A gyakori kérdések, válaszok listája az azonnali fizetési projekt érintettjeitől beérkezett kérdéseket és az azokra adott válaszokat tartalmazza. A lista közzétételével az MNB célja a piaci szereplők tájékoztatása az azonnali fizetési szolgáltatás működésével és a szolgáltatásra vonatkozó szabályozással kapcsolatos részletekről. Az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra működési és technikai részleteire vonatkozó kérdésekre adott válaszokat a rendszert üzemeltető GIRO Zrt. fogja közzétenni. A lista a projekt ideje alatt folyamatosan frissül a beérkező új kérdésekkel és az azonnali fizetési szolgáltatásra vonatkozó új információkkal. A könnyebb kezelhetőség érdekében minden egyes kérdésnél megtalálható a utolsó frissítés időpontja.

  Kérdés  Válasz Frissítés dátuma
B/1. Az azonnali átutalási megbízásban  a fizető fél csak a kedvezményezett neve és pénzforgalmi jelzőszáma helyett adhat meg másodlagos számlaazonosítót vagy a fizető fél a saját pénzforgalmi jelzőszámát is helyettesítheti másodlagos számlaazonosítóval?  Az MNBr. 14. § (3) bekezdése értelmében az azonnali átutalási megbízásban csak a kedvezményezett neve és pénzforgalmi jelzőszáma  lesz helyettesíthető a másodlagos számlaazonosítóval.   2018.01.18
B/2. A másodlagos számlaazonosító bejelentésével és a központi adatbázisban való rögzítésével kapcsolatban a pénzforgalmi szolgáltató köteles lesz-e valamilyen dokumentumot átadni vagy elküldeni az ügyfélnek?  Az MNBr. ilyen kötelezést nem tartalmaz.  2018.01.18

B/3.

A pénzforgalmi szolgáltatónak milyen módon, milyen eszközökkel kell meggyőződnie arról, hogy a számlatulajdonos jogosult-e a bejelentett másodlagos számlaazonosító használatára, a már bejelentett számlaazonosító módosítására vagy töröltetésére?

 Lesz-e erre vonatkozóan egy előírt egységes folyamat vagy legalább ajánlás?

Az MNBr. erre vonatkozóan részletszabályokat nem tartalmaz. Szükség esetén, konkrét megoldások kapcsán az MNB állásfoglalásokat fog ebben a témakörben kiadni.

2018.01.18

Frissítve: 2020.03.18

B/4.

Milyen időtartamot kell érteni a szabályozási koncepció azon magyarázata alatt, hogy "A másodlagos számlaazonosító mielőbbi használhatósága vagy törlése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató a rendelkezésre jogosult másodlagos számlaazonosító hozzárendelésére vonatkozó bejelentésének adattartalmát rövid határidőn belül köteles továbbítani a központi adatbázisba."?

Az MNBr. 4. § (9) bekezdése szerint a másodlagos számlaazonosítóval kapcsolatos jogosultság előírt ellenőrzésétől számított egy órán belül kell a pénzforgalmi szolgáltatónak továbbítania az ügyfél bejelentését a központi adatbázist kezelő szervezethez.

2018.01.18

Frissítve: 2020.03.18
B/5. Külföldi adószám vagy külföldi adóazonosító jel megadható-e másodlagos azonosítóként?  Az MNBr. 4. § (1) bekezdése értelmében másodlagos számlaazonosítóként a pénzforgalmi szolgáltató köteles lesz ügyfeleitől elfogadni az állami adó- és vámhatóság által megállapított (tehát belföldi) adószámot és adóazonosító jelet, azonban további másodlagos számlaazonosítók megadásának lehetősége fennáll, ezzel kapcsolatban a központi adatbázis és azonnali fizetési rendszer üzemeltetéséért felelős szolgáltatóval (GIRO) kell felvenni a kapcsolatot. A központi adatbázis üzemeltetője által közzétett szabálykönyv tartalmazza a bejelenthető másodlagos azonosítók körét. 2018.01.18

B/6.

A pénzforgalmi szolgáltatónak van-e időszakonkénti adategyeztetési kötelezettsége az ügyfelekkel a számlatulajdonos fizetési számlájához rendelt másodlagos számlaazonosítók tekintetében?

