Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Alapszintű szolgáltatás

nyomtatás
A gyakori kérdések, válaszok listája az azonnali fizetési projekt érintettjeitől beérkezett kérdéseket és az azokra adott válaszokat tartalmazza. A lista közzétételével az MNB célja a piaci szereplők tájékoztatása az azonnali fizetési szolgáltatás működésével és a szolgáltatásra vonatkozó szabályozással kapcsolatos részletekről. Az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra működési és technikai részleteire vonatkozó kérdésekre adott válaszokat a rendszert üzemeltető GIRO Zrt. fogja közzétenni. A lista a projekt ideje alatt folyamatosan frissül a beérkező új kérdésekkel és az azonnali fizetési szolgáltatásra vonatkozó új információkkal. A könnyebb kezelhetőség érdekében minden egyes kérdésnél megtalálható a utolsó frissítés időpontja.

  Kérdés  Válasz Frissítés dátuma
A/1. A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII.14.)  MNB rendeletnek (MNBr.) az azonnali fizetési szolgáltatásra vonatkozó szabályait  kizárólag az ügyfél részére vezetett, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) szerinti fizetési számlákra kell-e alkalmazni, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint vezetett, fizetési számlának nem minősülő, korlátozott rendeltetésű ügyfélszámlákkal kapcsolatos pénzforgalom viszont nem tartozik a hatálya alá?   Az azonnali fizetési szolgáltatás körébe csak a Pft. szerinti forint fizetési számlák terhére indított fizetési megbízások tartoznak, a Tpt. 5.§ (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák terhére adott fizetési megbízások nem, tekintettel arra, hogy ezen ügyfélszámlák vezetése  nem pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásnak, hanem a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény  (Bszt.) 5. § (2) bekezdése szerint befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásnak minősül. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Tpt. 148. §-a értelmében a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat - az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján - az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja. Ebben az esetben természetesen a fizetési számlának minősülő bankszámlát érintő pénzforgalmat a pénzforgalmi jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell lebonyolítani, így ha az adott fizetési megbízás azonnali feldolgozási kötelezettség alá esik, annek megfelelően kell teljesíteni, függetlenül a fizetés konkrét jogcímétől. 2018.01.18
A/2. Az azonnali fizetési rendszer keretében a Tpt. szerinti ügyfélszámla javára, az ügyfélszámla pénzforgalmának teljesítésére megállapított munkanapon kívül  beérkező jóváírásokat elegendő-e  következő munkanap napnyitáskor feldolgozni?  Lásd az A/1. választ.
Ennek megfelelően a Tpt. szerinti ügyfélszámla javára beérkező jóváírásokra nem vonatkozik az MNBr. 21. § (1) bekezdésében, a fizetési számlák tekintetében előírt haladéktalan jóváírási kötelezettség, így a jóváírásokat az ügyfélszámlák vonatkozásában megállapított munkanapi rend szerint kell teljesíteni.  
2017.12.11
A/3. A devizaszámla javára érkező azonnali forint átutalások jóváírását mikor kell teljesíteni, azaz a hétvégén vagy az éjszaka beérkező azonnali átutalások összegét elegendő-e az egyéb fizetési műveletek teljesítésére meghatározott munkanapon (a hétvégét követő első munkanapi vagy az éjszakát követő munkanapi nyitáskor) feldolgozni?  A pénznemek közötti átváltást (konverzió) igénylő fizetési művelet jóváírásával kapcsolatos követelmények attól függenek, hogy milyen pénznemek között kerül sor a konverzióra. Ha a konverzióra EGT-állam pénznemek között kerül sor, tehát a Ft-ban indított azonnali átutalás valamely más EGT-állam pénznemében vezetett fizetési számla javára érkezik, a GIRO-n belül megtörtént kiegyenlítést követően biztosítani kell az MNBr. 21. § (1) bekezdésében előírt, a kedvezményezett fizetési számláján való haladéktalan jóváírást a 21. § (2) bekezdésében meghatározott, az A/8. pont alatt részletezett módon, amely biztosítja, hogy a kedvezményezett a fizetési művelet összegével azonnal rendelkezni tudjon. A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2015/2366/EU irányelv (PSD2) 87. cikk (2) bekezdése – a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv (PSD1) 73. cikk (1) bekezdésben foglaltakkal azonos módon -  ugyanis úgy rendelkezik, hogy amint a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a saját számláján jóváírásra kerül, haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére kell bocsátani a fizetési művelet összegét. Továbbá a PSD2 87. cikk (2) bekezdés b) pontja – eltérően a PSD1-től - kifejezetten kimondja, hogy ez vonatkozik arra az esetre is, ha a konverzió EGT-államok pénzneme között történik. A PSD2 87. cikke az olyan, konverziót igénylő fizetési műveletek jóváírását nem szabályozza, amelyeknél valamelyik vagy mindkét pénznem EGT-n kívüli állam pénzneme, ezért ilyen esetben az MNBr. 26. § (5) bekezdésének megfelelően, a kedvezményezett fizetési számláján a jóváírást két munkanappal később lehet teljesíteni.   2018.01.18
A/4. Az azonnali átutalás szabályrendszere alá tartoznak-e azok a belföldi kedvezményezett javára külföldi fizető fél által külföldi hitelintézet útján indított forint átutalási megbízások, amelyek teljesítése a külföldi hitelintézet belföldi hitelintézetnél, mint levelezőbanknál nyitott loro számlája terhére történik?  A belföldi kedvezményezett javára külföldi fizető fél által külföldi hitelintézet útján indított forint átutalási megbízásokra, amelyek teljesítése a külföldi hitelintézet belföldi hitelintézetnél, mint levelezőbanknál nyitott loro számlája terhére történik, nem vonatkoznak az azonnali átutalás szabályai, mert az ilyen átutalási megbízást átvevő külföldi hitelintézet nem tartozik az MNBr. hatálya alá.
Ugyanakkor a  kedvezményezett fizetési számláját vezető belföldi hitelintézetnek a fizetési művelet összegét az MNBr. 21. § (1) bekezdésében foglalt haladéktalan jóváírási követelménynek megfelelően, azonnal a kedvezményezett rendelkezésére kell bocsátania.
2018.01.18
A/5. Az MT101 és tranzit MT103 SWIFT üzeneteken benyújtott forint átutalási megbízásokra vonatkozik-e az 5 másodperces teljesítési határidő és ha igen, akkor az 5 másodperces teljesítési határidő mikortól számítódik, tekintettel arra, hogy a SWIFT üzenetben nincs lehetőség időbélyeg továbbítására?  Az azonnali átutalás MNBr.-ben meghatározott teljesítési szabályai a fizető fél forintban vezetett fizetési számlája terhére belföldi hitelintézetnél benyújtott,  legfeljebb 10 millió Ft-ot elérő, manuális beavatkozást nem igénylő egyedi forintátutalási megbízásokra vonatkoznak, ideértve a fogyasztónak minősülő fizető fél által kötegelten benyújtott átutalásokat is. Ez azt is jelenti, hogy a benyújtás üzenetformátumától függetlenül az átutalási megbízás MNBr. 7. § (4) bekezdésében meghatározott átvételétől - tehát attól az időponttól, amikor a fizetési megbízás a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett és a hitelesítés megtörtént - számított legfeljebb 5 másodperc alatt kell teljesíteni az ezen követelményeknek megfelelő fizetési  megbízásokat.
  
2018.01.18
A/6. Az azonnali fizetési rendszer bevezetését követően milyen esetekben lehetséges 10 millió Ft alatti átutalási megbízást továbbítani a VIBER-be?  10 millió Ft alatti átutalási megbízás akkor továbbítható a VIBER-be, ha a fizetési megbízás nem felel meg az azonnali átutalási megbízás MNBr. 35. § (1) - (2) bekezdésében meghatározott  valamely feltételének, így pl. az átutalási megbízás manuális feldolgozást igényel, mert a fizető fél azt papír alapon nyújtotta be, a fizető fél az átutalási megbízást nem forint fizetési számla terhére vagy későbbi terhelési nappal nyújtotta be.  2018.01.18
A/7. A kötegelve benyújtott egyedi átutalási megbízások kezelése szempontjából mely ügyfelek számítanak fogyasztónak, illetve a mikrovállalkozások a fogyasztók körébe tartozna-e? Fogyasztónak a Pft. 2. § 10. pontjával összhangban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)  8:1. §  3. pontja szerinti fogyasztó, azaz "a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy" minősül. A mikrovállalkozások tehát nem tartoznak ebbe a körbe. 2018.01.18
A/8. Az MNBr.-ben előírt haladéktalan jóváírási kötelezettség alatt a gyakorlatban a fizetési művelet összegének a kedvezményezett részére való elérhetővé tételét kell-e érteni vagy a tényleges könyvelést is?
Az azonnali fizetési rendszer útján a kedvezményezett javára beérkező fizetési művelet összegének a könyvelése történhet-e utólag, a következő munkanapon, de a pénzforgalmi szolgáltató saját számláján történt jóváírás napjával megegyező  visszamenőleges értéknap alkalmazásával vagy a kamat visszamenőleges elszámolása mellett értéknapként is a jóváírás könyvelésének tényleges napját kell feltüntetni?
 
