Közlemény a Monetáris Tanács 2026. szeptember 22-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2026. szeptember 22-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2026. szeptember 23-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2026. október 7-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációs cél 2028. január 1-jétől 2,5 százalékra módosul, melynek hátteréről az MNB külön közleményt és tájékoztatót publikál. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A globális befektetői hangulatot továbbra is nagyrészt a geopolitikai fejlemények és a fejlett piaci adósságpályák fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok határozzák meg. Az elmúlt hetekben a világpiaci olajárak és az európai gázárak emelkedtek.

Szeptemberben az Európai Központi Bank, a Federal Reserve és a Bank of Japan egyaránt 25 bázisponttal emelte az irányadó rátákat. A piaci árazások szerint mindhárom jegybank tovább emelheti az irányadó kamatokat. A régióban a cseh és a lengyel jegybank az irányadó kamat tartásáról döntött szeptemberben. A fejlett piaci hosszú hozamok historikus összevetésben továbbra is magasak.

A hazai GDP második negyedévi 1,7 százalékos bővüléséhez főként a szolgáltató szektor és az ipari termelés járult hozzá, miközben a mezőgazdaság fékezte azt. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés egyaránt nőtt. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony, a reálbérek növekedése élénk.

Az idei gazdasági növekedést a rendkívüli aszály miatt visszaeső mezőgazdasági teljesítmény mérsékli, amit a magasabb ipari exportteljesítmény részben ellensúlyoz. A szeptemberi előrejelzés alapján a magyar GDP 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,9 százalékkal, 2028-ban pedig 2,8 százalékkal emelkedik. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén egyensúly közelében alakul, majd a következő két évben enyhe többletet mutat.

Augusztusban az infláció 1,3 százalékon, az elemzői várakozások, illetve a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése alatt alakult. A maginfláció 2 százalék volt. Az élelmiszerek inflációja mérséklődött, míg az iparcikkek és a piaci szolgáltatások éves alapú árindexe nőtt. A fogyasztói árak havi összevetésben tapasztalt emelkedése a júliusi árcsökkenés részbeni korrekciójának tekinthető, többhavi viszonylatban az átárazások továbbra is mérsékeltek. A lakossági inflációs várakozások, valamint a kiskereskedelmi értékesítésekre és a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások mérséklődtek az év elejéhez képest.

A szeptemberi előrejelzés idei évre vonatkozó inflációs rátája nem változott a júniusi Inflációs jelentésben várthoz képest, míg 2027-re vonatkozóan emelkedett. 2026-ban a tavaszi hónapokban tapasztalt forinterősödés korábban vártnál gyorsabb begyűrűzését a magasabb üzemanyagárak ellensúlyozzák. A jövő év során az energiaárak növekedéséből fakadó hatások és a dohánytermékek jövedéki adójának módosulása emelik az inflációs előrejelzést. Éves átlagban idén 1,8 százalékon, 2027-ben pedig 3,1 százalékon alakul az áremelkedés üteme. Az infláció a monetáris politikai horizont végére a 2,5 százalékos jegybanki célra mérséklődik.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a szeptemberi előrejelzés alappályáját kiegyensúlyozott inflációs és növekedési kockázatok övezik. A Tanács által kiemelt kockázati pályák a geopolitikai feszültségek és a klímaváltozás következtében tartósan emelkedő energia- és élelmiszerárakkal, tartósan magas bérdinamikával és szolgáltatásinflációval, alacsonyabb hazai kockázati prémiummal, valamint a vártnál lassabban javuló nemzetközi konjunktúrával számolnak.

Bár az infláció a jegybanki cél alatt alakul, a magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokolnak. Előretekintve a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható elérése érdekében a jelenlegi kamatkondíciók tartása szükséges. A Tanács mai ülésén az alapkamatot 5,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 4,50 százalékos és az O/N hitelkamat 6,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez. A Tanács folyamatosan értékeli az inflációs kilátásokat, a globális fejleményeket és a hazai kockázati felárakat, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2026. szeptember 22.