Az MNBr. 4. § (12) bekezdése szerint a számlatulajdonos fizetési számlájához hozzárendelt másodlagos számlaazonosítók aktualitását évente felül kell vizsgálni. Az adategyeztetést az ügyfél bejelentésétől számítva, évente a pénzforgalmi szolgáltatónak kell kezdeményeznie, oly módon, hogy a soron következő adategyeztetésről az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal értesíti a számlatulajdonost, és egyidejűleg fel kell hívnia a számlatulajdonos figyelmét arra, hogy az adategyeztetés elmaradása esetén az egyeztetési határidő lejártát követő napon 0 órakor a másodlagos számlaazonosítója a központi adatbázisból törlésre kerül.

2018.01.18

Frissítve: 2020.03.18
B/7. Milyen határidővel és milyen módon kell értesíteni a ügyfelet arról, hogy megtörtént a másodlagos számlaazonosító rögzítése, módosítása vagy törlése?  Az MNBr. ezt a kérdést nem  szabályozza, a számlatulajdonos ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltatója közötti megállapodás függvénye.   2018.01.18

B/8.

A kedvezményezett másodlagos számlaazonosítójával megadott azonnali átutalási megbízás esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a központi adatbázisból történt lehívás után megerősítés céljából átadhatja-e a fizető fél részére a kedvezményezett másodlagos számlaazonosítójához tartozó nevet? 

Az MNBr. 4. § (5) bekezdése határozza meg a természetes személy személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulásának kötelező tartalmát, amely arra a kérdésre nem tér ki, hogy a természetes személy, mint a fizetési megbízás kedvezményezettje, hozzájárul-e ahhoz, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a központi adatbázisból történt lehívás után átadja a fizető fél részére a másodlagos számlaazonosítóhoz tartozó nevet. Természetes személy esetén ilyen eljárásra kizárólag az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendeletében (GDPR) foglaltakkal összhangban kerülhet sor. Nem természetes személy adatainak a kezelésére a GDPR nem vonatkozik.

Adatvédelmi megfontolásokból, az adatokkal való esetleges visszaélések (pl. az adatok összekapcsolásával adatbázis kiépítése) elkerülése érdekében ilyen megoldás alkalmazása sem természetes személyek, sem nem természetes személyek esetében nem támogatott.

2018.01.18

Frissítve: 2020.03.18

B/9.

Milyen hozzájáruló nyilatkozatot kell beszereznie a pénzforgalmi szolgáltatónak az ügyfelétől a másodlagos számlaazonosítóval kapcsolatos központi adatbázisban szereplő adatainak a kezelését illetően?

Természetes személy számlatulajdonos esetében adatvédelmi szempontból a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak be kell szereznie a számlatulajdonostól a személyes adatok védelméről szóló jogszabálynak (az azonnali fizetési rendszer indulásakor hatályos 2016/679 EU rendelet - GDPR) megfelelő, a személyes adatai kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozatát, amelyet a másodlagos számlaazonosítóra vonatkozó bejelentéshez kell mellékelni. Az egységes alkalmazás érdekében az MNBr. 4. § (5) bekezdés a) és b) pontja előírja a természetes személy számlatulajdonos hozzájáruló nyilatkozatának a kötelező szövegét.

2017.12.11

Frissítve: 2020.03.18
B/10. Fizetéskezdeményezési szolgáltató útján benyújtott azonnali átutalási megbízás is megadható úgy, hogy abban a kedvezményezett neve és pénzforgalmi jelzőszáma helyett a másodlagos számlaazonosítója szerepel?  Az MNBr. 14. § (3) bekezdése általánosan, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának milyenségétől (számlavezető vagy fizetéskezdeményezési) függetlenül megengedi, hogy a fizető fél az azonnali átutalási megbízásában a kedvezményezett neve és pénzforgalmi jelzőszáma helyett annak másodlagos számlaazonosítóját tüntesse fel.    2018.01.18

B/11.

Mivel egy fizetési számlának lehet társtulajdonosa, a pénzforgalmi szolgáltatónak a másodlagos számlaazonosító központi adatbázisba történő bejelentésekor az összes számlatulajdonos nevét vagy a másodlagos számlaazonosítót részére bejelentő számlatulajdonos nevét kell-e megadnia?

