Hátlap Előlap Leírás
200 Ft-os 200 Ft-os Átmérő: 28,3 mm; Súlya: 9 g
Vastagság (az érme pereménél mérve): 2,0 mm
Anyag: a körgyűrű aranysárga színű réz (75%)– nikkel (4%)–cink (21%) ötvözet, belső része (magja) réz (75%)–nikkel (25%) ötvözet (bimetál)
Szín: a külső gyűrű aranysárga, a belső rész ezüstfehér színű
Perem: szaggatottan recés (receszám: 72)
Érmekép: a Lánchíd képe
100 Ft_rv.png 100 Ft_av.png Átmérő: 23,8 mm; Súlya: 8 g
Vastagság (az érme pereménél mérve): 2,6 mm
Anyaga: bevont acél (a körgyűrű nikkellel, a belső része – magja – réz–cink ötvözettel borított acél)
Szín: a külső gyűrű ezüstfehér, a belső rész aranysárga színű (bicolor)
Perem: recés (receszám: 170)
Érmekép: Magyarország címere
100_Ft 100_Ft_av_2019_kicsi.png Átmérő: 23,8 mm; Súlya: 8,6 g
Vastagság (az érme pereménél mérve): 2,6 mm
Anyaga: színesfém ötvözet (a körgyűrű réz (65%), nikkel (15%) és cink (20%) ötvözete; belső része - magja - réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözete)
Szín: a külső gyűrű ezüstfehér, a belső rész aranysárga színű (bicolor)
Perem: recés (receszám: 170)
Érmekép: Magyarország címere
50 Ft_rv.png 50 Ft_av.png Átmérő: 27,4 mm; Súlya: 7,7 g
Vastagság (az érme pereménél mérve): 1,8 mm
Anyag: réz (75%)-nikkel (25%) ötvözet
Szín: ezüstfehér
Perem: sima
Érmekép: kerecsensólyom (Falco cherrug)
20 Ft_rv.png 20 Ft_av.png Átmérő: 26,3 mm; Súlya: 6,9 g
Vastagság (az érme pereménél mérve): 1,8 mm
Anyag: réz (75%)–nikkel (4%)–cink (21%) ötvözet
Szín: aranysárga
Perem: recés (receszám: 130)
Érmekép: magyar nőszirom (Iris aphylla hungarica)
10 Ft_rv.png 10 Ft_av.png Átmérő: 24,8 mm; Súlya: 6,1 g
Vastagság (az érme pereménél mérve): 1,7 mm
Anyag: réz (75%)–nikkel (25%) ötvözet
Szín: ezüstfehér
Perem: szaggatottan recés (receszám: 70)
Érmekép: Magyarország címere
5 Ft_rv.png 5 Ft_av.png Átmérő: 21,2 mm; Súlya: 4,2 g
Vastagság (az érme pereménél mérve): 1,6 mm
Anyag: réz (75%)–nikkel (4%)–cink (21%) ötvözet
Szín: aranysárga
Perem: sima
Érmekép: nagy kócsag (Egretta alba)

 

A Magyar Nemzeti Bank 1993-ban új forgalmi érmesort bocsátott ki 5-10-20-50 és 100 forintos címletekben. 1996-ban a 100 forintos érme bicolor kivitelűre változott, 2009-ben a címletsor a bimetál 200 forintos érmével bővült. 2019. október 1-től a bicolor 100 forintos érme változatlan érmeképpel, acél helyett rézötvözetű alapanyagból készül.

A sorozat valamennyi címletének előoldalán a kibocsátó ország megnevezése – 1993-2011 között „Magyar Köztársaság”, 2012-től „Magyarország” – olvasható, valamint Magyarország címere, illetve egy-egy magyar vonatkozású motívum (védett magyar növény vagy állat, illetve a lakosság által megszavazott Lánchíd képe) látható. Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel. A kisebb címletek előlapját Kósa István, hátlapját Bartos István tervezte, míg a bicolor 100 forintos és a bimetál 200 forintos érme elő- és hátoldala Kósa István munkája.

Mind a „Magyar Köztársaság”, mind a „Magyarország” feliratot viselő érmék törvényes fizetőeszközök, valamint a rézötvözetű bicolor 100 forintos érmék mellett az acél alapanyagú bicolor érmék is forgalomban maradtak.

A forgalmi érméket a Magyar Pénzverő Zrt. gyártja.

Megjegyzés:

Az egyes érmék technikai paramétereinek leírásában az érmék tömege kifejezés helyett a súly kifejezést használjuk. Ennek oka, hogy a numizmatikában mind Magyarországon, mind pedig külföldön az az általános, évszázados múltra visszatekintő  gyakorlat, hogy az érmék grammban kifejezett tömegének leírásakor a súly (angol weight, német wicht) kifejezést használják, ezért a tömeg kifejezés használata a súly szó helyett az érmegyűjtők körében jelentős zavart okozna, s numizmatikai szempontból idegen lenne.