Utánzat készítése vagy készíttetése a forintbankjegyekről és -érmékről

Pénzutánzatnak minősül minden olyan tárgy (így például az érem, emlékérem, medál, zseton, játék- és kellékpénz) vagy képi ábrázolás, amely bankjegy vagy érme látszatát kelti, és amely a bankjegyek vagy érmék egészének, valamely részletének, egyedi képi elemeinek, illetőleg az emlékérmék és forgalmiérme-emlékváltozatok tematikájának a felhasználásával készül, függetlenül a mérettől, az alapanyagtól, a színtől és a megjelenített konkrét képi elemektől.

Tilos olyan utánzatot készíteni vagy készíttetni, amely valamely bankjeggyel vagy érmével összetéveszthető vagy valamely érméhez képi megjelenésében hasonló.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 26. § (1) bekezdése alapján a forgalomban lévő, valamint a forgalomból bevont bankjegyekről és érmékről (ideértve az emlékbankjegyeket és emlékérméket is) utánzatot készíteni csak az MNB elnökének vonatkozó rendeleteiben meghatározottak szerint lehet.

Az MNB tv. 26. § (2) bekezdése alapján az euróutánzatokra vonatkozó előírásokat – a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével – szintén az MNB elnökének vonatkozó rendeletei határozzák meg, a 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével.

Az utánzatkészítés részletes szabályait a bankjegyek tekintetében a 2/2010. (I. 28.) MNB rendelet, az érmék tekintetében a 7/2021. (II. 25.) MNB rendelet határozza meg.

Az utánzatok készítésére és felhasználására a szerzői jogi törvény előírásai is irányadóak.

Az MNB a „Szerzői jogi hozzájáruló nyilatkozat engedély nélkül készíthető forintbankjegy-utánzatokhoz” dokumentumban meghatározott forintbankjegyek vonatkozásában a szerzői vagyoni jogok, illetve a korábban hatályban volt 1969. évi III. törvény szerinti felhasználási jog jogosultja, és ingyenesen hozzájárul az engedély nélkül készíthető forintbankjegy-utánzatok felhasználásához.

 

Kapcsolódó hivatkozások