Az MNBr. - PSD-n alapuló - rendelkezése szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet összegének a saját számláján történt jóváírását követően köteles a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal ellátni és oly módon jóváírni a kedvezményezett fizetési számláján, hogy azzal a kedvezményezett azonnal rendelkezni tudjon. Azonnali átutalás esetében az MNBr. 21. § (2) bekezdése értelmében a jóváírás akkor tekinthető megtörténtnek, ha a következő három feltétel egyidejűleg teljesül: 1) a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója; 2) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója haladéktalanul elérhetővé teszi a fizetési művelet összegét úgy, hogy a kedvezményezett azzal azonnal teljes körűen tudjon rendelkezni; 3) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóval szembeni követelése haladéktalanul és visszavonhatatlanul megemelésre kerül a fizetési művelet összegével. A jóváírás történhet a fő számlavezető rendszerben vagy egy előtét rendszerben. Amennyiben az előtét rendszer képes a jóváírást a fenti követelményeknek megfelelően végrehajtani, akkor elegendő lehet a fő számlavezető rendszerben visszamenőleges értéknappal később könyvelni. A későbbi könyvelést viszont visszamenőleges értéknappal kell elvégezni, mert az MNBr. 20. § (2) bekezdése szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója nem alkalmazhat későbbi jóváírási értéknapot a kedvezményezett fizetési számláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegét a saját számláján jóváírták.  2018.01.18
A/9. Az azonnali átutalás megbízás vagy az azon alapuló fizetési művelet teljesítéséről munkaszüneti napon is kell-e számlakivonatot készíteni vagy azt elegendő a következő munkanapon, a könyvelést követően elkészíteni?  A fizető fél és kedvezményezett utólagos tájékoztatásának a Pft. 23 - 24. §-ában és 26 - 27. §-ában meghatározott szabályai nem változnak, ezért a fogyasztónak és mikrovállalkozásnak minősülő ügyfelek esetében a felek változatlanul megállapodhatnak az utólagos tájékoztatásul szolgáló számlakivonat küldési gyakoriságában, feltéve, hogy erre havonta legalább egy alkalommal sor kerül. Egyéb ügyfélkör esetében a Pft. nem tartalmaz rendelkezést az utólagos tájékoztatás küldési gyakorisását illetően.
A következő munkanapi, utólagos könyvelést illetően lásd a A/8. választ. 
2017.12.11
A/10. Az azonnali teljesítési kötelezettség alá esés szempontjából mikor minősülnek kötegelten benyújtottnak az egyedi átutalási megbízások?   Az azonnali teljesítési kötelezettség szempontjából azt kell figyelembe venni, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelétől egyedileg vagy kötegelten fogadja-e be az átutalási megbízásokat. Kötegelt fizetési megbízásnak azok az átutalási megbízások minősülnek, amikor a fizető féltől a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához egyidejűleg egynél több fizetési megbízás érkezik be. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához a fogyasztónak nem minősülő ügyféltől íly módon, kötegelten beérkezett egyedi átutalási megbízások az azonnali teljesítési kötelezettség szempontjából nem egyedi fizetési megbízásnak fognak minősülni, így azokat változatlanul az MNBr. 17. § (2) bekezdésében foglalt, ún. "négy órás" szabálynak megfelelően lehet teljesíteni. A fogyasztónak minősülő ügyfelek által kötegelten benyújtott egyedi átutalási megbízások viszont az azonnali, tehát az öt másodpercen belüli teljesítési kötelezettség alá fognak esni. 2017.12.11
A/11. Van-e lehetőség annak megakadályozására, hogy az ügyfelek egyébként összességében a 10 millió Ft-os értékhatárt jelentősen meghaladó átutalást 10 millió Ft alatti fizetési megbízásokra szétbontva, azonnali átutalási megbízásként nyújtsanak be a pénzforgalmi szolgáltatójukhoz?  Sem a jogi szabályozás, sem pedig az azonnali fizetési rendszer működési tulajdonságai nem fogják megakadályozni azt, hogy az ügyfelek ilyen módon, közvetlenül egymás után nyújtsanak be 10 millió Ft-os értékhatár alatti átutalási megbízásokat, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatóknak - ha az MNBr. 35. § (1) - (2) bekezdésében meghatározott egyéb feltételeknek is megfelelnek - az azonnali átutalásra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteniük. 2018.01.18
A/12. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése befolyásolni fogja-e a hatósági átutalás és az átutalási végzés teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket?  Nem, a hatósági átutalás és az átutalási végzés teljesítésére vonatkozó rendelkezések nem változnak, így azokat az azonnali fizetési rendszer bevezetését követően is a jelenleg hatályos jogszabályi előírások szerint kell majd kezelni. 2017.12.11
A/13. A fedezethiányos átutalási megbízás esetében lesz-e lehetőség arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a tárgynapon vagy a következő munkanapokon többszöri fedezetvizsgálattal megkísérelje teljesíteni a fizetési megbízást?  Ha a fizetési megbízás az MNBr. 35. § (1) - (2) bekezdésében az azonnali átutalási megbízásra meghatározott feltételeknek  - többek között annak, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóhoz való beérkezés napját követő terhelési napot nem tartalmaz - megfelel, tehát azonnali átutalási megbízásnak minősül, az MNBr. 10. § (3) bekezdése szerint fedezethiány esetében sem a tárgynapon, sem a következő munkanapokon nem állítható sorba, hanem azt az MNBr. 9. § (9) bekezdése értelmében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának haladéktalanul vissza kell utasítania a fizető fél haladéktalan értesítése mellett. 2018.01.18
A/14. Ha a fizető fél az azonnali átutalási megbízásban a kedvezményezett neve és pénzforgalmi jelzőszáma helyett a kedvezményezett másodlagos számlaazonosítóját adta meg, a kedvezményezett adataként mit kell megadni a számlakivonatban a fizető fél részére?  Az MNBr. 35. § (8) bekezdésének előírása szerint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a fizető fél részére adandó, Pft. szerinti utólagos tájékoztatásban (számlakivonatban) a kedvezményezett beazonosítását lehetővé tevő adatként csak a kedvezményezett azonnali átutalási megbízásban megadott másodlagos számlaazonosítóját kell és szabad megadnia.  2018.01.18
A/15. Az azonnali átutalás pénzügyi tranzakciós illeték fizetési kötelezettség alá fog esni?  A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CVXVI. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében az átutalás illetékfizetési kötelezettség alá esik, így a hivatkozott törvény változatlansága esetében az azonnali átutalás után is kell majd pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni, kivéve a 3. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet (egyazon pénzforgalmi szolgáltatón belüli olyan azonnali átutalás, amelynél a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik vagy ha a terhelendő és jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos).      2017.12.11
A/16. Az 5 másodperces teljesítési határidőt pontosan hogyan kell számítani, az a fizető fél ügyféltől a kedvezményezett ügyfélig történő teljesítésre vonatkozik-e?  Az MNBr. rendelkezése alapján ez attól függ, hogy az azonnali átutalás teljesítésére két pénzforgalmi szolgáltató között vagy egyazon pénzforgalmi szolgáltatón belül kerül sor.
Ha a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója különböző, az MNBr. 17. § (3) bekezdése értelmében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának azt kell biztosítania, hogy az azonnali átutalási megbízás MNBr. 7. § (4) bekezdés szerinti átvételének  időpontjától - tehát amikor a fizelési megbízás beérkezett hozzá és a hitelesítés megtörtént - számított 5 másodpercen belül a fizetési művelet összege jóváírásra kerüljön a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a saját számláján. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának pedig haladéktalanul jóvá kell írnia a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összegét úgy, hogy azzal a  kedvezményezett azonnal rendelkezni is tudjon (részletesebben lásd az A/8. választ).
Ha a fizető fél és a kedvezményezett számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója azonos, az MNBr. 60. § (2) bekezdésének rendelkezésével módosított 23. § a) pontja értelmében a pénzforgalmi szolgáltatónak azt kell biztosítania, hogy az azonnali átutalási megbízás fentiek szerinti átvételének időpontjától számított 5 másodpercen belül a kedvezményezett a fizetési művelet összegével rendelkezni tudjon. Ez alól az MNBr. 26. § (5) bekezdése alapján kivételt képez az az eset, amikor a fizetési művelet jóváírása olyan konverziót igényel, amelynél bármely pénznem EGT-n kívüli állam pénzneme. 
 
2018.01.18
A/17. Hogyan kell kezelni a különböző (technikai, informatikai, telekommunikációs) okokból bekövetkezett üzemzavarokat, amelyek miatt a pénzforgalmi szolgáltató az előírt teljesítési, illetve értesítési határidőket nem tudja betartani?  Az MNBr. üzemzavarok esetére nem ad felmentést a teljesítési és értesítési határidőkre vonatkozó rendelkezések alól, ilyen esetekben tehát jogszabálysértés történik.
Ezért a pénzforgalmi szolgáltatóknak úgy kell kialakítaniuk az informatikai rendszereiket és megválasztaniuk a külső  szolgáltatókat, hogy ilyen incidensek bekövetkezése és fennállásuk időtartama minimális legyen.
Ezzel kapcsolatban  felhívjuk a figyelmet a PSD2 működési és biztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó 95. cikkében foglaltakra, valamint az ebben a témakörben 2017. december 12-i kelettel, EBA/GL/2017/17 szám alatt megjelent, az EBA honlapján is megtekinthető EBA iránymutatásokra, amelyek  - többek között - foglalkoznak az üzletmenet folytonosság (BCP) és az incidens kezelés kérdéskörével is.  
2018.01.18
A/18. Azonnali átutalás esetében a fizető fél fizetési számláján alkalmazott terhelési értéknap, valamint a kedvezményezett fizetési számláján alkalmazott jóváírási értéknap eltérhet-e egymástól?   Az MNBr. 20. § (1) - (2) bekezdésében foglalt, a terhelési és jóváírási értéknap alkalmazására vonatkozó általános szabályai érvényesek azonnali átutalás esetében is.  Eszerint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója nem alkalmazhat korábbi terhelési értéknapot a fizető fél fizetési számláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegével a fizető fél fizetési számláját megterhelte, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója pedig nem alkalmazhat későbbi jóváírási értéknapot a kedvezményezett fizetési számláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegét a saját számláján jóváírták.
Abban az esetben, amikor a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója különböző, az MNBr.-ben nincs olyan követelmény, hogy az ügyfél fizetési számláján alkalmazott terhelési és a jóváírási értéknapnak azonosnak kell lennie. Tekintettel az azonnali átutalás 5 másodperces teljesítési határidejére, valamint a munkanap egységes, 24:00 órakor történő zárására, nagyon ritkán fordulhat elő, hogy a két értéknap eltérő munkanapra esik (a GIRO-ban a kiegyenlítés T munkanapon még 24:00 óra előtt megtörténik, a jóváírási értéknapnak tehát T munkanapinak kell lennie, a fizető fél fizetési számlájának a megterhelésére viszont már 24:00 óta után, T + 1 munkanapon  kerül sor, így az  ismertetett előírás miatt a terhelési értéknap  is csak T + 1 munkanapi lehet).
Ha a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója azonos (belső köri fizetési műveletek), az MNBr. 20. § (3) bekezdésében foglalt alapkövetelmény az, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a terhelést és a jóváírást azonos értéknappal teljesítse. Azonnali átutalás esetében belső köri fizetési műveleteknél is - ugyancsak nagyon ritkán - előfordulhat, hogy a fizető fél fizetési számlájának a megterhelése még T napon, az egységes 24:00 órai záró időpont előtt megtörténik, így a terhelési értéknap T napi, míg a kedvezményezett fizetési számláján a jóváírásra már 24:00 óra után, T + 1 munkanapon kerül sor.  Az ilyen esetek előfordulására tekintettel azonnali átutalás esetében  az MNBr. 20. § (4) bekezdésének kivétel szabálya megengedi, hogy a fizetési számla tényleges megterheléséhez és jóváírásához igazodva, a terhelési és a jóváírási értéknap eltérjen egymástól, annak előírásával, hogy a terhelést és a jóváírást azzal az értéknappal kell teljesíteni, amely munkanapon a fizető fél fizetési számlájának a megterhelése és a kedvezményezett fizetési számlájának a jóváírása ténylegesen megtörtént.
 
