Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD)

nyomtatás

Az OECD 1961-ben jött létre az OEEC (az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet) jogutódjaként, amelyet eredetileg 1948-ban a Marshall-segély kezelésére, irányítására és a háború utáni európai gazdasági konszolidáció elősegítésére hoztak létre. Az európai újjáépítés lezárultával 1961-ben a szervezet átalakult és kibővült az Egyesült Államokkal, valamint Kanadával. Jelenleg (2020) 37 ország (köztük Magyarország) az OECD tagja. A szervezethez legutóbb Kolumbia csatlakozott 2020 tavaszán, továbbá megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Costa Ricával, illetve vizsgálják Argentína, Brazília, Peru, Horvátország, Románia és Bulgária csatlakozási kérelmét. Az OECD székhelye Párizs, a szervezet alapokmánya az OECD Konvenció. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő intézmény a tagországok egyik legfontosabb gazdaságpolitikai szakmai fóruma. A kialakított elemző, kutató bázis sajátos tudásával, a globális gazdasági folyamatok folyamatos elemzésével és a szakpolitikai irányok kijelölésével segíti a tagállamok nemzeti gazdaságpolitikájának formálását és megújítását, szükség esetén új típusú válaszok kialakítását. Tevékenységét tekintve koordinatív szervezet, sem pénzforrásokkal, sem nemzetek feletti jogkörrel nem rendelkezik. Döntéseit konszenzussal hozza, semmilyen szankcionálási joga nincs. Az OECD fő céljai között szerepel a fenntartható gazdasági növekedés, a magas szintű foglalkoztatottság és a liberális kereskedelem és tőkemozgás előmozdítása, az életszínvonal növelése, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzése, és mindezeken keresztül a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítése.

Az OECD Szervezeti felépítése

Legfőbb irányító szerve a tagállamok állandó képviselőiből álló nagyköveti szintű Tanács (Council), amelyet a szervezet főtitkára elnököl. Fontos szerv még a Tanács döntéseit előkészíteni hivatott Végrehajtó Bizottság.  A Tanács általában évente egyszer miniszteri szinten is összeül, hogy a tagállamok politikai szinten is irányt tudjanak szabni a szervezet számára és jóváhagyhassák a szervezet legfőbb stratégiai célkitűzéseit is. Az OECD munkája több mint 300 szakbizottság és munkacsoport keretében zajlik, felölelve a tagállamok kormányzati politikájának csaknem teljes spektrumát. Így a gazdaságpolitikán, a pénzügyi piacokon túlmenően a kereskedelempolitika, a környezetpolitika, a munkaerőpiaci politika, egészségpolitika, agrárpolitika, vidékfejlesztés, innováció és tudományos kutatás, energiapolitika, oktatáspolitika, hivatalos segélypolitika terén és számos egyéb témában is aktívan tevékenykedik az OECD a tagállami kormányzati, üzleti és tudományos képviselők bevonásával. Az OECD szakbizottságain keresztül olyan hálózatot jelent a tagállamok kormányzati szereplői számára, ahol az OECD Titkárság szellemi kapacitásait is felhasználva a részt vevő országok megoszthatják egymással szakpolitikai problémáikat, tapasztalataikat és közösen igyekezhetnek az új globális vagy regionális kihívásokra megfelelő szakpolitikai válaszokat kialakítani.

Az OECD rendszeresen nyomon követi tagállamainak gazdaságpolitikáját, elemzi és ajánlásokat fogalmaz meg számukra a többi tagállam bevonásával. Rendszeresen készülnek szakpolitikai értékelések is a tagállamok által követett politikákról, különösen például a környezetpolitikáról, energiapolitikáról, oktatáspolitikáról és a kutatás-fejlesztés politikájukról. Ezek a tanulmányok, elemzések és ajánlások a szakmai vitát követően nyilvánossá válnak és optimális esetben beépülnek az adott tagállam nemzeti szakpolitikájába is.

Az OECD és Magyarország

Magyarország hivatalosan először a rendszerváltoztatást követően, 1991-ben létesített kapcsolatot a szervezettel, Lengyelországgal és Csehszlovákiával egyidejűleg a “Partnerek az átmenetben (PIT)” c. program keretében. A program során kiemelt hangsúlyt kapott az OECD és tagállamai tapasztalatainak felhasználása a korszerű hazai piacgazdaság jogi és intézményi kereteinek megteremtésében, így többek között a forint konvertibilitása feltételrendszerének, a pénzpiacok kereteinek kialakításában, a költségvetési folyamat reformjában.  A piacgazdaság kereteit biztosító új jogszabályok, törvények megalkotásánál (pl.: a devizatörvény, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a biztosítási törvény, a csődtörvény, a számviteli törvény stb.) olyan szakmai-technikai segítséget nyújtott az OECD, amely lehetővé tette, hogy a tagországokban felhalmozódott ismeretanyag a lehető legjobban hasznosuljon a magyar jogalkotási folyamatban. Magyarország 1996. május 7-én vált hivatalosan is az OECD tagjává.

Az MNB és az OECD

Az MNB kezdettől fogva rendszeresen részt vesz a számára fontos és releváns OECD bizottságok (kb. 11) munkájában. Ezek elsődlegesen a világgazdaság legfontosabb folyamatait értékelő és a globális fő irányokat megvitató Gazdaságpolitikai Bizottság (Economic Policy Committee), valamint annak rövid távú előrejelzéseket készítő ún. Rövid Távú Gazdasági Kilátások Munkacsoportja (Working Party on Short-Term Economic Prospects, STEP), az egyes tagállamok nemzeti gazdaságpolitikáját és fejleményeit értékelő Gazdasági Fejlődést Vizsgáló Bizottság (Economic and Development Review Committee) és a nemzeti és nemzetközi pénzügyi piaci folyamatokat vizsgáló Pénzügyi Piacok Bizottsága (Committee on Financial Markets). Az MNB emellett rendszeresen részt vesz az OECD-ben való magyar részvételt koordináló OECD Nemzeti Tanács ülésein.

Az MNB e munkafolyamat keretében nagyban hozzájárul az évente kétszer megjelenő OECD Economic Outlook előkészítéséhez, közreműködésével készül el az általában kétévente megjelenő magyar országtanulmány is, amelyben az OECD szakbizottsága a gazdaság egészét átfogó értékelő jelentést készít. Az MNB szorosan együttműködik az OECD-vel a pénzügyi kultúra terjesztésével és erősítésével kapcsolatos feladatainak teljesítésében is.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem