1) A Monetáris Tanács a 2026. október 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2026. október 21-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

 

Jegybanki eszköz

Kamatláb mértéke

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamat

 

5,50

nem változott

5,50

O/N jegybanki betét

Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont

4,50

nem változott

4,50

O/N fedezett hitel

Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont

6,50

nem változott

6,50

 

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. november 4-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Az inflációs cél 2028. január 1-jétől 2,5 százalékra módosul.

Az euróövezetben és az Egyesült Államokban az inflációs ráta számottevően a jegybanki cél felett alakul. A geopolitikai feszültségek következtében magas világpiaci olaj- és gázárak kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs kilátásokra. A befektetői hangulatot a geopolitikai fejlemények mellett a fejlett piaci adósságpályák fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok határozzák meg. Az elmúlt hetekben a historikusan is magas hosszú hozamok tovább nőttek. Az amerikai dollár erősödött.

A piaci árazások alapján az Európai Központi Bank, a Federal Reserve és a Bank of Japan a szeptemberi emeléseket követően tovább emelhetik az irányadó kamatokat. A régióban a román és a lengyel jegybank az alapkamat tartásáról döntött októberben.

Augusztusban az ipari termelés bővülése folytatódott, míg a kiskereskedelmi forgalom növekedése lassult. Szeptemberben az üzleti bizalom némileg emelkedett, a fogyasztói bizalmi index pedig historikus összevetésben magas maradt. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony. A reálbérek növekedése élénk, de a nominális bérdinamika összességében lassul. Az idei gazdasági növekedést a rendkívüli aszály miatt visszaeső mezőgazdasági teljesítmény mérsékli, amit a magasabb ipari exportteljesítmény részben ellensúlyoz.

Szeptemberben az infláció 1,6 százalékon, az Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A fogyasztóiár-index emelkedése az üzemanyagok gyorsuló árdinamikájához volt köthető. Az élelmiszerárak csökkenése folytatódott, míg a piaci szolgáltatások éves alapú árindexe enyhén nőtt. A maginfláció 1,9 százalék volt. A maginflációs kosár egyhavi áremelkedése megegyezett a 2017 és 2020 közötti időszak átlagával. A lakossági inflációs várakozások, valamint a kiskereskedelmi értékesítésekre és a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások egyaránt mérsékelt szinten alakulnak.

Az év hátralévő részében és 2027-ben az infláció emelkedését főként a magasabb üzemanyagárak és a dohánytermékek jövedéki adójának változása okozza. Éves átlagban idén 1,8 százalékon, 2027-ben pedig 3,1 százalékon alakul az áremelkedés üteme. Az infláció a monetáris politikai horizont végére a 2,5 százalékos jegybanki célra mérséklődik.

Az energiaárak magas szintje, az emelkedő hozamkörnyezet, illetve a világgazdasági és pénzügyi piaci kilátásokat övező bizonytalanság óvatos monetáris politikai megközelítést indokol. Előretekintve a hazai kockázati megítélést a költségvetési pálya, az euróbevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható elérése érdekében a jelenlegi kamatkondíciók tartása szükséges. A Tanács mai ülésén az alapkamatot 5,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 4,50 százalékos és az O/N hitelkamat 6,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez. A gazdaságpolitikai intézkedések és azok piaci fogadtatása befolyásolja a monetáris politika mozgásterét. A Tanács folyamatosan értékeli az inflációs kilátásokat, a globális fejleményeket és a hazai kockázati felárakat, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2026. október 20.