1998. május 19-én lépett hatályba a fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelv, amely az Európai Unión belül egységes és kiváltságos jogi védelemben részesíti a rendszerekbe befogadott megbízások teljesítését, a nettósítással történő elszámolást, a résztvevők e rendszerekben keletkezett kötelezettségei teljesítésének fedezetéül szolgáló biztosítékokat és óvadékokat. Az irányelv célja mindazon kockázatok korlátozása, amelyek a rendszer egyes résztvevőinek fizetésképtelenségéből, s ennek az egész rendszerre való kiterjedéséből adódhatnak.
Az irányelv teljes mértékű hazai jogharmonizációját a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló, az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidejűleg hatályba lépett 2003. évi XXIII. törvény valósította meg. A törvény alapelvként rögzíti, ha a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszer valamely résztvevője ellen fizetést korlátozó eljárás (felszámolási eljárás, vagy a fizetéseket korlátozó felügyeleti intézkedés) indul, az ennek során hozott határozatoknak és megtett intézkedéseknek nem lehet a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontját megelőző időszakra visszaható, valamint a résztvevőknek a rendszerben való részvételből származó jogait vagy kötelezettségeit érintő, azokat csorbító hatálya. Ennek megfelelően a fizetést korlátozó eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvétele előtt a rendszerbe befogadott fizetési megbízások teljesítése és az elszámolási nettósítás eredménye mindenkire kötelező érvényű és jogilag megtámadhatatlan, a rendszerbeli kötelezettségek teljesítésének a fedezetéül szolgáló biztosítékok és óvadékok pedig valamely résztvevő ellen indított, fizetést korlátozó eljárás során elvonhatatlanok.
A törvény a hatálya alá tartozó rendszerek kijelölésére jogosult hatósági funkcióval az MNB-t ruházta fel, egyidejűleg előírta a kijelölő hatósági feladatkörrel járó egyéb, elsősorban értesítési kötelezettségeket.
Közigazgatási eljárás keretében eddig a GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer, valamint a KELER Zrt. értékpapír-elszámolási rendszere került kijelölésre. Az MNB által működtetett fizetési rendszert (VIBER) a törvény eleve kijelölt rendszernek nyilvánította.
Az MNB, mint kijelölő hatóság, a rendszerek kijelöléséről, illetve a kijelölés visszavonásáról értesíteni köteles az Európai Bizottságot, amely honlapján közzé teszi az Európai Unióban működő kijelölt rendszereket, valamint a tagországok kijelölő hatóságait. A bíróság vagy intézkedésre jogosult más hatóság (hazai viszonylatban ez a Fővárosi Bíróság és a PSZÁF) értesítése alapján az MNB a fizetést korlátozó eljárás megindításáról haladéktalanul értesíteni köteles a többi tagállam illetékes kijelölő hatóságát. A tagállamoktól érkező hasonló, a kijelölt rendszer külföldi tagja elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról szóló értesítéseket pedig továbbítja a hazai rendszer működtetőjének.