküliségi ráta historikus összevetésben azonban továbbra is alacsony.

Idén tovább erősödik a konjunktúra, azonban az elmúlt hetek geopolitikai eseményei lassítják az élénkülést. A tavalyi évhez hasonlóan a 2026-os növekedés fő támasza is várhatóan a háztartások fogyasztása lesz. Az emelkedő reálbérek, valamint a háztartások jövedelmét növelő kormányzati intézkedések eredményeként a fogyasztás a teljes előrejelzési horizonton bővül. A megugró energiaárak felvevőpiacaink növekedését is mérséklik, azonban az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei segítik az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg többlete az idei átmeneti csökkenést követően főként a külkereskedelmi egyenleg fokozatos emelkedésének köszönhetően az előrejelzési horizont végén a GDP 1 százaléka körül alakul. A magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet.

2026 februárjában az infláció 1,4 százalékra, míg a maginfláció 2,1 százalékra mérséklődött. A mérséklődésben jelentős szerepe volt az elmúlt évtizedek egyik legkisebb januári és februári átárazásának, amit a világpiaci élelmiszerárak csökkenése és az erősebb forint dezinflációs hatása támogatott. Az év első negyedévében a vállalati árvárakozások összességében visszafogott dinamikát jeleztek, a lakossági inflációs várakozások mérséklődtek.

A kedvező év eleji átárazások, illetve az iráni konfliktus következtében megugró energiaárak ellentétes irányú hatást gyakorolnak az infláció alakulására. Az árréskorlátozások május végéig történő meghosszabbítása idén alacsonyabb, míg 2027-ben magasabb áremelkedési ütemet eredményez a decemberi előrejelzéshez képest. Az áremelkedés üteme márciustól a magasabb energiaárak begyűrűzése következtében emelkedni kezd, amit azonban átmenetileg tompít az üzemanyagokra bevezetett védett ár hatása. Az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv fölé emelkedik, majd 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a jegybanki célra. Éves átlagban idén 3,8, 2027-ben 3,7 százalékon alakul az infláció.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a márciusi előrejelzés alappályáját többségében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik. A Tanács által kiemelt kockázati pályák a geopolitikai feszültségek elhúzódásával, a fogyasztás gyorsabb bővülésével, valamint a vártnál lassabban javuló külső konjunktúrával számolnak.

A jelenlegi gazdasági környezetben az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása. Stabilitásorientált monetáris politikai megközelítés, valamint a nemzetközi fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásainak folyamatos, körültekintő elemzése indokolt. Az iráni konfliktus kitörését követően a Monetáris Tanács március 10-én az energiaimport kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igény biztosításáról döntött, ami turbulens időszakban is biztosítja a devizapiaci kereslet-kínálati egyensúlyt.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,25 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,25 százalékos és az O/N hitelkamat 7,25 százalékos szintje is változatlan maradt. A jegybank továbbra is pozitív reálkamatot biztosít az inflációs cél fenntartható elérése érdekében.

A geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2026. március 24.