Budapest, 2026. augusztus 28. — A hitelintézetek vállalati hitelállománya 11,5 százalékkal, a háztartási hitelállomány pedig 19,6 százalékkal bővült a 2026. júniust megelőző egy évben. A bankok szerint a rövidtávú hitelek iránti kereslet élénkült a második negyedévben, míg a hosszú lejáratú hitelek esetében nem érzékeltek fordulatot. A piaci szereplők a lakossági szegmensben a lakáshitel-kereslet mérséklődését, ugyanakkor a fogyasztási hitelek iránti érdeklődés fokozódását tapasztalták.
A vállalati hitelállomány növekedés éves üteme 2026. június végén 11,5 százalékot tett ki, ezzel meghaladva a régiós (8,8 százalék) és az EU-átlagot (4,1 százalék). A kkv-hitelállomány az előzetes adatok alapján 11,1 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ezzel a visszafogottabb első negyedéves növekedést élénkebb második negyedéves állománybővülés követte.
Az új szerződéskötések negyedéves értéke ugyanakkor mintegy 30 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Ebben szerepet játszott, hogy a negyedévben relatíve kevés nagyösszegű szerződéskötés történt. A támogatott hitelek aránya enyhén emelkedett: a teljes új (nem folyószámla jellegű) vállalati kibocsátás 23 százalékát, a mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleinek 38 százalékát tette ki. A támogatott hitelvolumenhez leginkább a Széchenyi Kártyaprogram szerződéskötései járultak hozzá.
A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján nem változtak érdemben a vállalatok hitelhez jutási feltételei a második negyedévben, így már 3 éve gyakorlatilag változatlanok a kínálati feltételek. Az árjellegű feltételeket tekintve elsősorban a nagyösszegű forinthitel-szerződések finanszírozási költsége mérséklődött: az 1 millió eurót meghaladó hitelek esetében 1,8 százalékpontos felár mellett 8 százalékos átlagos kamatlábbal kerültek szerződésre a legfeljebb egy éves kamatperiódusú piaci ügyletek, míg a legfeljebb 1 millió euró összegű hitelek esetében 2,4 százalékpontos felár mellett 8,5 százalék volt az átlagos kamatláb.
A bankok nettó 17 százaléka élénkülő keresletet tapasztalt a vállalati hitelek iránt a második negyedévben, amely mögött az ügyfelek növekvő készlet- és követelésfinanszírozási igénye állt. A hitelintézetek egy szűk köre jelezte a forinthitelek és a devizahitelek iránti kereslet emelkedését is, futamidő szerint pedig a rövid lejáratú hitelek iránt tapasztaltak élénkülő keresletet. A hosszú lejáratú hitelek esetében ugyanakkor a bankok nettó 16 százaléka a hitelkereslet csökkenéséről számolt be. 2026 második félévére előretekintve a bankok fele tovább élénkülő hitelkeresletre számít a vállalati hitelek piacán mind a forint-, mind a devizahitelek tekintetében. A hosszú lejáratú hitelek esetében is már nettó 19 százalékuk vár keresletélénkülést a növekvő beruházási igények és a kedvezőbb kamatszint hatására.
2026 második negyedévében folytatódott a háztartási hitelállomány több mint két éve gyorsuló növekedése. A hitelállomány a régiós átlagot (8,2 százalék) és az EU-átlagot (3,2 százalék) is jelentősen meghaladó mértékben, éves szinten 19,6 százalékkal bővült. A háztartási hitelezés közel 730 milliárd forintos, kimagasló bővülését főként a lakáshitelezés, azon belül az Otthon Start szerződéskötések, valamint a személyihitel-kibocsátások magyarázzák. Az újonnan kötött háztartási hitelszerződések értéke az előző év azonos időszakához képest másfélszeresére, több mint 1300 milliárd forintra emelkedett.
Az Otthon Start keretében 2026. augusztus közepéig összesen 2 ezer milliárd forint értékű szerződéskötés történt 56 ezer szerződéssel. Az Otthon Start hitelek szerződéses összege lényegesen magasabb (átlagosan 35 millió forint), mint a CSOK Plusz (20 millió forint) és a piaci lakásvásárlási vagy -építési hiteleké (18 millió forint).
A fogyasztási hitelezésben a személyi kölcsönök kibocsátása a meghatározó. Az új szerződéskötések értéke 2026. március óta növekedő pályán van, ezzel rekordmagas negyedéves kibocsátás eredményezve. Az átlagos hitelösszegek is emelkedtek éves összehasonlításban. A magasabb elérhető hitelösszegeket egyre gyakrabban fordítják lakáscélokra, refinanszírozásra és hitelkiváltásra, de a ráemelés (top-up) is jellemző. Ugyanakkor a személyihitel-adósok kockázatossága mérsékelt, jövedelmi kifeszítettségük nem emelkedett érdemben.
A negyedévben a hitelfeltételek sem a lakáshitelek, sem a fogyasztási hitelek esetében nem változtak, és az év második felében sem várható változás. A kibocsátott lakáshitelek ügyfél által fizetendő átlagos kamata az Otthon Start bevezetésekor 3,6 százalékra csökkent és azóta ezen a szinten stagnál. A piaci lakáshitelek átlagos kamatlába változatlanul 6,4 százalékon alakult. A személyi kölcsönök átlagos kamatszintje csökkent, negyedév végén 14,1 százalékot ért el.
A 2026 második negyedévi Hitelezési felmérésben a bankok nettó harmada csökkenést jelzett a lakáshitelek iránti keresletben, ez azonban egyelőre nem jelentkezett a szerződéskötések számában és volumenében sem. Előretekintve is növekvő arányban számítanak a kereslet mérséklődésére, de az Otthon Start által magasan tartott kereslet miatt ez továbbra is jelentős hitelkibocsátást jelenthet. A fogyasztási hitelek iránt a bankok nettó 80 százaléka érzékelt keresletnövekedést a negyedévben, amely várakozásaik szerint az év során fennmaradhat.