2018.01.18
A/19. Az azonnali fizetési szolgáltatás tekintetében változik-e a bankszünnap tartásával kapcsolatos szabályozás?  Az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése miatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) bankszünnappal kapcsolatos rendelkezései nem változnak.  2018.01.18
A/20. A 10 millió Ft feletti átutalások azonnali fizetési rendszer útján történő küldésére és fogadására vonatkozó, pénzforgalmi szolgáltatók közötti megállapodásra lesz-e valamilyen egységes típusszerződés? AZ MNB sem jogszabályi szinten, sem ajánlás formájában nem tervezi, hogy a 10 millió Ft feletti átutalások azonnali fizetési rendszer útján történő küldésére és fogadására vonatkozó, pénzforgalmi szolgáltatók közötti megállapodásokra típusszerződést dolgozzon ki. Annak viszont nincs akadálya, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók egymással egyeztetve ilyen jellegű típusszerződéseket kidolgozzanak.   2017.12.11
A/21. Milyen szabályok érvényesek, amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója nem kap visszajelzést a fizetési művelet teljesüléséről? Az SCTinst-hez hasonlóan a HCTinst szabálykönyv is tartalmaz előírásokat a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által indítható szabványos kivizsgálási eljárásra, annak adattartalmára vonatkozóan. Alapvetően ez tekinthető az elsődleges kivizsgálási módnak, de lehetőség van más módon is bizonyosságot szerezni a fizetési művelet teljesüléséről. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának kötelessége a fizető fél számláján a fizetési műveletben szereplő összeg zárolását fenntartani egészen addig, amíg egyértelműen meg nem bizonyosodott a fizetési művelet teljesüléséről.  2017.12.11
A/22. A bankon belüli tételeket be kell-e küldeni a központi rendszerbe a GIRO-nak? A bankon belüli tételeket nem szükséges a központi infrastruktúrán feldolgozni, de a pénzforgalmi szolgáltatók megtehetik, ha üzleti folyamataik szempontjából ez a kedvezőbb megoldás. Fontos ugyanakkor, hogy másodlagos számlaazonosítóval kezdeményezett fizetési műveletek esetében kockázatot jelent, ha a pénzforgalmi szolgáltató saját belső másodlagos számlaazonosító adatbázist alkalmaz és nem kérdezi le az adott másodlagos számlaazonosítóhoz tartozó számlaszámot a központi adatbázisból. 2017.12.11
A/23. Mit jelent az a követelmény, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul elérhetővé kell tenniük ügyfeleik számára azt az információt, hogy számlájukon zárolták az indított átutalás fedezetét? A pénzforgalmi szolgáltatóknak csak a negatív visszajelzések esetében kötelező üzenetet küldeni ügyfeleik részére, de természetesen ez a fizetési művelet sikeres lebonyolítása esetén sem tiltott. Az információ elérhetővé tétele arra vonatkozik, hogy amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató ügyfele lekérdezi egyenlegét, akkor egyértelműen látható legyen számára az indított fizetési művelet összegének zárolása, azonban erre vonatkozóan külön üzenet küldése nem előírás. 2017.12.11
A/24. Ha azonnali átutalás esetén a fizető fél fizetési számláján az átutalási megbízás összegének zárolására  könyvelési munkanapon kívül (pl. munkaszüneti napon, vagy a pénzforgalmi szolgáltató saját belső, 24:00 óránál korábbi záró időpontja és az MNBr. -ben a munkanap záró időpontjaként  meghatározott 24:00 óra között), a fizetési számla tényleges megterhelésére pedig csak egy ezt követő könyvelési munkanapon kerül sor, a pénzforgalmi szolgáltatónak a kamatszámítás szempontjából irányadó terhelési értéknapként a zárolás napját vagy a későbbi könyvelés napját kell-e alkalmaznia a fizető fél fizetési számláján? Az MNBr. 20. § (1) bekezdése a kamatszámítás szempontjából irányadó terhelési értéknap alkalmazását a fizető fél fizetési számlájának a tényleges megterheléséhez köti annak kimondásával, hogy a terhelési értéknap nem lehet korábbi, mint az a munkanap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési művelet összegével a fizető fél fizetési számláját megterhelte. A zárolással értelmezésünkben a pénzösszegnek csak a Pft.  21. § (2) bekezdése szerinti, meghatározott célból történő elkülönítése történik meg, csökkentve ezáltal a számlatulajdonos szabad rendelkezése alatt álló  számlaegyenleget. A zárolás azonban még nem jelenti a fizetési számlán nyilvántartott ügyfélkövetelés csökkentését, erre csak a fizetési számla megterhelésekor kerül majd sor. Ennek alapján a fizető fél fizetési számláján a kamatszámítás szempontjából irányadó  terhelési értéknapként nem a zárolás napját, hanem azt a napot kell alkalmazni, amikor a fizetési számla megterhelése, azaz a fizető fél számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatóval szemben fennálló követelésének csökkentése ténylegesen megtörtént. Annak viszont nincs akadálya, hogy a fizetési számla ezt biztosító megterhelésére az azonnali átutalási megbízás teljesítésének a napján ne a fő számlavezető rendszerben, hanem egy előtét rendszerben kerüljön sor. 2018.01.18
A/25. Lesz-e lehetőség tervezett leállásra az azonnali fizetési szolgáltatás nyújtásánál? Az MNBr. 6. § (3) bekezdése alapján arra lesz lehetőség, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója indokolt esetben az azonnali átutalási megbízás benyújthatóságát naptári évenként összességében legfeljebb 24 óra karbantartási szünet útján korlátozza, azzal a feltétellel, hogy erre a korlátozásra csak a legalacsonyabb forgalmi időszakban kerülhet sor és erről az ügyfeleket előzetesen tájékoztatni kell. 2018.01.18
A/26 Az ügyfél hitelkártya számlája javára érkező azonnali forint átutalások jóváírását mikor kell teljesíteni, azaz a hétvégén vagy az éjszaka beérkező azonnali átutalások összegét elegendő-e az egyéb fizetési műveletek teljesítésére meghatározott munkanapon (a hétvégét követő első munkanapi vagy az éjszakát követő munkanapi nyitáskor) feldolgozni? Az ügyfél hitelkártya számlája, amely az ügyfél hitelkártya kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatójával szembeni hiteltartozásának a nyilvántartására szolgál, nem minősül fizetési számlának, ezért a hitelkártya számla javára  beérkező jóváírásokra nem vonatkozik az MNBr. 21. § (1) és (2) bekezdésében, a fizetési számlák tekintetében előírt haladéktalan jóváírási, illetve rendelkezésre bocsátási kötelezettség, így a hitelszámla javára beérkező jóváírások (hiteltörlesztések) feldolgozását (könyvelését) a hitelszámlák vonatkozásában megállapított munkanapi rend szerint lehet teljesíteni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6: 42. §-ában foglaltakra, amelyek értelmében a hiteltörlesztés megtörténte tényleges könyvelésének az időpontjától függetlenül a hitelkártya birtokos ügyfél akkor tett eleget hiteltörlesztési kötelezettségének, amikor  az általa a hitelkártya számla javára indított azonnali átutalás tekintetében a GIRO-n belüli kiegyenlítés megtörtént, azaz az azonnali átutalás összege jóváírásra került a hitelkártyát kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató GIRO által vezetett teljesítési számláján. 2018.02.13
A/27 Milyen megkülönböztetéssel kell majd az IG2-be küldeni azon 10 millió Ft alatti átutalásokat (pl. kötegelten benyújtott vállalati átutalások, terhelési nappal ellátott átutalási megbízások), amelyek nem esnek az azonnali teljesítési kötelezettség alá, annak érdekében, hogy az IG2 ne utasítsa el az ezen típusú átutalásokat? Ilyen megkülönböztetést nem kell alkalmazni. Azt, hogy egy fizetési megbízás azonnali teljesítési kötelezettség alá tartozott-e és ha igen, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója azt az azonnali átutalás jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelően teljesítette-e, az MNB hatósági ellenőrzési feladatkörében vizsgálja a pénzforgalmi szolgáltatóknál. A pénzforgalmi szolgáltatónak ugyanakkor lehetősége lesz arra, hogy az azonnalinak nem minősülő átutalási megbízást is az azonnali fizetési rendszerbe küldje be. Az ilyen átutalási megbízások esetében  a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának nem az MNBr. 17. § (3) bekezdésében előírt, a fizetési megbízás átvételétől számított 5 másodpercen belüli, hanem változatlanul a 17. § (2) bekezdésében meghatározott 4 órán belüli teljesítési határidőre vonatkozó előírásnak kell megfelelnie.  2018.04.05
A/28 A likviditás fenntartása és folyamatos biztosítása érdekében rögzítheti-e a pénzforgalmi szolgáltató az ügyféllel kötött keretszerződésében azt, hogy az azonnali átutalási megbízást az MNBr.-ben előírt időtartamban és teljesítési határidővel (5 mp) csak meghatározott napi tranzakciós összeg erejéig teljesíti, és az így megállapított összeghatár elérését követően beadott azonnali átutalási megbízásokat, a nem az azonnali átutalási megbízásra meghatározott általános teljesítési határidők szerint teljesíti? Az azonnali átutalás MNBr.-ben meghatározott teljesítési szabályai a fizető fél forintban vezetett fizetési számlája terhére belföldi  pénzforgalmi szolgáltatónál benyújtott,  legfeljebb 10 millió Ft-ot elérő, manuális beavatkozást nem igénylő egyedi forintátutalási megbízásokra vonatkoznak, ideértve a fogyasztónak minősülő fizető fél által kötegelten benyújtott átutalási megbízásokat is. Ez azt jelenti, hogy a benyújtás üzenetformátumától, gyakoriságától, adott időszak alatti összértékétől függetlenül az átutalási megbízás MNBr. 7. § (4) bekezdésében meghatározott átvételétől - tehát attól az időponttól, amikor a fizetési megbízás a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett és a hitelesítés megtörtént - számított legfeljebb 5 másodperc alatt kell teljesíteni az ezen követelményeknek megfelelő fizetési megbízásokat. Ezért a likviditás fenntartása és folyamatos biztosítása érdekében sem lehetséges az ügyféllel kötött keretszerződésben rögzíteni, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az azonnali átutalási megbízást az MNBr.-ben előírt időtartamban és teljesítési határidővel (5 mp) csak meghatározott napi tranzakciós összeg erejéig teljesíti, és az így megállapított összeghatár elérését követően beadott azonnali átutalási megbízásokat a nem az azonnali átutalási megbízásra meghatározott általános teljesítési határidők szerint teljesíti. Amennyiben tehát valamilyen okból az azonnali teljesítési kötelezettség alá tartozó tranzakciókat nem teljesíti a pénzforgalmi szolgáltató az azonnali teljesítési szabályok szerint, azokat más módon sem teljesítheti. 2018.04.05
A/29 Kell-e alkalmazni az  MNBr. azonnali fizetési szolgáltatásra vonatkozó szabályait az ügyfél részére vezetett megtakarítási számlák  esetében, amelyek nem az ügyfél fizetési forgalmának a lebonyolítására szolgálnak, hanem az ügyfél lekötött betétszámlájaként funkcionálnak?  Az MNBr. azonnali fizetési szolgáltatásra vonatkozó szabályait csak az ügyfél részére pénzforgalmi szolgáltatás keretében vezetett, a Pft. 2. § 8. pontja szerinti forint fizetési számlák esetében kell alkalmazni, az ügyfél megtakarítási célú, lekötött betétszámlája terhére vagy javára szóló fizetési műveletek esetében viszont nem, mert ez utóbbi számla vezetése nem a Hpt. 3.§ (1) bekezdés d) pontja alatti pénzforgalmi szolgáltatás nyújtás körébe tartozik, hanem a Hpt. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása" pénzügyi szolgáltatásnak minősül. 2018.04.05
A/30. A visszaélésekkel (fraud) és pénzmosással (AML) kapcsolatos ellenőrzési feladatokat az időbélyeg elhelyezése előtt vagy után kell elvégezniük a pénzforgalmi szolgáltatóknak, azaz beleszámítanak-e ezek a tevékenységek az 5 másodperces időhatárba? Az MNBr. 7. § (4) bekezdése alapján az időbélyeg elhelyezésének, amely a fizetési megbízás MNBr. 7. § (8) bekezdése szerinti átvételi idejének a rögzítésére szolgál, két feltétele van, az, hogy a fizetési megbízás beérkezzen a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához és az ügyfélhitelesítés megtörténjen. Ebből következően előfordulhat olyan folyamatmodell, amiben a pénzforgalmi szolgáltató már az időbélyeg elhelyezése előtt megkezdi a különböző ellenőrzések (többek között fraud és AML) lefuttatását. 2018.06.13
A/31. Amennyiben egy azonnali átutalási megbízás teljesítése sikertelen (pl. fedezethiány vagy technikai hiba miatt), az a fizetési megbízás később beküldhető-e újra automatikusan az azonnali fizetési rendszerbe vagy automatikusan átkerül az IG2 elszámolási rendszerbe?  A valamilyen okból nem teljesíthető azonnali átutalási megbízást haladéktalanul vissza kell utasítani, és az erről szóló értesítést a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, a visszautasítás okának közlésével (hacsak ezt jogszabály nem tiltja) haladéktalanul meg kell küldenie a fizető fél részére [lásd MNBr. 9. § (9) bekezdését és 35. § (7) bekezdését]. Amennyiben a visszautasításra okot adó tényező elhárul - pl. fedezethiányos azonnali átutalási megbízás visszautasítása esetében a fizető fél megfelelő fedezetet biztosít -, természetesen nincs akadálya annak, hogy a fizető fél a fizetési megbízást még a visszautasítás napján ismételt benyújtsa. Tekintettel arra, hogy az MNBr. 35. § (1) bekezdésének megfelelő azonnali átutalási megbízásról van szó, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója azt kizárólag csak az azonnali fizetési rendszerbe küldheti be, mert csak így biztosítható az MNBr. 17. § (3) bekezdésében előírt 5 másodperces teljesítési határidő. Azonban annak sincs akadálya, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a visszautasítással egyidejűleg egy következő munkanapi teljesítést felajánljon, mely esetben már terhelési nappal ellátott fizetési megbízásról van szó, amely az MNBr. 35. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem minősül azonnali átutalásnak, így az IG2 elszámolási rendszer útján is teljesíthető.  2018.06.13
A/32. Milyen, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója részéről elvégzendő szűrési, ellenőrzési és egyéb feladatoknak kell beleférniük az azonnali átutalási megbízás teljesítésére előírt legfeljebb  5 másodperces időintervallumba? A fizető fél szolgáltatója oldalán számos módon kialakíthatóak a tranzakciófeldolgozási folyamatok, ezek pedig befolyásolják, hogy pontosan milyen tevékenységek tartoznak bele egy pénzforgalmi szolgáltatónál a teljesítési határidőbe. Alapesetben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a legfeljebb 5 másodpercen belül el kell végeznie a fedezetellenőrzést, a pénzmosás vagy visszaélés gyanús fizetési megbízások kiszűrését, a fogyasztók által benyújtott kötegek szétbontását, a kedvezményezett másodlagos számlaazonosítójának használata esetén a központi adatbázisból a kedvezményezett nevének és pénzforgalmi jelzőszámának a lekérdezését, továbbá, ha a kedvezményezett fizetési számláját más pénzforgalmi szolgáltató vezeti, a megfelelő üzenet generálásával az azonnali átutalási megbízás azonnali fizetési rendszerbe való továbbítását, oly módon, hogy az 5 másodpercbe beleférjen a rendszeren belüli kiegyenlítés megtörténte is. 2018.06.13
A/33. Mi a teendő abban az esetben, ha a telekommunikációs csatornák nem működnek, így az ügyfelek tájékoztatása sem lehetséges az elvárt határidőn belül? Lásd az A/17 választ.
A pénzforgalmi szolgáltatónak ilyen esetekben a BCP eljárás szerint kell intézkednie az ügyfelek mielőbbi tájékoztatása érdekében. Az előírt teljesítési határidők csak a banki értesítés kiküldésének időpontjára vonatkoznak, az üzenet ügyfélhez történő megérkezésének idejére vonatkozóan nincsenek előírások.
2018.06.13
A/34. Az 5 másodperces teljesítési határidő vonatkozik-e az olyan azonnali átutalási megbízásokra, amelyek pénzmosás (AML) gyanúja miatt fennakadnak a pénzforgalmi szolgáltató szűrőrendszerén és emiatt a  kezelésük további, rendszerint manuális kivizsgálást tesz szükségessé? Hogyan kell kezelni az ily módon kiszűrt fizetési megbízásokat? Azoknak az azonnali átutalási  megbízásoknak az esetében, amelyek pénzmosás (AML) gyanúja miatt fennakadnak a pénzforgalmi szolgáltató automatikus szűrőrendszerén, a szükségessé váló további vizsgálatokat már nem kell az 5 másodperc alatt elvégezni, hanem a továbbiakban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (Pmt.)  foglaltak szerint (felfüggesztés, az ügyfél értesítésének a tilalma, stb.) kell eljárni.  2018.06.13
A/35. A visszaélés gyanús azonnali átutalási megbízások kiszűrése érdekében milyen fraud ellenőrzési feladatokat kell a pénzforgalmi szolgáltatóknak elvégezniük?  A visszaélés gyanús fizetési megbízások kiszűrésére szolgáló "fraud monitoring" rendszert a pénzforgalmi szolgáltatóknak saját maguknak kell kifejlesztenük. Ehhez szempontokat, illetve elvárásokat az interneten keresztül nyújtott pénzügyi szolgáltatások biztonságáról szóló 15/2015. számú MNB ajánlás -  különöen annak 3. Tranzakciók figyelemmel kísérése c. része  – tartalmaz.

