A Monetáris Tanács az inflációs cél felülvizsgálatát követően arról döntött, hogy a jegybank középtávú inflációs célját a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 2,5 százalékos növekedésében határozza meg. A Tanács változatlanul fenntartja az inflációs cél körüli szimmetrikus, ±1 százalékpontos toleranciasávot. A 2,5 százalékos inflációs cél a monetáris politikai horizonton, 2028. január 1-jétől lép hatályba.
A döntéshozók részletesen áttekintették a hazai gazdaság számára megfelelő infláció szintjét befolyásoló tényezőket, és ez alapján határozták meg a középtávú inflációs cél mértékét. Az év elején megkezdett, többlépcsős célfelülvizsgálatot követően a Monetáris Tanács megállapította, hogy a monetáris politikai keretrendszer főbb elemei összhangban alakulnak a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal, ugyanakkor az inflációs cél szintje magasabb mind az euróövezetet, mind a régiót tekintve.
Az elmúlt évtizedben a hazai reálgazdasági fejlettség és az árszínvonal összességében közeledett az eurózóna átlagához. Az inflációs cél csökkentését támogatja a nominális- és reálkonvergencia helyzete. A folytatódó reálgazdasági konvergenciához társuló további fokozatos árszintfelzárkózás elsősorban a szolgáltatások körét érintheti. Az eurózónához képest 0,5 százalékponttal magasabb inflációs cél lehetőséget biztosít arra, hogy az árszintfelzárkózás egy része továbbra is az inflációs többleten keresztül valósulhasson meg, így rövid távon ne jelentsen túlzott terhet a reálgazdaság számára. A döntéssel az MNB inflációs célja illeszkedik a régiós gyakorlatba és közelít az Európai Központi Bank céljához.
A hazai inflációs folyamatok és kilátások összességében és tendenciájukban kedvezőek. Az inflációs várakozások jelentősen mérséklődtek, és az árstabilitási időszakra jellemző szintek körül alakulnak. Az alacsonyabb inflációs környezet, a hazai kockázati felár csökkenése, valamint a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja a várakozások alacsonyabb szinten horgonyzását. Ezek együttesen megfelelő környezetet biztosítanak az inflációs cél 2,5 százalékra történő mérsékléséhez. A célkitűzés horizontja megfelelő hosszúságú időt biztosít a gazdasági szereplők számára az új célhoz történő alkalmazkodáshoz.
Az alacsonyabb inflációs cél hosszabb távon mérsékeltebb inflációt, kiszámíthatóbb gazdasági környezetet, alacsonyabb nominális kamatokat és finanszírozási költségeket jelent a magyar gazdaság számára. Ez támogatja a háztartások fogyasztását és a beruházásokat, így hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés biztosításához. Az inflációs cél csökkentése emellett támogatja az euróbevezetési feltételek teljesítését is.
A célfelülvizsgálat során a Monetáris Tanács értékelte a teljes monetáris politikai keretrendszert, így annak operatív működését is. Ennek során arról határozott, hogy 2027-től kezdődően évente nyolc kamatdöntő ülést tart. Ez szintén közeledést jelent a nemzetközi gyakorlathoz, és lehetőséget ad a gazdasági alapfolyamatok átfogóbb értékelésére, ezáltal támogatva a hatékony monetáris politikai döntéshozatalt. Ezenkívül a Monetáris Tanács évente nyolc nem kamatdöntő ülés tartásáról határozott. Az Inflációs jelentés megjelenésének rendje nem változik.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2026. szeptember 22.
Az inflációs cél csökkentésének hátterét bemutató elemzés itt érhető el.