A másodlagos számlaazonosító központi adatbázisában egy adott másodlagos számlaazonosítóhoz csak egyetlen számlatulajdonos neve rendelhető hozzá, mert csak így biztosítható, hogy az azonnali átutalási megbízásban megadott másodlagos számlaazonosító helyébe a kedvezményezett pénzforgalmi jelzőszáma mellett a neve egyértelműen feltüntethető legyen.

 Tekintettel arra, hogy adatvédelmi okokból a természetes személynek az MNBr. 4. § (5) bekezdésében meghatározott nyilatkozattal hozzá kell járulnia a személyes adatainak, köztük a nevének a kezeléséhez, a pénzforgalmi szolgáltatónak azt a számlatulajdonost kell bejelentenie a központi adatbázisba, aki az adatvédelmi nyilatkozatot tette. 

2018.01.18

Frissítve: 2020.03.18
B/12. A számlatulajdonos egy másodlagos számlaazonosító típusból (pl. mobiltelefonszámból) többet is hozzárendelhet-e a fizetési számlájához vagy típusonként csak egyet?  A számlatulajdonos egy másodlagos számlaazonosító típusból többet is hozzárendelhet a fizetési számlájához, az MNBr. ezt nem korlátozza.  2017.12.11
B/13. A másodlagos számlaazonosítót csak a számlatulajdonos rendelheti-e hozzá a fizetési számlájához, kérheti-e annak módosítását, törlését vagy a fizetési számla feletti rendelkezésre jogosult egyéb személyek is?   Az MNBr. 4. § (1) bekezdése szerint nem csak a számlatulajdonos, hanem a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult egyéb személy is hozzárendelheti a másodlagos számlaazonosítót a számlatulajdonos fizetési számlájához, vagy kérheti annak módosítását, törlését. A számlatulajdonoson kívüli rendelkezésre jogosult ezen intézkedések megtételére mindaddig jogosult, ameddig a számlatulajdonos ezt nem tiltotta meg részére.  2018.01.18
B/14. Csak magyar mobiltelefonszámot lehet másodlagos számlaazonosítóként regisztrálni? Az MNBr. 4. § (1) bekezdése értelmében másodlagos számlaazonosítóként a pénzforgalmi szolgáltató köteles lesz ügyfeleitől elfogadni valamely, az Európai Gazdasági Térség (EGT) államára mint földrajzi területre utaló országkódot tartalmazó mobiltelefonszámot, azonban további másodlagos számlaazonosítók megadásának lehetősége fennáll, ezzel kapcsolatban a központi adatbázis és az azonnali fizetési rendszer üzemeltetéséért felelős szolgáltatóval (GIRO) kell felvenni a kapcsolatot. A központi adatbázis üzemeltetője által közzétett szabálykönyv tartalmazza a bejelenthető másodlagos azonosítók körét. 2018.01.18
B/15 Másodlagos számlaazonosítóval megadott fizetési megbízás esetében a megbízás teljesítése előtt a pénzforgalmi szolgáltatónak össze kell-e vetnie a fizetési megbízásban megadott nevet a másodlagos számlaazonosító adatbázisból visszakapott névvel?  Az MNBr. 14. § (3) bekezdése alapján a fizető fél az azonnali átutalási megbízásban csak a másodlagos számlaazonosítót adja meg, a kedvezményezett nevét nem kell megadnia. Ebből következően a másodlagos számlaazonosítóval indított átutalások esetében a pénzforgalmi szolgáltatóknak a GIRO központi adatbázisából a keresés kérésre visszakapott kedvezményezett IBAN számot és nevet kell a fizetési megbízáson elhelyezni és így beküldeni a központi rendszerbe, azaz név egyezőség vizsgálatára nem kerül sor. 2018.02.13

B/16.

A másodlagos azonosítók adatbázisának frissítése a GIRO oldalán milyen sűrűn várható?

Az MNBr. 4. §  (9) – (11) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltató a rendelkezésre jogosult másodlagos számlaazonosító hozzárendelésre szóló  vagy annak módosítására irányuló bejelentésének az adattartalmát, továbbá a másodlagos számlaazonosító törlésére irányuló kérést a (7) bekezdésben előírt ellenőrzés teljesítésétől számított egy órán belül köteles továbbítani a központi adatbázist kezelő szervezethez, jelen esetben a GIRO-hoz, mely utóbbi a kapott adatokat haladéktalanul rögzíteni köteles a központi adatbázisban vagy haladéktalanul el kell végeznie a másodlagos számlaazonosító központi adatbázisból való törlését. A GIRO honlapján elérhető szabálykönyvek tartalmazzák a folyamat részletes leírását.

2018.02.13

Frissítve: 2020.03.18

B/17.

Hol található részletes leírás a másodlagos számlaazonosítókkal kapcsolatos működési folyamatokról?

A másodlagos számlaazonosítókkal kapcsolatos működési folyamatok, így a regisztráció, törlés, keresés, lekérdezés funkciók folyamatainak részletes leírását a GIRO 2020. március 2-án hatályba lépő BKR Üzletszabályzatának 26. számú melléklete tartalmazza, amely a GIRO honlapján bárki számára elérhető.

2018.02.13

Frissítve: 2020.03.18

B/18.

Természetes személy adóazonosító jelének másodlagos számlaazonosítókénti bejelentésekor az MNBr. 4. § (1) és (7) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltatónak kell-e azt vizsgálnia, hogy a bejelentett adóazonosító jel (számsor) az állami adóhatóságnál nyilvántartott valós, létező adóazonosító jel, illetve annak érdekében, hogy a pénzforgalmi szolgáltató meg tudja állapítani, hogy az adóazonosító jel bejelentésére az ügyfélnek van-e jogosultsága, bekérheti-e az adóazonosító jel igazolására alkalmas dokumentumokat, okiratokat (pl. adókártyát)?

A másodlagos számlaazonosítók ügyfél általi használatának, regisztrációjának jogosultságáról a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóknak kell meggyőződniük. Ennek kapcsán a jogszabályi keretek között lehetséges akár további dokumentumok és okiratok bekérése is. A jogosultság vizsgálatára vonatkozóan az MNB nem ír elő részletes szabályokat, de a konkrét megoldások kapcsán - a szokásos módon - lehetőség van állásfoglalás kérésére.

2018.04.05

Frissítve: 2020.03.18

B/19.

Közös tulajdonú, a számlatulajdonosok önálló (külön-külön) rendelkezése alatt álló fizetési számla esetén az egyik számlatulajdonos által megadott másodlagos számlaazonosító módosítható-e vagy törölhető-e a másik számlatulajdonos által?

Nincs akadálya annak, hogy a fizetési számla társtulajdonosa, mint a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult a másik társtulajdonos által a közös fizetési számlához hozzárendelt másodlagos számlaazonosítót módosítsa vagy töröltesse. Ilyen esetben viszont a pénzforgalmi szolgáltatónak az MNBr. 4. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ellenőriznie kell, hogy az egyik társtulajdonos által megadott másodlagos számlaazonosító módosítására vagy töröltetésére a másik társtulajdonos jogosult-e.

2018.04.05

Frissítve: 2020.03.18

B/20.

Közös tulajdonú, a számlatulajdonosok önálló (külön-külön) rendelkezése alatt álló fizetési számla esetében az egyik természetes személy társtulajdonos által adott, az MNBr. 4. § (5) bekezdése szerinti adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozat feljogosítja-e a pénzforgalmi szolgáltatót arra, hogy az egyik társtulajdonos által megadott, módosított vagy törölt másodlagos számlaazonosítót a másik társtulajdonos tudomására hozza?

Nem, mert az MNBr. 4. § (5) bekezdése szerinti, a személyes adatok kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozat csak arra jogosítja fel a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a nyilatkozatot tevő természetes személy nevét, a fizetési számla IBAN számát és a hozzárendelt másodlagos számlaazonosítóját átadja a központi adatbázist működtető szervezet részére, valamint arra, hogy a központi adatbázis ezeket az adatokat a fizetési megbízás teljesítése vagy a fizetési kérelem továbbítása céljából a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzforgalmi szolgáltatók részére továbbítsa. Egyebekben a pénzforgalmi szolgáltatónak a GDPR-ban foglaltak szerint kell eljárni, és ennek megfelelően a kérdésben szereplő esetben külön hozzájáruló nyilatkozatot kell beszerezni az ügyféltől.

2018.04.05

Frissítve: 2020.03.18
B/21. Másodlagos számlaazonosítókkal indított átutalások esetében mikor (az időbélyeg elhelyezése előtt vagy után) szükséges az adott másodlagos számlaazonosítóhoz tartozó számlaszámot és nevet lekérdezni a központi adatbázisból? Arra vonatkozóan az MNBr. nem határoz meg feltételeket, hogy a másodlagos számlaazonosítók alapján az IBAN számok és nevek lekérdezésének a központi adatbázisból az időbélyeg elhelyezése előtt vagy után kell megtörténnie. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben a fizetési megbízás megadásánál lekérdezésre kerül az IBAN szám a központi adatbázisból és ezt követően történik meg az ügyfél hitelesítése, abban az esetben az ügyfél szempontjából fennáll annak a kockázata, hogy a fizetési megbízás megadása és az ügyfélhitelesítés között eltelt időben az adott másodlagos számlaazonosítót törlik vagy más IBAN számhoz rendelik. 2018.06.13
B/22. Milyen feladatokat kell végrehajtania a pénzforgalmi szolgáltatóknak a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokkal (másodlagos számlaazonosítók, fizetési kérelem) kapcsolatos visszaélések megelőzésére? Az MNB, ahogy a többi elektronikus fizetési mód esetében, úgy az azonnali fizetés kiegészítő szolgáltatásai esetében sem határoz meg konkrét feladatokat a pénzforgalmi szolgáltatók felé a visszaélések szűrésével, megelőzésével kapcsolatban. 2018.06.13
B/23. Van-e lehetőség a nem az azonnali fizetési rendszerben, hanem más platformokon (pl. IG2) feldolgozott tranzakciók esetében másodlagos számlaazonosítókkal megadni egy fizetési megbízást? Az MNBr. 14. § (3) bekezdése alapján másodlagos számlaazonosítóval csak azonnali átutalási megbízások esetében lehet fizetési megbízást benyújtani. 2018.06.13
B/24. A számlatulajdonos nevének változásakor köteles-e a pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul módosítani a másodlagos számlaazonosítók központi adatbázisában tárolt adatokat? Az MNBr. erre vonatkozóan nem tartalmaz előírást, csupán a rendszeres éves adategyeztetéssel kapcsolatban fogalmaz meg követelményeket. Ugyanakkor a pénzforgalmi szolgáltatóknak érdemes ezekben az esetekben rendkívüli adategyeztetést végrehajtani az adott ügyféllel a bejelentett másodlagos azonosítók további érvényességét illetően. Ezen felül - jogszabályi előírás hiányában is - a névváltozást javasolt a lehető leghamarabb bejelenteni a központi adatbázisba, mert a kedvezményezett másodlagos számlaazonosítójával megadott azonnali átutalási megbízás esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának le kell hívnia a hozzá tartozó pénzforgalmi jelzőszámot és nevet a központi adatbázisból és a fizetési megbízást már e két adattal ellátva kell továbbítania. Bár a Pft. 48. §-ában foglaltak értelmében a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a részére megadott egyedi azonosító, jelen esetben a pénzforgalmi jelzőszám alapján történő jóváírásért felelős, a név ellenőrzésére tehát nem kötelezett, azonban adott esetben a néveltérés problémát is okozhat. 2018.06.13
B/25. Vállalkozások esetében másodlagos számlaazonosítóként a teljes, 11 számjegyből álló adószámot kell bejelenteni vagy elegendő csak a 8 számjegyből álló törzsszám megadása?
Az MNBr. 4. § (1) bekezdése az állami adó- és vámhatóság által megállapított adószámról rendelkezik. A jogszabály arra vonatkozóan nem tartalmaz előírást, hogy ezen adószám alatt a teljes, avagy csak a törzssámot jelző részt kell-e érteni. Álláspontunk szerint mindkét megoldás megfel az MNBr. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.		 2018.06.13
B/26. Lehetséges-e másodlagos számlaazonosítót devizaszámlához kapcsolódóan regisztrálni? Az MNBr. 2. § (1) bekezdés 12. pontja alapján a másodlagos számlaazonosító a fizetési számlák egyértelmű azonosítására szolgál, így a pénzforgalmi szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük ügyfeleik részére azt is, hogy deviza számlákhoz kapcsoljanak másodlagos számlaazonosítót. 2018.06.13

B/27.

Vállalati ügyfelek esetében szükséges-e adatkezelési hozzájárulást szerezni az email cím/telefonszám rögzítéséhez?

Az MNBr. 4. § (5) bekezdésének felvezető szövege az a) és b) pont szerinti adatkezelési hozzájárulás beszerzését természetes személy számlatulajdonos vonatkozásában írja elő. Nem természetes személy számlatulajdonos esetében, ha a másodlagos számlaazonosítóként megadott adat, pl. e-mail cím természetes személyhez köthető, annak alapján természetes személy beazonosítható, a pénzforgalmi szolgáltatónak a GDPR-ban foglaltakkal összhangban kell eljárnia. Amennyiben a nem természetes személy számlatulajdonos esetében a másodlagos számlaazonosító nem köthető természetes személyhez, akkor nem szükséges az adatkezelési hozzájárulás megszerzése.

 

2018.06.13

Frissítve: 2020.03.18
B/28. A fizetési számla felett nem számlatulajdonosként rendelkezésre jogosult személy milyen másodlagos számlaazonosítót jelenthet be, a sajátját vagy a számlatulajdonosét, vagy akár harmadik személyét, illetve ha a sajátját jelenti be, ehhez kell-e a számlatulajdonos hozzájárulása?  Az MNBr. 4. § (1) bekezdése általánosan lehetővé teszi, hogy a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult a számlatulajdonos fizetési számlájának az azonosítására másodlagos számlaazonosítót jelentsen be, azzal, hogy a számlatulajdonoson kívüli rendelkezésre jogosult ezen intézkedés megtételére mindaddig jogosult, ameddig a számlatulajdonos eltérően nem rendelkezik. Az MNBr. hivatkozott rendelkezése azt nem szabályozza, hogy a számlatulajdonoson kívüli rendelkezésre jogosult mely személy adatát jelentheti be másodlagos számlaazonosítóként, ez a számlatulajdonos és a rendelkezésre jogosult egyéb személy közötti megállapodás függvénye. Ettől függetlenül a pénzforgalmi szolgáltatónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a regisztráció során ellenőrizni kell, hogy a bejelentő jogosult-e az azonosító használatára.

 		 2018.06.13
B/29. A rendelkezésre jogosult nem a másodlagos számlaazonosítója regisztrációját végző, hanem egy másik pénzforgalmi szolgáltató útján is kérheti az adott másodlagos számlaazonosító törlését, továbbá ezt megteheti-e akkor is, ha ennél a másik pénzforgalmi szolgáltatónál már nem kéri az adott másodlagos számlaazonosító regisztrálását?  Abban az esetben, ha az ügyfél a korábban már beregisztrált másodlagos számlaazonosítóját egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlához szeretné hozzákapcsolni, akkor az új pénzforgalmi szolgáltató törölheti a másodlagos számlaazonosítót a központi adatbázisból - erről a korábban a másodlagos számlaazonosítóhoz kapcsolt előző fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató értesítést kap a központi rendszertől - , majd új regisztrációs üzenetet kezdeményez a másodlagos számlaazonosító másik fizetési számlához történő hozzárendelése érdekében. Amennyiben viszont nem átregisztrálásról – azaz a másodlagos számlaazonosító másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlához történő hozzákapcsolásáról – van szó, hanem az ügyfél véglegesen töröltetni szeretné a másodlagos számlaazonosítóját a központi adatbázisból, akkor ezt csak annál a pénzforgalmi szolgáltatónál teheti meg, amelynél vezetett fizetési számlához a törlés idején a másodlagos számlaazonosító hozzá van rendelve. 2018.06.13

B/30.

Hogyan kell számítani a másodlagos számlaazonosítók vonatkozásában előírt, a számlatulajdonossal lefolytatandó évenkénti adategyeztetés határidejét?