https://www.mnb.hu/letoltes/a-magyar-nemzeti-bank-15-2015-szamu-ajanlasa-az-interneten-keresztul-nyujtott-penzugyi-szolgaltatasok-biztonsagarol.pdf
 
2018.06.13
A/36. Az 5 másodperces teljesítési határidő vonatkozik-e az olyan azonnali átutalási megbízásokra, amelyek visszaélés gyanúja miatt fennakadnak a pénzforgalmi szolgáltató fraud monitoring rendszerén és hogyan kell kezelni az ilyen módon kiszűrt fizetési megbízásokat? Azoknak az azonnali átutalási megbízásoknak az esetében, amelyek visszaélés gyanúja miatt fennakadnak a pénzforgalmi szolgáltató fraud monitoring rendszerén, figyelemmel kell lenni arra, hogy az MNBr. 35. § (4) bekezdése értelmében az azonnali átutalási megbízás visszautasításra kerül abban az esetben, ha az  átvétel MNBr.7. § (8) bekezdése szerint rögzített  időpontjától eltelt időtartam a 20 másodpercet meghaladja. Ezért, amennyiben a további vizsgálatok elvégzésének időigénye miatt nem biztosítható a fizetési művelet ezen időtartamon belüli teljesítése, beleértve az azonnali fizetési rendszeren belüli kiegyenlítést is, a fizetési megbízást a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának vissza kell utasítania.  2018.06.13
A/37. Az erős ügyfélhitelesítés alkalmazásával megadott fizetési megbízás visszautasítható-e visszaélés (fraud) gyanúja esetén? Erős ügyfélhitelesítés alkalmazása nem zárja ki a visszaélés (fraud) lehetőségét, ezért a pénzforgalmi szolgáltatónak a visszaélés gyanújára okot adó körülményeket mérlegelve kell döntenie, hogy a fizetési megbízás teljesítését azonnal visszautasítja-e vagy további vizsgálatot végez, figyelemmel az MNBr. 35. § (4) bekezdésében foglaltakra is, bővebben lásd az A36 válaszban.   2018.06.13
A/38. Jóváíráskor EGT-állam pénznemére történő konverziót igénylő azonnali átutalás esetében van-e lehetőség arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltató  az MNBr. 21. § (2) bekezdésében szabályozott haladéktalan jóváírási kötelezettsége teljesítésekor alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyammal végezze el a fizetési művelet később történő könyvelését, ha ebben a pénzforgalmi keretszerződésben megállapodott az ügyfelével?   A devizaszámla javára érkező azonnali forint átutalások jóváírásának MNBr.-ben foglalt szabályait az A/3. pont részletezi.
Az MNBr.  21. § (1) bekezdése szerint a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltatónak a saját számláján történt jóváírást követően haladéktalanul oly módon kell jóváírnia a kedvezményezett fizetési számláján, hogy azzal a kedvezményezett azonnal rendelkezni is tudjon. Azonnali átutalás esetében e követelményt akkor teljesíti a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, ha a 21. § (2) bekezdés a) – c) pontjában foglalt három feltételt haladéktalanul teljesíti, részletesebben lásd az A/8. pont alatt.
E három feltétel együttes alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az esetleg napokkal későbbi könyvelést eltérő árfolyammal végezze el, mint amilyen árfolyam alkalmazásával a fizetési művelet összegét a kedvezményezett rendelkezésére bocsátotta és a kedvezményezett vele szembeni követelését visszavonhatatlanul megemelte. 
Az MNBr. 21. §-ában foglalt rendelkezések kogens szabályok, attól a pénzforgalmi szolgáltató és ügyfele eltérően nem állapodhat meg. Az MNBr. ezen rendelkezései a PSD2 87. cikk (2)  bekezdésében foglalt előírásokon alapulnak, a PSD2 82. cikk (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a 87. cikkben foglaltak tekintetében a felek eltérően nem rendelkezhetnek.
2018.06.13
A/39. Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál történik, kikötheti-e a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató, hogy a fizető fél nem indíthat azonnali átutalást a kedvezményezett devizaszámlája javára, hanem csak devizaátutalási megbízást nyújthat be. Nem köthető ki, mert az MNBr. 35. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő fizetési megbízást, tehát ha azt a fizető fél - többek között - a forintban vezetett fizetési számlája terhére adja meg és összege legfeljebb 10 millió Ft, a pénzforgalmi szolgáltatónak azonnali átutalási megbízásként, az azonnali átutalás MNBr.-ben rögzített szabályai szerint kell kezelnie. 2018.06.13
A/40. Cashpool szolgáltatás esetében a cashpool körébe tartozó fizetési számlák záró egyenlegének a megképzését és ennek alapján  az egyenlegeknek a cashpool főszámlájára történő átvezetését is 24:00 órakor kell elvégezni vagy ezekre a cashpoolon belüli műveletekre korábbi záró időpont is megállapítható?     A Hpt. 6. § (4) bekezdés n) pontja alapján nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak "az anyavállalat és leányvállalata vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt". Ennek megfelelően, ha a pénzforgalmi szolgáltató által nyújtott cashpool szolgáltatás az idézett kivételi szabálynak megfelel, az MNBr. előírásait a cashpoolon belüli fizetési műveletek tekintetében, beleértve a cashpoolon belüli fizetési számlák napvégi zárási és az egyenlegek főszámlára történő átvezetési időpontjának a megállapítását is, nem kell alkalmazni, ez a pénzforgalmi szolgáltató és a cashpoolban résztvevő számlatulajdonos ügyfelek megállapodásának a kérdése. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a cashpoolba tartozó számlatulajonosok és a cashpoolon kívüli harmadik felek közötti fizetési műveletek lebonyolítása már pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül, így ezek tekintetében meg kell felelni az MNBr. vonatkozó szabályainak. Így - többek között - a cashpoolon belüli korábbi zárás után, de az azonnali átutalás esetében előírt 24:00 órai zárás előtt a cashpoolba tartozó fizetési számlák javára beérkező, a cashpoolon kívüli fizető felek által indított azonnali átutalások összegének értéknapozását és jóváírását az MNBr. 20. § (2) bekezdésében és 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.  
 
