Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

nyomtatás

Először az egykori francia elnök, François Mitterrand vetette fel azt az ötletet, miszerint Europának szüksége van egy fejlesztési bankra. Az elképzelésből nem sokkal később valóság lett, hiszen a francia elnök nagyívű gondolata nyomán 1991-ben megalapították a londoni székhellyel működő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD – European Bank for Reconstruction and Development), méghozzá azzal a céllal, hogy a létrehozott nemzetközi pénzügyi intézmény segítse és támogassa a közép- és kelet-európai (KKE) országok piacgazdaságra történő átállását a hidegháború lezárultát követően.

A bankot tulajdonló részvényesi kör ezt követően fokozatosan bővült, a tagságot először a volt Szovjetunió országaira, később pedig a dél- és kelet-mediterrán térség, valamint a közép-ázsiai régió országaira terjesztették ki. Az EBRD részvényesei között jelenleg 69 ország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank szerepel. A banknak Magyarország a kezdetektől tagja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás az 1991. évi LV. törvénnyel került kihirdetésre hazánkban. Az EBRD jelenleg több mint 40 országban fejti ki tevékenységét Közép-Európától Közép-Ázsiáig.

Az EBRD a kezdeti években aktív szerepet vállalt a KKE régió országaiban a bankrendszerek reformja, az árliberalizáció, a privatizáció, valamint a tulajdonjogokhoz fűződő adekvát jogszabályi környezet megteremtése terén. Fejlesztési bankokra kevésbé jellemző módon az EBRD egy speciális politikai mandátummal is rendelkezik, hiszen kizárólag olyan országokat támogat, amelyek vállalják a többpárti demokrácia és a pluralizmus elveinek alkalmazását. Jóllehet az EBRD tevékenységének jelentős része a magánszektorban működő vállalkozások finanszírozására koncentrálódik, a szervezet a pénzügyi intézmények támogatásában is komoly szerepet tölt be. Az egyes pénzügyi intézményeknek közvetlen beruházások és hitelek nyújtása révén biztosít támogatást a vállalkozásoknak történő továbbkölcsönzés érdekében. Az EBRD által nyújtott finanszírozások további jelentős fókuszpontja a közlekedés, az energiaipar, a vízellátási és szennyvíz-elvezetési infrastruktúra. Amellett, hogy az EBRD továbbra is hű marad a létrehozásakor deklarált eredeti céljaihoz, a piacgazdaságra történő átállásra vonatkozó koncepciója sokat finomult az elmúlt időszakban. Az eredeti gondolat ugyanis – a fontosnak tartott versenyképesség mellett – olyan jelzőkkel egészült ki, mint az inkluzív, a jól irányított (well-governed), a zöld, az ellenálló és az integrált.

Green Economy Transition - GET

Kiváló példa erre a paradigmaváltásra az EBRD által 2015-ben elfogadott, a zöld gazdaságra történő átállásra vonatkozó „stratégia”, vagyis a GET (Green Economy Transition), melynek célja olyan projektek finanszírozásának növelése, amelyek elősegítik a környezeti szempontból fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést, valamint hozzájárulnak annak elkerüléséhez, hogy a gazdaságok végérvényesen beleragadjanak egy szennyező, magas szén-dioxid-kibocsátású, a természeti értékeket teljesen kimerítő környezethasználatba. A GET-nek köszönhetően az ilyen típusú finanszírozások az EBRD éves összberuházásainak a 46%-át tették ki 2019-ben. Ezzel együtt a szervezet a mai napig 34 milliárd euro összegű zöld beruházást írt alá és több mint 1900 zöld projektet finanszírozott, melynek köszönhetően várhatóan 102 millió tonnával fog csökkeni a szén-dioxid kibocsátás évente. Csak 2019-ben az EBRD több mint 2,2 gigawattnyi (GW) újdonsült megújuló energia kapacitásbővítést finanszírozott, és 2020-ban ezt meg is szeretné haladni. 

Az EBRD szervezeti felépítése

A bank teljes körű irányításáért és a stratégiai irányvonalak meghatározásáért a Kormányzótanács felel. E felelősségi körében eljárva a Kormányzótanács dönt az új tagok felvételéről, illetve a tagság felfüggesztéséről; az EBRD engedélyezett alaptőkéjének felemeléséről vagy csökkentéséről; az egyéb nemzetközi szervezetekkel való általános együttműködési megállapodások megkötésére vonatkozó felhatalmazásról; az igazgatók és az elnök megválasztásáról és javadalmazásáról; a mérleg és az eredménykimutatások jóváhagyásáról; valamint az EBRD tartalékainak meghatározásáról, illetve a nettó nyereség fel- és elosztásáról. A Kormányzótanácsban az EBRD valamennyi tagja képviselve van. A részvényesek egy kormányzót és – annak akadályoztatása esetére – egy helyettest jelölnek a Kormányzótanácsba, akik a jelölő tagország érdekei mentén, azt képviselve vesznek részt a Kormányzótanács munkájában. Magyarországot a Kormányzótanácsban a mindenkori pénzügyminiszter, illetve egy általa kijelölt helyettes képviseli. A Kormányzótanács legalább évente egyszer ülésezik és akkor szavazóképes, ha az ülésen a kormányzók kétharmada jelen van, feltéve, ha ez a többség a tagok összes szavazati jogosultságának legalább a kétharmadát képviseli.

Az EBRD operatív vezetéséért a 23 tagú Igazgatótanács felel. Az igazgatókat 3 évre választják, a tisztség pedig megújítható. Az igazgatókat – akadályoztatásuk esetén – az általuk kijelölt helyettesek képviselik. Az Igazgatótanács felel az EBRD általános működésének irányításáért, valamint mindazon feladatokért, melyeket a Kormányzótanács kifejezetten rá ruházott, így tehát hatáskörébe tartozik a Kormányzótanács munkájának előkészítése; a Kormányzótanács általános iránymutatásaival összhangban az EBRD politikájának meghatározása, valamint döntéshozatal az EBRD kölcsönei, garanciái, érdekeltségi befektetései, hitelfelvétele, szakértői segítségnyújtása és egyéb banki műveletek vonatkozásában; az egyes pénzügyi évekre vonatkozó számadások jóváhagyásra való előterjesztése a Kormányzótanács részére; valamint az EBRD költségvetésének jóváhagyása. Az Igazgatótanács az EBRD londoni székhelyén tevékenykedik.

Az EBRD elnökét a Kormányzótanács valamennyi kormányzó súlyozott szavazatának egyszerű többségével (50%+1) választja négy évre, melyre az éves rendes közgyűlés keretében, titkos szavazással kerül sor. Az elnök újraválasztható. Az elnök esetleges, a hivatali idejének leteltét megelőző felmentéséről szintén a Kormányzótanács dönt a kormányzók súlyozott szavazatának kétharmadával. Az elnök nem szavaz, kivéve szavazategyenlőség esetét, amikor is ő adja le a döntő szavazatot. Az elnök részt vehet a Kormányzótanács ülésein, valamint elnököl az Igazgatótanács ülésein. Az EBRD elnöke mindemellett a szervezet jogi képviselője, valamint a bank személyi állományának vezetője, aki az Igazgatótanács irányítása mellett vezeti az EBRD üzletvitelét. Az elnök javaslatára az Igazgatótanács egy vagy több alelnököt nevezhet ki az elnök feladatainak hatékony ellátását megkönnyítendő.

 

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem