A Magyar Nemzeti Bank Könyvtára az önálló magyar jegybankkal együtt 1924-ben jött létre az Osztrák-Magyar Bank bécsi és budapesti főintézeteinek könyvtári gyűjteményeiből származó könyvanyaggal. Az 1926-ban kiadott katalógusban a szakkönyvek mellett szépirodalmi kötetek is voltak, amelyek később az MNB Szakszervezeti könyvtára (majd Közművelődési könyvtára) állományának részévé váltak.

A könyvtár eleinte az MNB székházában két szobában kapott helyet, és az akkori elnöki osztályhoz tartozott. Később a közgazdasági, tanulmányi és statisztikai osztályokhoz, illetve azok utódaihoz csatolták. Ma a Kommunikáció szervezeti egység része.

Az állományról 1930–31-ben készült betűrendes és – elsők között az országban – ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szakrendi cédulakatalógus. Gyűjtőköre kiterjedt a pénzügyi, közgazdasági, jogi és statisztikai szakirodalomra is.

1945 után a könyvtár az egykori Postatakarékpénztár épületében (a mai Hold u. 4. szám alatt) működött, ahol már külön olvasóterem állt a használók rendelkezésére. 1965-től az addigra több mint 20 ezer kötetet számláló állományt más pénzintézetek munkatársai is használhatták.

1968-tól az MNB Szakkönyvtára a közgazdaságtudomány tudományági szakkönyvtára lett, amelynek legfőbb feladata a pénzügytudomány szakirodalmának gyűjtése mellett a jegybanki tevékenységgel kapcsolatos szakirodalom figyelése, beszerzése és hozzáférhetővé tétele volt.

A könyvtár 1972-ben a korábbi Pénzintézeti Központ (majd KGM) helyiségeibe költözött. 1982-ben a törzsállományon kívül a szakkönyvtár jelentős különgyűjteményi anyaggal bővült: itt helyezte el a Világbank letéti gyűjteményét. Még ebben az évben kezdődött a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatával együttműködve a számítástechnika bevezetése az MNB Szakkönyvtárában. A pénzügyi szakirodalom számítógépes feldolgozására az IBM Text-Pac programcsomagot alkalmazták. 1988-tól a szakkönyvtárban önállóan kiépített adatbázisokban a MikroISIS könyvtári adatbázis-kezelő rendszerrel dolgozták fel az állományt.

1996-ban a könyvtár újra költözött – vissza a volt Postatakarékpénztár épületébe, ahol 2003 végéig működött. 2004-től a jegybank főépületében, a Látogatóközpont területén találta meg mai helyét.

2000-től a könyvtári tevékenységek számítógépes hátterét az OLIB7 integrált könyvtári rendszer adja, amelynek segítségével visszakereshető az 1982 óta feldolgozott monográfiák, bankkiadványok és cikkek állománya (ez utóbbi 2001. évvel bezárólag). Folyamatos az 1924-től beszerzett dokumentumok retrospektív katalogizálása is.