2018.06.13
A/41. A nem EGT-állam pénznemében vezetett fizetési számla javára érkező azonnali átutalás összegét milyen értéknappal és mikor kell jóváíráni a kedvezményezett fizetési számláján?   Az MNBr. 20. § (2) bekezdése szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója nem alkalmazhat későbbi jóváírási értéknapot a kedvezményezett fizetési számláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegét a saját számláján jóváírták, mely rendelkezést a 26. § (3) bekezdése értelmében a nem EGT-állam pénznemében teljesítendő fizetési műveletek esetében is alkalmazni kell. A kedvezményezett nem EGT-pénznemben vezetett fizetési számláján alkalmazandó - a kamatszámítás szempontjából irányadó -  jóváírási értéknap tehát megegyezik az azonnali fizetési rendszeren belüli kiegyenlítés munkanapjával. Ugyanakkor ilyen esetben az MNBr. 26. § (5) bekezdésének megfelelően, a kedvezményezett fizetési számláján a 21. § (1) bekezdése szerinti jóváírást - azonnali átutalás esetében a 21. § (2) bekezdésében megengedett módon - két munkanappal később lehet teljesíteni. Mindezek alapján tehát,  amennyiben egy nem EGT-állam pénznemében vezetett (pl. USD) fizetési számla javára pl. egy  hétfői napon érkezik meg a fizetési művelet összege (vagyis 10 millió forint alatti forint összeg), amely összeget a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a saját számláján (vagyis a GIRO által vezetett teljesítési számláján) már az említett hétfői napon jóváírtak, úgy - figyelemmel a fentiekben ismertetett rendelkezésekre - hétfői értéknappal, de legkésőbb szerdáig szükséges azt a kedveményezett fizetési számláján jóváírni. 2018.06.13
A/42. A Tpt. szerinti ügyfélszámla javára beérkező jóváírásokat milyen értéknappal kell teljesíteni?  Mint ahogyan az A/1 és A/2 válaszban rögzítésre került, a Tpt. 5.§ (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák nem minősülnek a Pft. szerinti fizetési számlának, mert az ügyfélszámlák vezetése  nem pénzforgalmi szolgáltatás keretében, hanem a Bszt. 5. § (2) bekezdése szerint befektetési szolgáltatási tevékenység keretében történik. Ennek megfelelően az ügyfélszámlák tekintetében az MNBr. rendelkezéseit nem kell alkalmazni, így az MNBr. haladéktalan jóváírásra és értéknapozásra vonatkozó szabályait sem, ezen számlák tekintetében a felek megállapodásán felül egyéb, nem pénzforgalmi jogszabályok irányadóak a kamatszámítás szempontjából. Ugyanakkor ismételten felhívjuk a figyelmet  a Tpt. 148. §-ában foglaltakra, amelyek szerint a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat - az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján - az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja. Ebben az esetben természetesen a fizetési számlának minősülő bankszámlát érintő pénzforgalmat a pénzforgalmi jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell lebonyolítani, tehát az azonnali átutalás összegét az MNBr. 20. § (2) bekezdésének megfelelően, az azonnali fizetési rendszerben megtörtént kiegyenlítés munkanapjának megfelelő értéknappal, a 21. § (2) bekezdésében foglalt módon haladéktalanul jóvá kell írni a kedvezményezett fizetési számláján.  2018.06.13
A/43. Ha a fedezetlen hatósági átutalás esetében a sorban állás utolsó napja szombatra esik és ezen a napon az azonnali átutalási rendszer útján fedezet érkezik a fizető fél fizetési számlájára, azt a hatósági átutalási megbízás teljesítésére kell-e fordítani?  A Pft. 62. § (3) bekezdése értelmében a hatósági átutalás teljesítése megelőzi az egyéb fizetési műveletek teljesítését. Ezért, ha a sorban állás utolsó napja olyan napra, pl. szombatra esik - amely napon a hatósági átutalás teljesítéséhez az elszámolást végző fizetési rendszer (IG1) nincs nyitva -, és ezen a napon azonnali átutalás érkezik a hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizető fél fizetési számlája javára, a jóváírt összeget elsődlegesen részben vagy egészben a hatósági átutalási megbízás teljesítésére kell fordítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hatósági átutalás teljesítéséhez szükséges fedezetet el kell különíteni a fizető fél fizetési számláján, függetlenül attól,  hogy a tényleges teljesítésre csak a hatósági átutalás elszámolását végző fizetési rendszer  (IG1) első nyitvatartási napján fog sor kerülni. A fizető fél azonnali átutalási megbízásait csak a fedezet elkülönítés után még fennmaradó összeg terhére lehet teljesíteni.   2018.06.13
A/44. Ha az azonnali átutalásra a kedvezményezett által indított fizetési kérelem alapján kerül sor, a kedvezményezett részére küldendő számlakivonaton fel kell-e tüntetni a fizetési kérelem azonosítóját, továbbá a kivonaton tájékoztatni kell-e a kedvezményezettet arról, ha a fizetési kérelme nem teljesült? A kedvezményezett részére adandó utólagos tájékoztatás kötelező adattartalmát a Pft. 26. § (1) bekezdése határozza meg, amelyek között nevesítetten nem szerepel a fizetési kérelem azonosítója, valamint a nem teljesült fizetési kérelemre vonatkozó információ. Azonban, ha a fizetési kérelem alapján indított azonnali átutalási megbízás Közlemény rovatában a fizető fél feltünteti a fizetési kérelem azonosítóját, a Pft. 26. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a fizetési művelettel továbbított információként azt is fel kell tüntetni az utólagos tájékoztatásul szolgáló számlakivonatban.
Az MNBr. 36. § (5) bekezdése szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának csak az általa visszautasított, valamint a (9) bekezdés alapján a fizető fél  pénzforgalmi szolgáltatója által visszautasított fizetési kérelemről kell tájékoztatnia a kedvezményezettet, ezt viszont haladéktalanul meg kell tennie.   
2018.06.13
A/45. A fizetési megbízásban megadott kedvezmémyezetti számla milyensége (pl. lakástakarékpénztári előtakarékossági számla, kincstári számla) meghatározza-e, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltzatójának az adott fizetési megbízást azonnali átutalási megbízásként kell-e kezelnie vagy az IG2 útján lehet-e teljesíteni?  Ha a fizető fél által benyújtott átutalási megbízás az MNBr. 35. § (1) - (2) bekezdésében megadott kritériumoknak megfelel, akkor a megbízás azonnali átutalási megbízásnak minősül, és azt a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az azonnali átutalás MNBr.-ben meghatározott szabályai szerint kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett számlája a Pft. 2. § 8. pontja szerinti fizetési számla-e vagy sem, az MNBr. hivatkozott rendelkezése szerint ugyanis a  kedvezményezetti számla milyensége nem befolyásolja a azonnali átutalási megbízássá való minősítést. 2018.06.13
A/46. Az MNBr. 6. § (3) bekezdésében éves szinten megengedett maximálisan 24 órás karbantartási szünetet ügyfélcsoportonkénti (lakosság és vállalat) bontásban lehet-e alkalmazni? Az MNBr. 6. § (3) bekezdésében a fizető fél részére megengedett, éves szinten legfeljebb 24 órát kitevő karbantartási szünet a tervezett karbantartások idejére vonatkozik, amikor az ügyfeleknek semmilyen benyújtási mód sem áll rendelkezésre azonnali átutalási megbízásaik megadásához. Az MNBr. nem tervezett leállást, szolgáltatáskiesést nem engedélyez a pénzforgalmi szolgáltatók számára. Amennyiben bármely (akár lakossági, akár vállalati) ügyfél számára egyáltalán nem áll rendelkezésre benyújtási csatorna azonnali átutalási megbízásaik megadásához, akkor az az időszak beleszámít az éves szinten rendelkezésre álló 24 órás karbantartási időbe. Ha ez az időtartam meghaladja a 24 órát, akkor az szolgáltatáskiesésnek minősül és a pénzforgalmi szolgáltató nem felel meg a jogszabályi előírásoknak (lásd A/17. alatti választ is). 2018.06.13
A/47. Amennyiben ügyfélcsoportonként több elektronikus csatorna áll az ügyfelek rendelkezésére az azonnali átutalási megbízásaik benyújtására és közülük legalább egy csatorna működik, amelyen az ügyfeleknek elvi lehetőségük van az azonnali átutalási megbízás benyújtására, a többi csatorna leállása szolgáltatáskiesésnek minősül-e?     Az MNBr. 6. § (3) bekezdésében a fizető fél részére megengedett, éves szinten legfeljebb 24 órát kitevő karbantartási szünetek a tervezett karbantartások idejére vonatkoznak, amikor az ügyfeleknek semmilyen benyújtási mód sem áll rendelkezésre azonnali átutalási megbízásaik megadásához. Amennyiben azonban legalább egy benyújtási csatorna elérhető az ügyfelek számára azonnali átutalási megbízásaik megadásához, akkor az nem tekinthető szolgáltatáskiesésnek, ezért a többi benyújtási csatorna leállásának az ideje nem számít bele az MNBr. által engedélyezett karbantartási szünetbe. 2018.06.13
A/48. Egy belföldi pénzforgalmi szolgáltató által vezetett forint fizetési számla terhére kezdeményezett belföldi forint átutalás azonnali átutalásnak minősül-e, ha a fizetési megbízást a fizető fél egy fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó külföldi pénzforgalmi szolgáltatón keresztül, MT101  SWIFT üzenetben kezdeményezte? Az MNBr. hatálya - a Hpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban - csak a Magyarország területén végzett pénzforgalmi szolgáltatásra terjed ki, ezért a  fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó külföldi pénzforgalmi szolgáltató, mivel a fizető fél részére külföldön nyújt pénzforgalmi szolgáltatást,  nem  tartozik a hatálya alá, így nem vonatkoznak rá az MNBr. szabályai.
A fizető fél belföldi számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának azonban a külföldi fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató útján beérkezett  fizetési megbízás teljesítése tekintetében eleget kell tennie az MNBr. előírásainak, beleértve a teljesítési határidőket is. Ilyen esetben a teljesítési határidők számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének az az időpont számít, amikor a fizetési megbízás a fizető fél  fizetési láncban lévő első belföldi pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett. Amennyiben a forint átutalási megbízás megfelel az MNBr. 35. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, azt azonnali átutalási megbízásként kell kezelni, a teljesítés szempontjából tehát az MNBr. 17. § (3) bekezdésében foglalt 5 másodperces szabály vonatkozik rá. Ha a forint átutalási megbízás nem felel meg az MNBr. 35. § (1) bekezdésében rögzített feltételeknek, akkor azt az  MNBr. 17. § (2) bekezdésében foglalt 4 órás szabály szerint kell teljesíteni.  
2018.06.13
A/49. Az azonnali átutalással kapcsolatban lesznek-e és ha igen, milyen adattartalmú és gyakoriságú új adatszolgáltatási kötelezettségek? A pénzforgalmi szolgáltatók által jelentendő adatok körét az MNB a szokásos módon adatszolgáltatási rendelet keretében fogja meghatározni, aminek tartalma a megszokottak szerint előzetesen egyeztetésre kerül az adatszolgáltatókkal is. 2018.06.13
A/50. Az azonnali átutalás szabályai vonatkoznak a csoportos átutalási megbízásokra is?  Nem, mert az MNBr. 35. § (1) bekezdés felvezető szövege szerint azonnali átutalási megbízásnak csak az egyedi, forint összegre szóló átutalási megbízás minősül.  2018.06.13
A/51. Lesz-e jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy az azonnali átutalás teljesítésében résztvevő egyes szereplők  között hogyan oszlik meg az azonnali átutalás teljesítésére előírt legfeljebb 5 másodperces idő? Az MNB - a 4 órás szabályhoz hasonlóan - az azonnali átutalások esetében sem fogja szabályozni, hogy a jogszabályban meghatározott feldolgozási időből az egyes érintett szereplőknek mekkora rész jut. A pénzforgalmi szolgáltatók felelőssége, hogy úgy alakítsák ki rendszereiket és kössenek szolgáltatási szerződéseket, ami lehetővé teszi a jogszabályi követelményeknek történő megfelelést.  2018.06.13
A/52. A beadott fizetési megbízás sikertelen végrehajtása esetén mik a betartandó feldolgozási időkorlátok? Amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által a GIRO felé továbbított tranzakcióra nem érkezik visszajelzés az időbélyegtől számított 20+5 másodperces időkorlát (time-out + visszajelzés ideje) leteltével, akkor a kezdeményező pénzforgalmi szolgáltatónak egészen addig fent kell tartania a küldött összeg zárolását vagy terhelését a fizető fél fizetési számláján, amíg egyértelmű pozitív vagy negatív visszajelzést nem kap a tranzakció teljesüléséről. A visszajelzés kérésére elsősorban a szabványos kivizsgálási folyamat szolgál majd. Amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a tranzakció GIRO felé történt továbbítása után bármikor negatív visszajelzést kap, akkor haladéktalanul fel kell oldania a küldött összeg zárolását, illetve a terhelt összeget jóvá kell írni a fizető fél fizetési számláján és a tranzakció sikertelenségéről haladéktalanul értesítenie kell ügyfelét. 2018.06.13
A/53. Van-e valamilyen elvárás arra, hogy az átutalások legalább hány százalékát kell 5 másodpercen belül teljesíteni?  Minden, az MNBr 35. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fizetési megbízás azonnali átutalási megbízásnak minősül, ezért ezen megbízásokat  az MNBr. 17. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően, a 7. § (4) bekezdés szerinti átvételüktől számított 5 másodpercen belül kivétel nélkül teljesíteni kell.   2018.06.13
A/54. Amennyiben egy rendszertag tudja, hogy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója nem érhető el az azonnali rendszerben (pl. technikai hiba miatt), akkor is el kell küldenie felé a tranzakciót? A pénzforgalmi szolgáltatóknak minden esetben meg kell kísérelniük az átvett azonnali átutalási megbízások teljesítését, függetlenül attól, hogy egyébként más forrásból úgy értesültek, hogy a kedvezményezetti oldalon ezek jóváírása technikai okok miatt nem lehetséges. 2018.06.13
A/55. Hogyan fogja tudni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, hogy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója fogad-e 10 millió forint feletti azonnali átutalásokat is? Ezzel kapcsolatban az MNBr. nem fogalmaz meg követelményeket, a pénzforgalmi szolgáltatók igényei alapján azonban kialakítható egy központi nyilvántartás az azonnali rendszerben kedvezményezettként 10 millió forint feletti átutalásokat fogadó pénzforgalmi szolgáltatókról.  2018.06.13
A/56. Lehetséges adott napon belül egy későbbi teljesítési időpontra befogadni az azonnali  átutalási megbízás MNBr.-ben meghatározott feltételeinek megfelelő fizetési megbízást? Az MNBr. 35. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő átutalások esetében kötelező az azonnali feldolgozás, mert az MNBr. 17. § (3) bekezdése alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az azonnali átutalási megbízásokat a 7. § (4) bekezdés szerinti átvételüket követően 5 másodpercen belül teljesíteni kell, így ezeket a fizetési megbízásokat nem lehet adott napon belül későbbi teljesítési időpontra befogadni. 2018.06.13
A/57. Abban az esetben, ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az MNBr. alapján azonnalinak nem minősülő átutalási megbízást, amelynek teljesítési határideje négy óra,  az azonnali fizetési rendszerbe küldi be, van-e lehetőség a fizetési rendszerbe való beküldés előtt új időpecsét alkalmazására annak érdekében, hogy a 20 másodperces szabály alapján a fizetési megbízás ne kerüljön visszautasításra? Ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az MNBr. 35. § (1) bekezdése alapján azonnalinak nem minősülő átutalási megbízást küld be az azonnali fizetési rendszerbe, nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a fizetési rendszerbe való beküldés előtt új időbélyegzőt alkalmazzon. Az ilyen fizetési megbízások esetében az MNBr. 7. § (7) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltatónak a fizetési megbízás beérkezésekor óra, perc pontossággal mindenképpen rögzítenie kell a fizetési megbízás beérkezésének az időpontját.  A gyakorlatban tehát az ilyen átutalási megbízások esetében két időpont kerül rögzítésre: a fizetési megbízás beérkezésének a valós időpontja, a jogszabály alapján érvényes teljesítési határidő szempontjából ez a beérkezési időpont lesz az irányadó, az azonnali fizetési rendszerbe küldés előtt pedig egy új időpont, amelynek célja kizárólag az MNBr. 35. § (4) bekezdése szerinti, 20 másodperces szabály miatti visszautasítás elkerülése. Ez nem módosítja a fizetési rendszer üzenetszabványaiban meghatározott kitöltési előírásokat. 2018.06.13
A/58. Ha a munkáltató a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójával történt megállapodás alapján a bérkifizetéseket csoportos átutalással teljesíti, de adott esetben a csoportos átutalási file mindössze egy tételt tartalmaz, ezt a fizetési megbízást változatlanul csoportos átutalásként lehet kezelni vagy átminősül egyedi átutalási megbízássá, amelyre már az azonnali átutalás szabályai vonatkoznak?  Ha a fizető fél a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójával azonos jogcímű (pl. bér) kifizetések lebonyolítására az MNBr. 32. §-a szerinti csoportos átutalási megbízás alkalmazásáról állapodott meg, az ezen megállapodás keretében benyújtott fizetési megbízás akkor is csoportos átutalási megbízásnak fog minősülni, ha adott esetben a csoportos átutalási file mindössze egyetlen tételt tartalmaz. Ezért az ilyen fizetési megbízást nem szükséges az azonnali átutalás szabályai szerint kezelni.  2018.06.13
A/59 Amennyiben a számlatulajdonos két (vagy több) személyt nevezett meg rendelkezésre jogosultnak azzal, hogy a számla felett kizárólag együtt rendelkezhetnek (pl. fizetési megbízást adhatnak a fizetési számla terhére), akkor ezen együttes rendelkezési jogosultság a másodlagos azonosítók bejelentésére, módosítására, illetve törlésére is vonatkozik-e? A rendelkezésre jogosult definíciója az MNB rendelet 2. § (1) bekezdés 6. pontjában került meghatározásra, amely szerint a  rendelkezésre jogosult „a számlatulajdonos, a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy, valamint a számla feletti rendelkezésre általuk feljogosított más személy”, továbbá az MNBr. 2. § (1) bekezdés 12. pontja szerint „a másodlagos számlaazonosító a rendelkezésre jogosult által a számlatulajdonos fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján a központi adatbázist működtető szervezet részére megadott egyedi azonosító, amely a számlatulajdonos fizetési számlája  egyértelmű azonosítására szolgál”. Az MNBr. 4. § (1) bekezdése pedig úgy szabályoz, hogy a rendelkezésre jogosult – amennyiben a számlatulajdonos eltérően nem rendelkezik – másodlagos számlaazonosítót rendelhet hozzá a fizetési számlához, valamint törölheti vagy módosíthatja a már hozzárendelet azonosítót.