Az MNBr. 4. § (12) bekezdése értelmében az évenkénti adategyeztetés határidejét attól a naptól kell számítani, amely napon a pénzforgalmi szolgáltató a másodlagos számlaazonosítóra vonatkozó bejelentést átvette és az éves határidő minden alkalommal az átvétel napjának megfelelő napon jár le.

2018.06.13

Frissítve: 2020.03.18
B/31. Fizetési kérelem megadható-e a kedvezményezett (a kérelem küldőjének) másodlagos azonosítójával? Az MNBr. 36. § (3) bekezdése alapján nem nyújtható be fizetési kérelem a kedvezményezett másodlagos számlaazonosítójának megadásával. 2018.06.13
B/32 Az MNBr. 4. §-nak alkalmazása során jogi, avagy természetes személynek minősülnek az egyéni vállalkozól? Az egyéni vállalkozókra az MNBr. 4. § alkalmazása során a természetes személyekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. 2018.07.25

B/33.

Milyen módon szükséges az ügyfél számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónak meggyőződnie arról, hogy ügyfele teljesítette az MNBr. 4. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségét, vagyis beszerezte a másodlagos számlaazonosítóval kapcsolatos hozzájárulást?

Az MNBr. nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónak milyen módon szükséges meggyőződnie arról, hogy amennyiben nem a természetes személy számlatulajdonos jogosult a másodlagos számlaazonosító kapcsán az MNBr. 4. § (5) bekezdés szerinti hozzájárulás megadására, akkor az ügyfele beszerezte-e a másodlagos számlaazonosító jogosultjának a hozzájárulását. Azonban a pénzforgalmi szolgáltató felelőssége, hogy úgy alakítsa ki a vonatkozó üzleti folyamatokat, hogy azzal elkerülhetők legyenek az esetleges visszaélések.

2018.07.25

Frissítve: 2020.03.18
B/34 Amennyiben az ügyfél egy fizetéskezdeményezési szolgáltatón keresztül indít azonnali átutalást és megbízását a kedvezményezett másodlagos azonosítójával adja meg, akkor a kedvezményezett nevének és számlaszámának lekérdezését a fizető fél fizetéskezdeményezési vagy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának kell elvégeznie?
Amennyiben a fizetéskezdeményezési szolgáltató végzi ezt el, abban az esetben az IBAN mellett a másodlagos azonosítót is át kell adnia a fizető fél számlavezetőjének?		 A másodlagos számlaazonosítók központi adatbázisában a keresés funkciót, azaz egy adott másodlagos számlaazonosítóhoz tartozó név és számlaszám (IBAN) lekérdezését kizárólag pénzforgalmi szolgáltatók vehetik igénybe, azaz ez a lehetőség a fizetéskezdeményezési szolgáltatók esetében is rendelkezésre áll. Amennyiben az átutalási megbízást fizetéskezdeményezési szolgáltatón keresztül kezdeményezi a fizető fél, akkor a piaci szereplők üzleti folyamatainak függvénye, hogy a másodlagos számlaazonosítóhoz tartozó számlaszám és név lekérdezését a fizetéskezdeményezési szolgáltató végzi el vagy a fizető fél számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója. Az MNBr. erre vonatkozóan nem fogalmaz meg előírásokat. A GIRO által publikált szabálykönyvben leírtaknak megfelelően bármelyik pénzforgalmi szolgáltató kérdezi le az adott másodlagos számlaazonosítóhoz tartozó nevet és számlaszámot, az átutalási üzenetben szerepeltetnie kell az arra vonatkozó jelölést, hogy az átutalást másodlagos számlaazonosító megadásával kezdeményezték és át kell adni az üzenetben a teljes másodlagos számlaazonosítót is. 2018.11.27

B/35.

Megállapodhat a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelével, hogy az ügyfél nem adhat meg másodlagos számlaazonosítót a fizetési számlájának azonosításához?