A fentiek alapján az MNBr. vonatkozásában a fizetési számla feletti rendelkezésre jogosultaknak több csoportja került meghatározásra:
- A rendelkezésre jogosultak első csoportja, a jogszabályban meghatározott képviseleti joggal felhatalmazottak esetében, mivel a képviselet szabályait jogszabály határozza meg, így az MNBr. nem állapíthat meg eltérő szabályokat, továbbá mivel a képviselet része a számlatulajdonos nevében való nyilatkozattétel, ideértve a másodlagos azonosítóval kapcsolatos nyilatkozatot is, így álláspontunk szerint ezen rendelkezésre jogosultak kizárólag a képviseleti jogkörükkel azonos jogkörben járhatnak el.
- A rendelkezésre jogosultak másik köre, a számlatulajdonos által a számla feletti rendelkezésre feljogosított személyek esetében a Ptk. 6:396. § (1) bekezdése alapján a fizetési számla feletti rendelkezés a fizetési számla egyenlege feletti rendelkezést jelenti. Véleményünk szerint a számla feletti rendelkezésre feljogosított személyek rendelkezési jogosultság vonatkozásában a jogszabályi képviselőkkel egy tekintet alá esnek, így a felhatalmazásuk korlátaira tekintettel megilleti őket a másodlagos azonosítóval kapcsolatos nyilatkozattétel joga.