Az MNBr. 4. § (1) és (3) bekezdései alapján a rendelkezésre jogosult számára lehetőséget jelent, hogy másodlagos számlaazonosítót jelentsen be a fizetési számlájának azonosítására, amellyel azonban - választásától függően - nem köteles élni. A pénzforgalmi szolgáltatók azonban minden esetben kötelesek biztosítani, hogy a rendelkezésre jogosult a fizetési számlájához másodlagos azonosítót rendelhessen, amelyet később módosíthat, illetve törölhet. Továbbá, az MNBr. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a pénzforgalmi szolgáltató nem utasíthatja vissza az – egyéb előírásoknak megfelelő – azonnali átutalási megbízást, amennyiben abban a fizető fél a kedvezményezett másodlagos számlaazonosítóját tüntette fel.

2018.11.27

Frissítve: 2020.03.18

B/36.

Az MNBr. 4. § (12) bekezdés szerint a pénzforgalmi szolgáltató évente egyeztet a számlatulajdonossal a bejelentett másodlagos számlaazonosító érvényességéről. Ezen egyeztetés során a pénzforgalmi szolgáltató – az MNBr. 4. § (7) bekezdése szerinti előíráshoz hasonlóan – köteles ismételten ellenőrizni, hogy a számlatulajdonos továbbra is jogosult a másodlagos számlaazonosító ilyenként való használatára vagy a bejelentett másodlagos számlaazonosító módosítására vagy törlésére?

Az MNBr. nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy az MNBr. 4. § (12) bekezdése szerinti évenkénti egyezetetése során a pénzforgalmi szolgáltatónak újra szükséges lenne elvégeznie az MNBr. 4. § (7) bekezdésében előírt ellenőrzést. A kapcsolódó folyamatot a pénzforgalmi szolgáltató a saját ügyfélkiszolgálási és kockázatkezelési folyamatai szerint alakíthatja ki.

2018.11.27

Frissítve: 2020.03.18
B/37 Amennyiben a másodlagos számlaazonosító regisztrációját követően a rendelkezésre jogosult, aki ezen másodlagos számlaazonosítót hozzárendelete a fizetési számlához, elveszti a fizetési számla feletti rendelkezési jogát, úgy szükséges törölni az általa korábban megadott másodlagos számlaazonosítót? Az MNBr. nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy a rendelkezésre jogosult fizetési számla feletti rendelkezési jogának megszűnésekor kötelező módosítani vagy törölni a rendelkezésre jogosult által korábban megadott másodlagos számlaazonosítót. A kapcsolódó folyamatot a pénzforgalmi szolgáltató a saját ügyfélkiszolgálási és kockázatkezelési folyamatai szerint alakíthatja ki. 2018.11.27

B/38.

Van-e lehetőség másodlagos számlaazonosítót regisztrálni nem pénzforgalmi szolgáltatónál (pl. közmű, illetve telekommunikációs cégnél) tett bejelentés útján?

Nem, az MNBr. előírásai alapján kizárólag pénzforgalmi szolgáltatónál tett bejelentés útján van lehetőség másodlagos számlaazonosító bejelentésére.

2023.03.06.

B/39.

Amennyiben a másodlagos számlaazonosító hozzárendelésére vonatkozó bejelentésre papír alapon kerül sor, pontosan melyik időpontot (pl. postai beérkezés esetén a postázóba történő tényleges borítékbontás időpontját vagy a feldolgozási időszak kezdőidőpontját) kell az MNBr. 4. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint rögzíteni?

Az MNBr. 4. § (7) bekezdése értelmében a pénzforgalmi szolgáltató minden esetben azt az időpontot köteles rögzíteni és tárolni, amikor a másodlagos számlaazonosító hozzárendelésére, törlésére, módosítására vonatkozó bejelentést a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül igazolhatóan kézhez vette (pl. a papír alapú bejelentés esetén a bejelentést tartalmazó boríték felbontásra került).

2023.03.06.

B/40.

Mely időtartamra vonatkozik az MNBr. 2024. február elsejétől hatályos 4. § (4) bekezdése?

Az MNBr. 4. § (4) bekezdése azon munkanap kezdő és záró időpontja közötti időtartamra vonatkozik, amelyen belül a pénzforgalmi szolgáltató lehetőséget biztosít az ügyfeleinek a másodlagos számlaazonosító hozzárendelésének bejelentésére. A pénzforgalmi szolgáltató bejelentési csatornánként (pl. bankfiók, internetbank) eltérő időtartamokat határozhat meg.

2023.03.06.