A fentiekben részletezettek alapján tehát a másodlagos azonosítók bejelentésének, módosításának, törlésének jogosultsága a jogszabályi képviselet esetén egyértelműen a képviseleti joghoz igazodik, vagyis együttes képviseleti jogosultság esetén a másodlagos azonosító bejelentése, módosítása, törlése is csak együttesen történhet. Ennek analógiájára, a rendelkezésre jogosult is csak a számla feletti rendelkezésre való felhatalmazás keretei között (önálló vagy együttes rendelkezési jog) járhat el.
2018.07.25
A/60 A már megalapított, avagy a jövőben megalapítandó rendelkezési jogosultságoknak – figyelemmel az MNBr. 4. § foglaltakra – része lesz-e automatikusan az a jogosultsága a rendelkezésre jogosultnak, hogy – akár egyedül, akár más valakivel/valakikkel együttesen – rendelkezzen a másodlagos számlaazonosítók bejelentéséről, módosításáról vagy törléséről, vagy arról külön szükséges nyilatkoznia a számlatulajdonosnak, ha ilyen jogosultságot is szeretne alapítani? Álláspontunk szerint a számlatulajdonos nevében jogszabály alapján eljárni jogosultak rendelkezési jogköre mindenkor, (tehát a már betöltött és a jövőbeni tisztségek esetében is) magában foglalja a másodlagos azonosítóval kapcsolatos nyilatkozatok tételének jogát. A hatályos MNBr. értelmében, a számla feletti rendelkezésre jogosult tehet a másodlagos azonosítóval kapcsolatos nyilatkozatokat, ha ezt a számlatulajdonos nem zárja ki az MNBr. 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre jogosultságra vonatkozó bejelentésében.

A fentiek alpján tehát a már korábban bejelentett rendelkezésre jogosultak ezen jogosultsága automatikusan magába foglalja azt is, hogy a rendelkezésre jogosultak bejelnthetnek, módosíthatnak vagy törölhetnek másodlagos azonosítókat, hacsak a fizetési számla tulajdonosa ezt - egy erre vonatkozó rendelkezésével - ki nem zárja.
2018.07.25
A/61 Az MNBr. 14. § (12) bekezdése értelmében a pénzforgalmi szolgáltató az azonnali átutalási megbízás megadása céljából csak olyan adatbeviteli megoldást alkalmazhat, amellyel az azonnali átutalási megbízáshoz szükséges adatokat bárki képes beolvasni, értelmezni és kezelni. Kérdésként merül fel, hogy létrehozásra kerül-e egy egységes nemzeti szabvány egy adott adatbeviteli mód kapcsán, illetve hogyan kerülne megalkotásra, karbantartásra? Az MNBr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja adja meg az adatbeviteli megoldás meghatározását, amely szerint az adatbeviteli megoldás olyan dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi azonnali átutalási megbízás benyújtásához szükséges adatok vagy azok egy részének egy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz történő automatizált eljuttatását. Ezen adatbeviteli megoldásokat az MNBr. 14. § (12) bekezdése értelmében „nyílttá kell tenni”, vagyis bárki számámára olvashatóvá, értelmezhetővé és kezelhetővé. A nyílt adatbeviteli módokra vonatkozó előírás célja, hogy megakadályozza a zárt, egymással párhuzamos, nem átjárható fizetési megoldások létrejöttét az azonnali fizetések esetében. Ez alapján minden szolgáltatónak nyilvánosan elérhetővé kell tennie az általa alkalmazott adatbeviteli mód technikai dokumentációját legalább olyan mértékben, hogy más szolgáltatások fejlesztői azokat fel tudják használni és bármely fizetési megoldással értelmezni lehessen az adott adatbeviteli módot (pl. egy adott azonnali fizetésen alapuló mobilfizetési alkalmazás képes legyen beolvasni egy másik piaci szereplő által nyújtott azonnali fizetési szolgáltatáshoz kapcsolódó kereskedői QR-kódot). Az azonnali fizetés országos projektjén belül működő, kiegészítő szolgáltatásokkal foglalkozó munkacsoport egyeztet a leggyakoribb adatbeviteli megoldások esetén közös szabványok létrehozásáról. Az ezzel kapcsolatos fejleményekről az MNB széles körben tájékoztatja majd a piaci szereplőket. 2018.07.25
A/62 Az 5 másodperces teljesítési határidő vonatkozik-e az olyan azonnali átutalási megbízásokra, amelyek szankciók miatt fennakadnak a pénzforgalmi szolgáltató szűrőrendszerén és emiatt a  kezelésük további, rendszerint manuális kivizsgálást tesz szükségessé? Azokat az azonnali átutalási megbízásokat, amelyek szankciók miatt fennakadnak a pénzforgalmi szolgáltató automatikus szűrőrendszerén, az A/34 válaszban leírtak szerint kell kezelni, tehát a szükségessé váló további vizsgálatokat már nem kell az 5 másodperc alatt elvégezni, hanem a továbbiakban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (Pmt.)  foglaltak szerint (felfüggesztés, az ügyfél értesítésének a tilalma, stb.) kell eljárni. 2018.08.14
A/63 A folyamatosan (0-24 órában) működő telefonos ügyfélszolgálaton ügyintéző által befogadott átutalási megbízások megfelelnek-e az azonnali átutalási megbízás feltételeinek, mivel távközlési eszköz útján nyújtja be a fizető fél és a feldolgozás automata módon történik az átvételt követően. Elfogadható-e az ilyen telefonos ügyfélszolgálat egy olyan csatornának, amin az ügyfélnek lehetősége van benyújtani az azonnali fizetési megbízást? Az MNBr. 35. § (1) bekezdés szerint az azonnali átutalások körébe csak a manuális feldolgozást nem igénylő megbízások tartozhatnak. Mivel ebben az esetben a megbízást ügyintéző fogadja be, és ő rögzíti azt a pénzforgalmi szolgáltató rendszerében, ezért ennél a megoldásnál a pénzforgalmi szolgáltató manuális feldolgozást alkalmaz, azaz ezek az átutalások nem minősülnek azonnali átutalásnak (azonban ettől függetlenül beküldhetőek az azonnali fizetési rendszerbe). Ez a csatorna tehát nem fogadható el az A/47 válaszban leírt, azonnali átutalási megbízás megadására elérhető benyújtási csatornaként. 2018.08.14
A/64 Lehet-e az IG1, illetve az IG2 rendszer működési idején kívül eső időszakban (pl. éjszaka, hétvégén, munkaszüneti napokon) azonnali átutalásként beérkező összeget részben vagy egészben zárolni? Amennyiben igen, és a terhelés nem azonnal történik, milyen értéknapot kell alkalmazni a terhelés során?  Az MNBr. 21. § (2) bekezdése b) pontja értelmében a pénzforgalmi szolgáltató az azonnali fizetési művelet összegét haladéktalanul elérhetővé teszi a kedvezményezett részére oly módon, hogy azzal a kedvezményezett azonnal, teljeskörűen rendelkezni tudjon. Álláspontunk szerint az MNBr. ezen rendelkezése akként értelmezendő, hogy a fizetési művelet összege minden olyan fizetési műveletre és egyéb szolgáltatásra felhasználható, amelyre az adott pénzforgalmi szolgáltató az adott időpontban nyitva tart. Így például – szerződés alapján – hiteltörlesztésre, fizetési kártyás fizetésre vagy bármely más egyéb fizetési műveletre felhasználható az összeg. Az értéknapra, valamint a zárolásra vonatkozó előírásokat az A/8. és az A/24. kérdésre adott válasz részletezi. 2018.10.16
A/65 A pénzmosás gyanús azonnali fizetési megbízások mely jogszabály alapján kerülhetnek visszautasításra? A fizetési megbízás pénzmosás gyanú miatti visszautasítása esetén milyen információ adható meg az ügyfélnek a visszautasítás indokaként? A pénzmosás gyanús fizetési megbízások az MNBr. 9. § (1) bekezdése alapján kerülhetnek visszautasításra, mivel ha a fizetési megbízás a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felel meg, a pénzforgalmi szolgáltató – az MNBr.-ben foglalt kivétellel – a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja. Az MNBr. 9. § (7) bekezdése szerint, ha a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja – törvény eltérő rendelkezése hiányában –, értesíti az ügyfelet a visszautasítás tényéről, továbbá – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – lehetőség szerint a visszautasítás okáról és a visszautasításra okot adó tényszerű hibák helyesbítéséhez szükséges eljárásról. Tekintettel arra, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 54. § (1) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltató nem adhat tájékoztatást az ügyfélnek a pénzmosás vagy pénzmosás gyanús fizetési megbízások kiszűrését szolgáló intézkedésekről, ezáltal a pénzmosás gyanús fizetési megbízások visszautasítása esetén a pénzforgalmi szolgáltató nem adhatja meg az ügyfélnek a visszautasítás indokát, mivel ezen előírás az MNBr. 9 § (7) bekezdésének alkalmazásában „jogszabály eltérő rendelkezésnek” minősül. 2018.10.16
A/66 A csalás gyanús fizetési megbízások esetében milyen jogszabály alapján kerülhetnek visszautasításra a fizetési megbízások? A fizetési megbízás csalás gyanú miatti visszautasítása esetén milyen információ adható meg az ügyfélnek a visszautasítás indokaként? Ha a pénzforgalmi szolgáltató úgy dönt, hogy csalás gyanú miatt visszautasítja a fizetési megbízást, ezt az MNBr. 9. § (6) bekezdése alapján teheti meg, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben vagy az ügyféllel kötött más megállapodásban foglalt feltételeknek meg nem felelő módon kiállított és benyújtott fizetési megbízást visszautasíthatja. Amennyiben tehát a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben rögzítette, hogy a fizetési megbízást csalás gyanú esetén visszautasíthatja, ezt erre a jogszabályhelyre való hivatkozással teheti meg.
A pénzforgalmi szolgáltató tájékoztathatja ügyfelét a fizetési megbízás visszautasításának indokáról az MNBr. 9. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amely szerint, ha a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja – törvény eltérő rendelkezése hiányában –, értesíti az ügyfelet a visszautasítás tényéről, továbbá – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – lehetőség szerint a visszautasítás okáról és a visszautasításra okot adó tényszerű hibák helyesbítéséhez szükséges eljárásról.
2018.10.16
A/67 Az ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltató közötti, fizetési megbízások benyújtására használt csatorna típusa befolyásolja annak megítélését, hogy egy fizetési megbízást az azonnali fizetési szabályok szerint kell feldolgozni? Kizárólag az ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltatója közötti kommunikációs csatorna vagy kommunikációs szolgáltatás típusa alapján nem lehet dönteni arról, hogy egy fizetési megbízás azonnali átutalásnak minősül-e. Így nem lehet meghatározni azt, hogy adott csatornán érkező tranzakciós fájl tartalma abban az esetben is kötegelt megbízásnak számít, ha csak egy megbízást tartalmaz. Arról, hogy egy fizetési megbízást az azonnali fizetési szabályok szerint kell-e feldolgozni, az MNBr. 35. §-ban részletezett feltételek vizsgálata alapján kell dönteni. 2018.10.16
A/68 A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerinti Start-számlák (a továbbiakban: Start törvény) tekintetében kell-e alkalmazni az MNBr. azonnali átutalással kapcsolatos rendelkezéseit? A Start törvény 2. § 5. pontja alapján a Start-számla „a számlavezető által a gyermek nevén vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla, ügyfélszámla, illetőleg bankszámla”. Az MNBr. 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján a fizetési számla terhére történő átutalások tartoznak az azonnali fizetési szolgáltatás körébe. Abban az esetben, ha a pénzforgalmi szolgáltató a Start-számlát a Pft. 2. § 6. pontja alapján fizetési számlának minősülő bankszámlaként vezeti vagy az ügyfél által a Start törvény alapján igénybe vett befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzforgalmat nem a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlán, hanem – a Tpt. 148. §-ában megengedett módon – a bankszámlaként megnyitott Start-számlán bonyolítja le, alkalmazni kell az MNBr. előírásait, beleértve az azonnali átutalással kapcsolatos rendelkezéseket is. 2018.11.08
A/69 Milyen adatokat kell feltüntetni a számlakivonaton az azonnali átutalással kapcsolatosan? A fizető fél és kedvezményezett utólagos tájékoztatásának a Pft. 23 - 24. §-ában és 26 - 27. §-ában meghatározott szabályai irányadóak az azonnali átutalások kapcsán is, tehát az azonnali átutalásokhoz kapcsolódóan nem kerültek speciális kivonatkészítési szabályok bevezetésre. Elvárt ugyanakkor, hogy az azonnali átutalásra épülő fizetési megoldások használata kapcsán a szolgáltatók – a számlakivonattal vagy egyéb módon – úgy tájékoztassák ügyfeleiket a lebonyolított fizetési műveletek adatairól, hogy az lehetővé tegye ügyfeleik számára az azonnali fizetéshez kapcsolódó üzleti folyamataik lebonyolítását. Másodlagos azonosítók kapcsán az A/14. sorszámú kérdésben kifejtetetteket szükséges figyelembe venni. 2018.11.08
A/70 A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója visszautasíthatja a fizető fél pénzfogalmi szolgáltatója felé azokat az azonnali fizetési rendszerben elszámolandó átutalási megbízásokat, amelyek a 10 millió forintot meghaladják? A pénzforgalmi szolgáltatók megállapodhatnak egymással bilaterálisan, hogy jóváírnak 10 millió forint feletti, azonnali fizetési rendszerben elszámolt fizetési műveletet ügyfeleik fizetési számláin. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi keretszerződésben megállapodnak ügyfeleikkel, hogy mely pénzforgalmi szolgáltatóktól fogadnak 10 millió forint feletti fizetési műveleteket, és mely pénzforgalmi szolgáltatóktól nem, úgy ezen utóbbi esetben az MNBr. 8. § a) pontja alapján a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója visszautasíthatja a fizetési művelet teljesítését a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója felé, amely az MNBr. 9. § (7) bekezdés szerinti értesítéssel utasítja vissza az ügyfele felé annak fizetési megbízását. 2018.11.08
A/71 Abban az esteben, ha a fizető féltől a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához deviza átutalási megbízásokkal egyidejűleg egy forint átutalási megbízás is beérkezik, ez utóbbi az azonnali utalás szempontjából kötegelt fizetési megbízásnak minősül? Az MNBr. 2. § (1) bekezdés 9. pontja alapján az azonnali átutalás szempontjából kötegelt fizetési megbízásnak minősül minden olyan átutalási megbízás, amikor a fizető féltől a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához egyidejűleg egynél több fizetési megbízás érkezik be. Álláspontunk szerint, amennyiben egy forint átutalási megbízás egyidejűleg érkezik be deviza átutalási megbízásokkal, akkor ezek kötegelt fizetési megbízásnak minősülnek, ezáltal az MNBr. 35. § (1) bekezdés e) pontja alapján a kötegben lévő forint átutalási megbízást fogyasztónak nem minősülő fizető fél esetén nem kell az azonnali fizetési szabályok szerint teljesíteni. 2018.11.08
A/72 Hogyan kell kezelni a pénzforgalmi szolgáltató szűrőrendszerén visszaélés (fraud) gyanúja, szankciós listák szűrése vagy pénzmosás gyanúja miatt fennakadt azonnali átutalási megbízásokat? Amennyiben az azonnali átutalási megbízás fennakad a pénzforgalmi szolgáltató visszaélés (fraud) monitoring rendszerén és a pénzforgalmi szolgáltató visszaélésre gyanakszik, az MNBr. 9. § (6) bekezdése alapján – a keretszerződésben való megállapodásnak megfelelően – visszautasíthatja a fizetési megbízást. Ha a visszaéléssel kapcsolatos vizsgálatok miatt nem biztosítható a fizetési művelet MNBr. 7. § (8) bekezdése szerinti átvételét követő 20 másodpercen belül történő teljesítése, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója köteles visszautasítani a fizetési megbízást.

Amennyiben az azonnali átutalási megbízás a pénzforgalmi szolgáltató szűrőrendszerén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 63. § (1) bekezdésében vagy az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) 3. § (6), illetve 14. § (2) bekezdésében előírt szűrési kötelezettségeinek (ideértve az MNB ajánlása nyomán az OFAC listákat is) végrehajtása okán akad fenn, úgy a szolgáltatónak haladéktalanul döntenie kell, hogy szükség van-e a Pmt. 30. § (1) bekezdésében előírt bejelentés, illetve Pmt. 34. § (1) bekezdésében előirt felfüggesztés megtételére, vagy a Kit. 4. § (1) bekezdésében előírt bejelentés végrehajtására. A Pmt. 30. § (1) bekezdésében előírt bejelentés, illetve Pmt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott felfüggesztés megtételéről az ügyfelet a szolgáltatónak szigorúan tilos tájékoztatni, ugyanakkor a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltató oldalán fennakadt tranzakcióról a GIROInstant felé a 20 másodperces időhatáron belül visszajelzést kell küldeni, elkerülendő a tranzakció 20 másodpercet követő GIRO általi visszautasítását. Amennyiben a szűrés utáni vizsgálat alapján bejelentésre vagy felfüggesztésre nem került sor, illetve az illetékes hatóság eljárását befejezte és a fizetési művelet teljesítésének feltételei fennállnak, a pénzforgalmi szolgáltató a jogszabályi előírások, a fizetési helyzet és az ügyfélkör figyelembe vételével tud dönteni a fizetési művelet továbbításáról vagy visszautasításáról.

https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen/korlatozo-intezkedesek-szankciok/ajanlott-listak
2018.11.08
A/73 Hogyan kezelhetik az egyes rendszertagok, ha valamely másik rendszertag bankszünnapot tart? A Hitelesítő Táblának nem célja, hogy a rendszertagok bankszünnapjairól információt szolgáltasson, ezért ¦ a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan ¦ a bankszünnapot tartó rendszertagok az üzemszünet időtartamára nem kerülnek ki a Hitelesítő Táblából és az AFR-jellegkódjuk sem módosul.

Amennyiben egy rendszertag bankszünnapot tart, az irányába küldött tranzakciók a 20 másodperces időtúllépés okán kerülnek elutasításra. Annak érdekében, hogy az időtúllépés miatti elutasítást elkerüljék, a rendszertagok megoszthatják egymással bankszünnapjaik ütemezését, és ezen információ alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója adhat arról tájékozatást a fizető félnek, hogy az azonnali tranzakció a kedvezményezett fél bankszünnapja miatt nem fog teljesülni. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója egyúttal a későbbi értéknapra eső átutalás lehetőségét is felkínálhatja ügyfele számára.
2018.11.27
A/74 A nem fizetési számlára (pl. Tpt. szerinti ügyfélszámlára vagy hitel elszámolási számlára) érkező átutalási megbízásokat az Azonnali Fizetési Rendszerben kell teljesíteni? Minden fizetési megbízás, amely megfelel az MNBr. 35. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak, azonnali átutalásnak minősül. Mindezek alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az MNBr. 17. § (3) bekezdés alapján biztosítania kell, hogy legkésőbb a fizetési megbízás MNBr. 7. § (4) bekezdése szerinti átvételétől számított öt másodpercen belül a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján jóváírásra kerüljön.
Ennek megfelelően a nem fizetési számlák esetén is meg kell valósítania az azt vezető szolgáltatónak (akár pénzügyi intézménynek és befektetési szolgáltatónak is) azt, hogy képes legyen olyan fizetési műveleteket fogadni, amelyek megfelelnek az MNBr. 35. §-ban meghatározott felételeknek. Ez megvalósítható a központi rendszerben közvetlen vagy közvetett rendszertaggá válással vagy fizetési számla nyitásával egy rendszertag intézménynél.
Ezen fizetési megbízások jóváírási oldalával kapcsolatban további információ az A/1., A/2., A/26. és A/42. válaszokban található.
2018.11.27
A/75 Megállapíthat a pénzforgalmi szolgáltató - pl. a saját kockázatkezelése alapján - az MNBr.-ben foglalt 10 millió forintnál alacsonyabb értékhatárt az azonnali átutalási megbízás felső értékhatáraként? Az MNBr. 35. § (1) bekezdés b) pontja alapján az azonnali átutalási megbízások értékhatára legfeljebb 10 millió forint, továbbá a 35. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő átutalási megbízás esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az MNBr. 17. § (3) bekezdése, illetve 23. § a) pontja alapján 5 másodperc alatt kell teljesítenie a fizetési megbízást. Az MNBr. azonban azt nem titlja, hogy a pénzforgalmi szolgáltató saját kockázatkezelése alapján (pl. benyújtási csatornánként) eltérő értékhatárt állapítson meg a fizetési megbízás átvételének feltételeként. Figyelemmel azonban az MNBr. 35. § (1) és (2) bekezdéseire, amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató alacsonyabb értékhatárt állapít meg, mint 10 millió forint, úgy a megállapított értékhatár és 10 millió forint közötti fizetési megbízást nem teljesíthet az adott benyújtási csatorna tekintetében, ellenkező esetben megszegné a teljesítési határidőre vonatkozó MNBr. 17. § (3) bekezdésében, illetve belsőköri műveletek estében az MNBr. 23. § a) pontjában foglalt előírásokat. 2018.11.27
A/76 Szükséges a pénzforgalmi szolgáltatók közötti saját számlás fizetési műveleteket (bankközi tételeket) az azonnali fizetési rendszerben teljesíteni? A Hpt. 6. § (4) bekezdés m) pontja alapján nem minősülnek pénzforgalmi szolgáltatásnak a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítőik vagy fióktelepeik közötti saját számlás fizetési műveletek. Az MNBr. 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint az MNBr. hatálya a Hpt. szerinti pénzforgalmi szolgáltatás nyújtását végző szervezetekre terjed ki, vagyis a pénzforgalmi szolgáltatók egymás közötti saját számlás fizetési műveleteire (bankközi tételekre) az MNBr. nem alkalmazandó, ideértve az azonnali átutalásra vonatkozó szabályokat is. 2018.11.27

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem